Németh János (jogász)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Németh János (Újpest, 1933. július 31. –) jogász, ügyvéd, az Alkotmánybíróság volt elnöke.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tanulmányai
Az érettségi letétele után 1952-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karára, ahol 1956-ban summa cum laude minősítéssel szerzett diplomát. Mivel akkor a jogi diploma nem járt együtt a doktorátus megszerzésével, 1957-ben külön doktorált.
[szerkesztés] Jogászi pályafutása
1956 és 1957 között ügyvédjelölt. 1957-ben vették fel oktatónak régi egyetemének polgári eljárásjogi tanszékére, ahol végigment az oktatói ranglétrán, 2003-ig tanszékvezető egyetemi tanár, azóta professor emeritus.
1973-től 1974-ig a müncheni, 1984-ben a kölni egyetem jogi karain Humboldt-ösztöndíjas kutató.
1993 és 1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese volt.
1986-ban Békés Imrével, Vékás Lajossal és a kar több oktatójával közösen ügyvédi irodát alapítottak, melynek vezetőjévé Németh Jánost jelölték. 1987 óta a Nemzetközi Eljárásjogi Egyesület igazgatótanácsának, 1989 óta a Nemzetközi Eljárásjogi Tudományos Egyesület tanácsának tagja. 1997-ig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróságon választottbíró.
2004 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselője. Több polgári perjoggal és polgári nemperes eljárásokkal foglalkozó tanulmány, egyetemi jegyzet, tankönyv szerzője.
Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1970), habilitált (1994).
[szerkesztés] Közéleti pályafutása
1990-ben az Országos Választási Bizottság első elnökévé választják, 1994-ben megerősítik tisztségében, a pozíciót 1997-ig viselte.
Ebben az évben hétpárti konszenzussal az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta. Sólyom László kilencéves mandátumának lejárta után Németh Jánost választották 1998-ban a testület elnökévé. Ezt a tisztséget 2003-ig viselte, amikor hetvenéves korának elérése miatt ki kellett válnia a testületből. Újra választottbíró lett az MKIK-nál és tagként visszatért a Békés-Németh-Vékás és Társai ügyvádi irodába. Utódja az Alkotmánybíróság elnöki székében Holló András lett.
A Magyar Jog és az Európai jog szerkesztőbizottságának elnöke, 1990 és 1997 között az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökségének tagja volt.
[szerkesztés] Családja
Nős, két leánygyermek édesapja. Az idősebb az ELTE ÁJK polgári jogi tanszékének oktatója.
[szerkesztés] Díjai
- Eötvös Károly-díj (1995)
- Szalay László-emlékérem (2003)
- Lippay-díj (2003)
- Deák Ferenc-emlékdíj (2003)
[szerkesztés] Források
- MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005
- Sereg András: Alkotmánybírák talár nélkül, Complex Kiadó, Budapest, 2007
)