A Magyar Köztársaság elnöke
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A magyar köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Alkotmánya III. fejezete szerint kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
A Magyar Köztársaság elnöke 2005. augusztus 5. óta Sólyom László.
.JPG/280px-IMG_0237_-_Hungary,_Buda_-_Buda_Castle_(Budai_Vár).JPG)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megválasztása, kinevezése
A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.
Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. Köztársasági elnököt legalább ötven országgyűlési képviselő támogatásával lehet jelölni. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg. A titkos választás első fordulója eredményes, ha az országgyűlési képviselők 2/3-a támogatja valamelyik jelöltet. Ha eredménytelen, akkor megismételhető a szavazás. Ha a második forduló is eredménytelen, akkor a megismételt harmadik szavazáson az eredményességhez már elegendő a képviselők többségének (50% + 1 fő) támogatása.
A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
[szerkesztés] A köztársasági elnök feladat- és hatásköre
A köztársasági elnök
- képviseli a magyar államot,
- a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt,
- megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
- kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását,
- kitűzi az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,
- részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
- javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
- népszavazást kezdeményezhet,
- adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
- gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
- dönt az állampolgársági ügyekben,
- dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal,
- a fegyveres erők főparancsnoka,
- a Szent Korona Testület elnöke.
[szerkesztés] Kinevezési és felmentési jogköre
A köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel
- külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat;
- megbízza és felmenti az egyetemek rektorait;
- kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
- kinevezi és felmenti az államtitkárokat,
- megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
- a hivatásos bírókat és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét;
- az ügyészeket és a legfőbb ügyész helyettesét;
- Gazdasági Versenyhivatal elnökét;
- a Nemzeti Földalap elnökét;
- a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét.
[szerkesztés] A törvényhozással kapcsolatos jogkörök
- A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon – az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon – belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja, és azt a hivatalos lapban (Magyar Közlöny) ki kell hirdetni.
- Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az imént említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek, vagy véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.
- Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz, vagy ha az Alkotmánybíróság – soron kívüli eljárásban – nem állapít meg alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök köteles azt aláírni és öt napon belül kihirdetni.
[szerkesztés] Védettsége
Amennyiben a köztársasági elnök hivatali idejében elkövetett jogsértés nem minősül bűncselekménynek, akkor ellene büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
[szerkesztés] A tisztség összeférhetetlensége
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
[szerkesztés] Helyettesítése
A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
[szerkesztés] A tisztség megszűnése
Az elnöki megbizatás megszűnik, ha lejár a megbízatás ideje, ha meghal az elnök, ha feladatát 90 napon túl nem tudja ellátni, ha lemond, ha kimondják a megbizatásával kapcsolatban az összeférhetetlenségét, vagy ha megfosztják tisztségétől. Ha a köztársaság elnöke bűncselekményt követ el, az Alkotmánybíróság megfoszthatja tisztségétől.
[szerkesztés] A harmadik Magyar Köztársaság elnökei
- Szűrös Mátyás (1989. október 23. – 1990) (ideiglenes köztársasági elnök)
- Göncz Árpád (1990–1995, 1995–2000)
- Mádl Ferenc (2000–2005)
- Sólyom László (2005– )
