Wikipédia:1848–1849-es műhely/Időrend
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
1848 január | február | március | április | május | június | július | augusztus | szeptember | október | november | december
1849 január | február | március | április | május | június | július | augusztus | szeptember | október | november | december
[szerkesztés] 1848 január
- január 12. – Forradalom Palermoban
- január 27. – Forradalom Nápolyban
[szerkesztés] 1848 február
- február 23. – Forradalom Párizsban
[szerkesztés] 1848 március
[szerkesztés] 1848 április
- április 14. – Karlócai gyűlésükön a szerbek követelik az önálló Szerb Vajdaság létrehozását.
- április 20. vagy 21. – Létrejön az Országos Nemzetőrségi Haditanács. Elnöke Ottinger Ferenc, majd május 15-étől Baldacci Manó, szeptember 23-ától Nádosy Sándor.
[szerkesztés] 1848 május
- május 7. – A magyar kormány követelésére az uralkodó a magyarországi sorkatonaságot Mészáros Lázár hadügyminiszter parancsnoksága alá helyezi.
- május 10. – A pesti ifjuság tüntetése Léderer Ignác budai főhadparancsnok ellen.
- május 13.–15. – A karlócai szerb gyűlésen Josip Rajačićot patriarchává, Ðorđe Stratimirovićot a főodbor elnökévé, Stevan Supljikaćot pedig vajdává választják. Irányításuk alatt megindul a fegyveres szervezkedés.
- május 15.–17. – Az első balázsfalvi gyűlés. Az erdélyi románok radikálisabb jobbágyfelszabadítást és – a magyarok, a székelyek és a szászok mellett – negyedik nemzetként való elismerésüket követelik.
[szerkesztés] 1848 június
- június 10. – A magyar kormány követelésére az uralkodó felfüggeszti báni méltóságából Jellasics Józsefet.
- június 11. – Halálos áldozatokat is követelő összetűzés a fővárosi Károly-laktanyában az olasz kiegészítésű 23. (Ceccopieri) és a magyar kiegészítésű 62. (Turszky) gyalogezred katonái között. Mészáros Lázár hadügyminiszter személyes megjelenésének köszönhetően a botránynak nem lett súlyosabb következménye.
- június 12. – A délvidéki fegyveres harc kezdete, a karlócai ütközet. A délvidéki magyar csapatok Hrabovszky János altábornagy utasítására megtámadják a karlócai szerb főodbort. A David Kräutner von Thatenburg ezredes parancsnoksága, de Stein Miksa százados tényleges vezetése alatt álló magyar erők vereséget szenvedtek a Ðorđe Stratimirović vezetése alatt álló szerb felkelőktől.
- június 24. – Csernovics Péter királyi biztos július 4-éig tartó fegyverszünetet köt a szerb felkelőkkel.
- június 27. – Mészáros Lázár a Délvidéken harcoló magyar csapatok főparancsnokává nevezi ki Bechtold Fülöp altábornagyot.
[szerkesztés] 1848 július
- július 5. – Pesten megtartja első ülését az első népképviseleti országgyűlés.
- július 14. – Az első szenttamási ütközet. Bechtold Fülöp csapatai sikertelenül ostromolják Szenttamást.
[szerkesztés] 1848 augusztus
- augusztus 19. – Szenttamás második ostroma. Bechtold Fülöp csapatai sikertelenül próbálják elfoglalni a védművekkel felszerelt szenttamási szerb katonai tábort.
- augusztus 27. – Mészáros Lázár hadügyminiszter átveszi a szerb felkelők ellen harcoló csapatok parancsnokságát Bechtold Fülöptől.
[szerkesztés] 1848 szeptember
- szeptember 2. – A perlaszi ütközet. Kiss Ernő ezredes csapatai Jovan Drakulić szerb nemzetőr ezredes csapatai ellenében beveszik a perlaszi szerb tábort. Ez az első olyan győzelem a Délvidéken, amelyet a magyar csapatok támadó hadművelet közben értek el. Az ütközetben elesik Szemere Pál őrnagy, az első hősi halált halt honvédtiszt.
- szeptember 4. – V. Ferdinánd visszavonja Jellasics József június 10-ei hivatalából való felfüggesztését.
- szeptember 11. –
- Jellasics József közel ötvenezer fős hadsereg élén három oszlopban átkel a Dráván és benyomul a Muraközbe.
- A bécsi eredménytelen tárgyalások miatt beadja lemondását a Batthyány Lajos kormánya.
- szeptember 12. – István nádor az ügyek ideiglenes vitelével és új kormány alakításával bízza meg Batthyány Lajost.
ik.
- szeptember 15. – A képviselőház eltörli a szőlődézsmát és a hegyvámot.
- szeptember 21. – A harmadik szenttamási ütközet. Mészáros Lázár csapatai sikertelen támadása a szenttamási szerb tábor ellen.
- szeptember 23. – István nádor lemond tisztségéről és titokban Bécsbe távozik
- szeptember 25. – Az uralkodó nem erősíti meg Batthyány Lajos második kormányát és minden Magyarországon található fegyveres erő főparancsnokává nevezi ki Lamberg Ferenc altábornagyot. A kinevezés magyar ellenjegyzés nélkül történt.
- szeptember 27. – A képviselőház nyilatkozatban törvénytelennek nyilvánítja Lamberg Ferenc kinevezését és a magyar sereget a Jellasics József csapataival szembeni harc felvételére utasítja.
- szeptember 28. – A fővárosi hajóhídon Lamberg Ferenc a felbőszült tömeg áldozatául esik.
- szeptember 29. – A pákozdi csata. A Móga János parancsnoksága alatt álló magyar hadsereg Pákozd mellett megállítja Jellasics József császári csapatokból és horvát felkelőkből álló hadseregének előnyomulását a főváros felé.
- szeptember 30. – Görgei Artúr kivégezteti az ellenséges csapatok között futárszolgálatot teljesítő gróf Zichy Ödönt.
[szerkesztés] 1848 október
- október 4. –
- V. Ferdinánd Magyarország polgári és katonai kormányzójává nevezi ki Josip Jellačićot
- Arad parancsnoka, Berger vezérőrnagy Lamberg haláláról értesülve felmondja az engedelmességet a magyar kormánynak.
- október 6. –
- Bécsben felkelés tör ki. A felbőszült tömeg áldozatául esik Latour táborszernagy, hadügyminiszter. Az udvar Olmützbe menekül.
- Ðorđe Stratimirović átadja a délvidéki szerb felkelők főparancsnokságát Stevan Supljikać vezérőrnagynak.
- október 8. – Az Országos Honvédelmi Bizottmány Magyarország teljhatalmú kormányává válik.
- október 10. – Georg Rukavina altábornagy, Temesvár parancsnoka felmondja az engedelmességet a magyar kormánynak.
- október 16. – V. Ferdinánd az itálián kívüli császári haderő főparancsnokává nevezi ki Windisch-Grätz herceget és teljhatalommal ruházza fel a magyar szabadságharc leverésére.
- október 18. –
- Puchner Antal altábornagy, erdélyi főhadparancsnok felmondja az engedelmességet a magyar kormánynak, ostromállapotot hirdet Erdélyben, és fegyverbe szólítja a románokat a magyar alkotmány ellen.
- Jovics István vezérőrnagy, Eszék várparancsnoka elismeri az Országos Honvédelmi Bizottmány fennhatóságát.
- október 21. – Balthasar Simunich altábornagy egy közel ötezer fős dandár élén Kamenicánál betör Magyarország területére. A hadművelet célja az osztrák–magyar határon álló magyar főerők hátországának megzavarása. A császári csapatok érdemleges ellenállásba nem ütközve Nagyszombat felé nyomulnak.
- október 22. – Batthyány Kázmér kormánybiztos önkéntesei élén bevonul az Eszéki várba.
- október 27. – Az Országos Honvédelmi Bizottmány kolera elleni védekezést irányító bizottmányt hoz létre. Vezetője: Pólya József, tagjai Sauer Ignác és Eckstein Frigyes.
- október 28. – A kosztolnai ütközet. Ordódy Kálmán honvéd őrnagy túlnyomó részben nemzetőrökből álló egysége vereséget szenved Balthasar Simunich altábornagy dandárától.
- október 30. – A schwechati csata. A Móga János parancsnoksága alatt álló magyar csapatok Schwechat mellett vereséget szenvednek Windisch-Grätz seregétől.
- A császári erők elfoglalják Bécset.
[szerkesztés] 1848 november
- november 1. – Simunich altábornagy csapatai bevonulnak Nagyszombatra.
- november 5. – A marosvásárhelyi ütközet. Sombori Sándor vezérőrnagy székely csapatai súlyos vereséget szenvednek Joseph Gedeon altábornagy császári csapatokból, szász nemzetőrökből és román felkelőkből álló seregétől.
- november 8. – Laval Nugent hadtestének Wilhelm Burits vezérőrnagy vezette dandára a friedaui ütközetben vereséget szenved Perczel Mór vezérőrnagy Stájerországba betörő csapataitól.
- november 13. – A szamosújvári ütközet. Baldacci Manó vezérőrnagy sikertelenül próbálja feltartóztatni a Kolozsvár felé támadó Karl Freiherr von Urban csapatait.
- november 16. – A szamosfalvi ütközet. Baldacci Manó csapatai ismét vereséget szenvednek Karl Urban seregétől. A magyar haditanács dönt Kolozsvár feladásáról, a magyar csapatok Csucsára vonulnak vissza.
- november 18. – Karl Urban csapatai bevonulnak Kolozsvárra.
- november 21. – Felix Schwarzenberg vezetésével hivatalba lép az új osztrák kormány.
- november 24. – Az első dési ütközet. A Katona Miklós honvéd őrnagy vezette magyar csapatok súlyos vereséget szenvednek Karl Urban csapataitól.
- november 27. – Az Országos Honvédelmi Bizottmány rendeletet ad ki a honvéd hadsereg egységesítéséről. A magyar oldalon harcoló soralakulatok ezzel hivatalosan is a honvédség részeivé váltak. A meginduló téli hadjárat miatt a rendelet végrehajtása 1849 tavaszáig elhúzódott.
[szerkesztés] 1848 december
- december 6. – Franz Schlik altábornagy galíciai hadtestével a Duklai-hágón keresztül betör Magyarországra.
- december 11. – A budaméri ütközet. Budamér és Kassa között Pulszky Séndor ezredes csapatai sikertelenül próbálják feltartóztatni Franz Schlik Galíciából betört hadtestét. A magyar csapatok Miskolcra vonulnak vissza, Schlik elfoglalja Kassát.
- december 14. –
- A jarkováci ütközet. Damjanich János ezredes Jarkovácnál legyőzi a Stevan Supljikać vezette szerb felkelőket.
- A nagyszombati ütközet, a téli hadjárat első jelentősebb nyugat-magyarországi ütközete. Guyon Richárd dandára vereséget szenved Balthasar Simunich tábornok hadtestétől.
- december 16. – A Duna jobb partján megindul a császári főerők támadása. //////
- december 18. –
- Görgei Artúr feldunai hadserege megkezdi visszavonulását a Győrben előkészített állások felé.
- A mosoni ütközet. A visszavonuló feldunai hadsereg Görgey Kornél vezette utóvédje Mosonnál sikeresen visszaveri Jellasics József üldőző dandárnak támadását.
- A csucsai ütközet, Bem vezérőrnagy észak-erdélyi felszabadító hadjáratának kezdete. Karl Urban csapatai Csucsánál sikertelen támadást indítanak az erdélyből kiszorult magyar hadsereg ellen.
- december 28. –
- A szikszói ütközet. A Mészáros Lázár vezetésével Kassa visszafoglalására induló felső-tiszai hadtest és a Miskolc környékét felderíteni szándékozó Franz Schlik hadteste Szikszónál találkozik. Rövid összecsapás után Mészáros Miskolcra, Schlik Kassára vonul vissza.
- A bábolnai ütközet. Ottinger Ferenc feldunai hadsereget üldözö különítménye Bábolnánál megtámadja a magyar fősereg Görgey Kornél vezette utóvédjét. A magyar csapatok súlyos vezsteséget szenvednek.
- december 30. – A móri ütközet. Perczel Mór főváros védelmére felrendelt muraközi hadteste Mór mellett vereséget szenved a császári főerők Jellasics József vezette hadtestétől.
[szerkesztés] 1849 január
- január 2. – A pancsovai ütközet. Kiss Ernő altábornagy a Ferdinand Mayerhoffer ezredes vezette szerb felkelők ellenében sikertelenül próbálja elfoglalni Pancsovát. A vereség után Kiss Ernő lemond beosztásáról.
- január 3. – A tihucai ütközet. Bem vezérőrnagy csapatai legyőzik Karl Urban ezredes hadtestét és a Borgói-szoroson át Bukovinába szorítják.
- január 4. – A kassai ütközet. A Mészáros Lázár parancsnoksága alatt álló felső-tiszai hadtest Kassától délre vereséget szenved Franz Schlik hadtestétől.
- január 11. – Az ipolysági ütközet. Guyon Richárd dandára Ipolyságnál visszaveri Anton Csorich feldunai hadsereget üldöző csapatainak támadását.
- január 13. –
- Bem csapataival bevonul Marosvásárhelyre.
- Ottinger Ferenc dandára megszállja Szolnokot.
- január 17. –
- A gálfalvi ütközet. Bem József erdélyi hadteste legyőzi Puchner Antal csapatait és a császári hadsereg erdélyi központja, Nagyszeben ellen vonul.
- A turcseki ütközet. Aulich Lajos dandára Turcseknél visszaveri Christian Götz csapatainak támadását.
- január 21. – Nagyszeben első ostroma. Bem vezérőrnagy sikertelen támadást indít Nagyszeben bevételére.
- január 22. – A tarcali ütközet. Klapka György újjászervezett felső-tiszai hadteste visszaveri Franz Schlik hadtestének támadását.
- január 22. – A szolnoki ütközet. Perczel Mór vezérőrnagy megindítja a téli hadjárat első sikeres magyar ellentámadását és kiszorítja Ottinger Ferenc dandárát Szolnokról.
- január 25. – A ceglédi ütközet. Perczel Mór a szolnoki ütközet után folytatja az előnyomulást és Cegléd mellett ismét legyőzi Ottinger Ferenc dandárát, Perczel további előnyomulását azonban az új főparancsnok, Dembinszky Henrik leállítja.
[szerkesztés] 1849 február
- február 4. – A szászhermányi ütközet. A Bem megsegítése céljából Brassó felé vonuló Gál László székelyföldi csapatai Engelhardt tábornok dandárába ütköznek. A cári csapatok visszafordulásra kényszerítik a székelyeket.
- február 5. – A branyiszkói ütközet. Guyon Richárd ezredes a branyiszkói hágónál legyőzi Franz Deym vezérőrnagy egységét. A győzelem fordulópont a téli hadjárat menetében, lehetővé teszi a feldunai hadsereg egyesülését a magyar főerőkkel és bekerítéssel fenyegeti Franz Schlik hadtestét.
- február 6. – A marosényi ütközet. Karl Urbán újjászervezett csapataival visszatér Bukovinából, és bekeríti, majd foglyul ejti a Borgói-szorost védő, Koffler Bódog parancsnoksága alatt álló magyar különítményt.
- február 9. – A piski ütközet. Bem József vezérőrnagy erdélyi hadserege Piski mellett legyőzi Puchner Antal császári hadseregét. A győzelem fordulópontot jelent az erdélyi hadszíntéren, és rövidesen lehetővé teszi Erdély felszabadítását.
- február 14. – Az eszéki vár császári kézre kerülése. Friedrich Eder vezérőrnagy átadja a várat Trebersburg vezérőrnagy és Laval Nugent altábornagy egyesült csapatainak.
- február 18. – A kompolti ütközet. Dessewffy Arisztid négy század huszár élén Kompolt mellett vereséget mér Colloredo ezredes erőszakos felderítést végző vértesosztályára.
- február 26.–27. – A kápolnai csata. A téli hadjárat egyetlen csatája. A Dembinszky Henrik parancsnoksága alatt álló magyar honvéd hadsereg vereséget szenved a Windisch-Grätz herceg vezette császári főerőktől.
[szerkesztés] 1849 március
- március 4. – Az olmützi alkotmány kibocsátása.
- március 11. – A nagyszebeni ütközet. Bem József vezérőrnagy csapatai beveszik a császári erők erdélyi katonai központját, Nagyszebent. A várost védő Szkarjatyin ezredes cári csapatai rövidesen kiszorulnak Erdélyből.
[szerkesztés] 1849 április
- április 2. – A hatvani ütközet. A Gáspár András ezredes vezette magyar VII. hadtest Isaszeg mellett vereséget mér Franz Schlik altábornagy. hadtestére.
- április 3. – A negyedik szenttamási ütközet. Perczel Mór vezérőrnagy csapatai elfoglalják a szenttamási szerb katonai tábort. A szerb felkelők a Titeli-fennsíkra szorulnak vissza.
- április 4. – A tápióbicskei ütközet. Klapka György vezérőrnagy I. hadteste és Damjanich János vezérőrnagy III. hadteste Tápióbicskénél legyőzi Jellasics József hadtestének két dandárját.
- április 6. Az isaszegi csata. //
- április 10. – A váci ütközet. //
- április 14. – A magyar országgyűlés a debreceni Nagytemplomban kimondja Magyarország függetlenségét és a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását. Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választják. A Függetlenségi Nyilatkozat végleges szövegét az országgyűlés április 19-én teszi közzé.
- április 19. A nagysallói ütközet.
- április 24. – A császári csapatok a budai várat védő Heinrich Heintzi csapatai kivételével kiürítik a magyar fővárost.
- április 28. – Damjanich János vezérőrnagy baleset következtében harcképtelenné válik.
[szerkesztés] 1849 május
- május 4. – A Görgei Artúr vezette magyar fősereg megkezdi Buda ostromát.
- május 5. – Az erdélyi román felkelők topánfalvai nagygyűlésükön kinyilvánítják a magyar kormánnyal való megegyezési szándékukat.
- május 21. – A magyar fősereg beveszi Buda várát.
- május 27. – Másfél havi ostrom után Forró Elek csapatai beveszik Déva várát.
[szerkesztés] 1849 június
- június 4. – Az aradi várnál fegyverszünet áll be a várvédők és az ostromlók között.
- június 7. – A kátyi ütközet. A Perczel Mór vezette bácskai hadtest súlyos vereséget szenved Jellasics József hadtestétől.
- június 13. – A csornai ütközet. Kmety György dandára Csornánál legyőzi Franz Wyss csapatait. Az ütközetben Franz Wyss életét veszti.
- június 25. – Az óbecsei ütközet. Tóth Ágoston bácskai hadtestét Jellasics József csapatai a Tisza bal partjára szorítják. A vereség után Tóth Ágoston átadja a bácskai hadtest parancsnokságát Guyon Richárd vezérőrnagynak.
[szerkesztés] 1849 július
- július 1. – Kossuth Lajos a honvédség főparancsnokává Mészáros Lázárt, vezérkari főnökévé Dembinszky Henriket nevezi ki.
- július 2. – A kökös–uzoni ütközet. Gál Sándor székelyföldi hadosztálya Kökös és Uzon között megütközik Hasford cári tábornok hadtestével. Az ütközetben életét veszti Gábor Áron ágyúöntő, a székelyföldi hadosztály tüzérparancsnoka.
- július 8. – A magyar csapatok kiürítik a fővárost. A kormány Szegedre költözik.
- július 12. – Nyikolaj Vlagyimirovics Adlerberg vezérkari százados, cári szárnysegéd kétszáz kozák élén bevonul Pestre.
- július 14. –
- A kishegyesi ütközet. Guyon Richárd vezérőrnagy Kishegyes mellett legyőzi Jellasics József táborszernagy csapatait. A győzelemmel a Délvidéken a kezdeményezés lehetősége ismét a magyar csapatok kezébe kerül.
- Aulich Lajos vezérőrnagyot hadügyminiszterré nevezik ki.
- Kossuth Lajos és Nicolae Bălcescu Szegeden aláírják a magyar–román megbékélésről és a román légió felállításáról szóló egyezményt. ////[1]
- július 20. – A talmácsi ütközet. Ihász Dániel Vöröstorony-szorost védő különítménye vereséget szenved Lüders csapataitól, kiszorul a Havasalföldre, majd a török csapatok előtt leteszi a fegyvert.
- július 23. – Bem tábornok egy kétezer fős különítmény élén az Ojtozi-szoroson át betör Moldvába, megveri a hátrahagyott orosz csapatokat, majd kiáltványban szólítja fel a lakosságot az orosz megszállás elleni felkelésre. Felhívása nem jár eredménnyel, ezért július 25-én csapataival visszatér Erdélybe.
- július 30. –
- Kossuth Lajos a honvéd hadsereg főparancsnokává nevezi ki Dembinszky Henriket.
- A kőhalmi ütközetben Dobay József alakulata súlyos vereséget szenved Dyck orosz vezérőrnagy csapataitól.
- július 31. – A segesvári ütközet. Bem József altábornagy csapatai Segesvár mellett vereséget szenvednek a Lüders cári gyalogsági tábornok vezette orosz csapatoktól. Az ütközetben elesik Petőfi Sándor és Szkarjatyin tábornok, az orosz sereg vezérkari főnöke.
[szerkesztés] 1849 augusztus
- augusztus 1. – Dembinszky Henrik harc nélkül feladja Szegedet. A kormány Aradra teszi át székhelyét, a következő nap Haynau csapatai bevonulnak a városba.
- augusztus 2. – A debreceni ütközet. A Nagysándor József parancsnoksága alatt álló I. hadtest Debrecen mellett vereséget szenved Paszkevics főerőitől.
- augusztus 3. – A komáromi várőrség kitör és szétzúzza az osztrák ostromzárat.
- augusztus 5. – A szőregi csata. A Dembinszky Henrik parancsnoksága alatt álló magyar főerő vereséget szenved a Haynau vezette osztrák hadseregtől. A csata után a magyar fővezér csapatait nem a kormány utasítása szerinti Arad, hanem Temesvár felé irányítja.
- augusztus 9. – A temesvári csata. A beosztását röviddel a csata előtt átvevő Bem József Temesvárnál csapataival súlyos vereséget szenved Haynau hadseregétől.
- augusztus 11. – A minisztertanács utolsó ülése Aradon. Kossuth Lajos lemond, Görgei Artúr diktátori hatalmat kap.
- augusztus 13. – A világosi fegyverletétel. A Világos melletti szőlősi síkon Görgei Artúr csapatai leteszik a fegyvert Rüdiger cári lovassági tábornok csapatai előtt.
- augusztus 19.–20. – Dessewffy Arisztid vezérőrnagy, Lázár Vilmos ezredes és Török János őrnagy a IV. és a IX. hadtestek maradványaival Kavaránnál leteszi a fegyvert a császári csapatok előtt.
- augusztus 20.–21. – Vécsey Károly vezérőrnagy az V. és VI. hadtest, valamint a 15. hadosztály maradványival Borosjenő mellett leteszi a fegyvert az orosz csapatok előtt.
[szerkesztés] 1849 szeptember
[szerkesztés] 1849 október
- október 6. –
- Aradon kivégzik a szabadságharc tizenhárom katonai vezetőjét, az aradi vértanúkat
- Pesten kivégzik gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.
