Csernovics Péter
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Csernovics Péter (Črnović),gróf (Mácsa, 1810. március 13. – Fény, 1892. május 1.(?), politikus, kormánybiztos az 1848–49-es szabadságharcban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Magyarországi szerb nemzetiségű családban született. Az 1843-ban a rendi országgyűlésen Arad vármegye követeként vett részt. Ismert volt magyarbarát érzelmeiről, ezért április 23-án A Batthyány-kormány temesi főispánná és délvidéki királyi biztossá nevezte ki. Az április 24-i nagykikindai véres események után feladatul kapta a délvidéki társadalmi és nemzetiségi elégedetlenség lecsillapítását is. Statáriumot hirdetett, ugyanakkor egyéb intézkedéseivel törekedett a szerb lakosság megbékítésére is. Ennek ellenére nem sikerült eredményt elérnie. Június 24-én tíz napra szóló fegyverszünetet kötött a felkelőkkel, de ők ezt a megállapodással ellentétben pozícióik megerősítésére használták fel. 1848. július 24-én Szemere Bertalan belügyminiszter felmentette kormánybiztosi megbizatása alól[1]. A szabadságharc eseményeiben ezután már nem játszott jelentős szerepet.
1849 októberében mácsai birtoka kertjében titokban eltemettette két aradi vértanú, Damjanich János és Lahner György holttestét.
A kiegyezés után 1865-től 1875-ig, három cikluson át, Arad vármegye kormánypárti országgyűlési képviselője volt.
[szerkesztés] Megjelent műve
- A nemzetiségi kérdés a jelen és jövő szempontjából (Pest, 1861).
[szerkesztés] Felhasznált források
- Hermann Róbert: 1848–1849 – A szabadságharc hadtörténete, Korona Kiadó, Budapest – 2001, ISBN 9639376213
- Katona Tamás: Batthyány és az aradi vértanúk temetése (História 1989/3)
- Révai Nagy Lexikona
- Magyar Életrajzi Lexikon
[szerkesztés] Jegyzet
- ^ Utóda a kormánybiztosságban Szentkirályi Móric, majd 1948. augusztus 26-átől Beőthy Ödön lett.