Szentendre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.67350° k. h. 19.07257°Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Szentendre
A Fő tér
Szentendre címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Szentendrei
Rang	város
Irányítószám	2000 és 2001
Körzethívószám	26
Népesség
Népesség	24 010 (2005)
Népsűrűség	547,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	43,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentendre
é. sz. 47.67350° k. h. 19.07257°Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Szentendre város (szerbül: Сентандреја) Pest megyében a Szentendrei kistérségben. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 A vegyes etnikumú Szentendre 4 Múzeumok, kiállítások 4.1 A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 4.2 Barcsay Gyűjtemény 4.3 Czóbel Múzeum 4.4 Ferenczy Múzeum 4.5 Korenchy Gábor zenélő gyűjteménye 4.6 Kovács Margit Múzeum 4.7 Szerb Egyházi Múzeum 4.8 Városi Tömegközlekedési Múzeum 5 Templomok 6 Iskolák 6.1 Móricz Zsigmond Gimnázium 6.2 Izbégi Általános Iskola 7 Szentendre képekben 8 Gazdaság 9 A város címere és zászlaja 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely.

Szentendre ősi városához számos kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei: Izbég (volt falu), Pannóniatelep, Szamárhegy, Püspökmajor, Pismány...

[szerkesztés] Története

Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimus Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus császár. Áprily Lajos így eleveníti meg ezeket az éveket: „Zuhog a fény a ház-sorok falára, / megtündököltet minden ablakot. / A római Castra Ulcisiára / valamikor itt így ragyoghatott. / Lábak dobbantak, had vonult kevélyen, / belerezzent minden útmenti ház, / íjak villantak, s ragyogott a fényben / ezer feketebőrű szír íjász...”

A IX. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem itt telepedett le, a római őrhely (lat.: vicus militaris) és a hozzá tartozó polgári település romjait felújíttatta, s erődítménynek használta.

A XII. században már a veszprémi püspökség oklevélkiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco deák (valójában „hospes”, püspöki írnok) 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először.

A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be; felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai. Az 1690-es nagy szerb kivándorlás nagy számban hozott Szentendrére szerbeket, akik maradandó nyomokat hagytak a város képén és kultúráján.

Szentendre 1872-ben kapta vissza korábban elvesztett városi rangját.

A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre; hozzá fűződik az ún. szentendrei iskola. Ma is több mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel.

[szerkesztés] A vegyes etnikumú Szentendre

A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be. Sajátos összetételét a mintaszerű független kisebbségi önkormányzati rendszere is jelzi, országosan ismert volt és jelenlegi képviselőkkel:

• Horvát Kisebbségi Önkormányzat (Benkovits György író)
• Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (Halper Dávid esztéta, Kecskésné Pastinszky Krisztina antikvárius)
• Német Kisebbségi Önkormányzat (dr. Bindorffer Györgyi kulturális antropológus, dr. Virághalmy Lea tudományos szakíró)
• Szerb Nemzeti Kisebbségi Önkormányzat (Vukovits Koszta művészettörténész, Brczán Miroszláv a Vujicsics együttes tagja)

[szerkesztés] Múzeumok, kiállítások

Szentendrén az egyéni múzeumokban neves helybeli művészek egyéni gyűjteményes tárlatait tekinthetik meg a látogatók, a MűvészetMalom Képzőművészeti és Kulturális centrumban pedig időszaki kiállításokat.

[szerkesztés] A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Az 1967-ben alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében a 18. század végétől a 20. század közepéig.

Napjainkra elkészült a Felső-Tiszavidék (1974), A Kisalföld (1987), a Nyugat-Dunántúl tájegység (1993), a Bakony, Balaton-Felvidék tájegység (2000) a Dél-Dunántúl tájegység (2005), és a Tokaj-hegyalját és Gyöngyös környékét bemutató Felföldi mezőváros (2006). 2003 óta látogatható a Néprajzi Látványtár a Múzeum új igazgatási épületében, ahol egy beltéri időszaki kiálító terem, a "Skanzen Galéria is található.

[szerkesztés] Barcsay Gyűjtemény

• 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő u. 10.
• Állandó kiállítás.
• Nyitva tartás: október 1-március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 13.00-17.00

[szerkesztés] Czóbel Múzeum

• 2000 Szentendre, Templom tér 1.
• Állandó kiállítás
• Nyitva tartás: október 1-március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 9.00-17.00

[szerkesztés] Ferenczy Múzeum

• 2000 Szentendre, Fő tér 6.
• Állandó kiállítás

A múzeumban a Ferenczy család gyűjteményes kiállítása látható. Ferenczy Károly festőművész, felesége, Fialka Olga grafikus- és festőművész, valamint gyermekeik: a festőművész Ferenczy Valér, a szobrászművész Ferenczy Béni és a gobelinművész Ferenczy Noémi alkotásai szerepelnek az állandó kiállításon.

[szerkesztés] Korenchy Gábor zenélő gyűjteménye

Mechanikus zenélő szerkezeteket (kintorna, stb.) bemutató állandó kiállítás.

• 2000, Szentendre, Fő tér 1.

[szerkesztés] Kovács Margit Múzeum

A városban élt és alkotott Kovács Margit kerámikusművész (1902–1977). Egykori műtermében az ő művei láthatók. A mélyen humanista alkotások egyben naív bájukkal is megragadják a nézőt.

[szerkesztés] Szerb Egyházi Múzeum

A hazai pravoszláv egyházművészet legszebb tárgyi emlékeit, ikonokat, imádságos- és evangéliumos könyveket, ötvös- és textiltárgyakat, művészi fafaragványokat látunk itt, legtöbb XVIII. századi, de akad 16. századi emlék is.

[szerkesztés] Városi Tömegközlekedési Múzeum

A budapesti tömegközlekedés múltját és járműveit bemutató kiállítás.

• 2000 Szentendre, Dózsa Gy. út,

HÉV-állomás ( A Volán pályaudvar előtt balra )

• Állandó kiállítás

[szerkesztés] Templomok

• Belgrád székesegyház (szerbül: Саборна)
• Blagovestenszka szerb ortodox templom (szerbül: Благовештенска)
• Pozsarevacska szerb ortodox templom (szerbül: Пожаревачка)
• Preobrazsenszka szerb ortodox templom (szerbül: Преображенска)
• Római katolikus plébániatemplom
• Péter-Pál római katolikus templom (szerbül: Ђипровачка)
• Szent András római katolikus templom (szerbül: Збешка)
• Református templom (szerbül: Оповачка)
• Evangélikus templom
• Baptista imaház

[szerkesztés] Iskolák

[szerkesztés] Móricz Zsigmond Gimnázium

Az iskola története:

A kezdetek:

Az 1945-ös év előtt Szentendrén nem volt gimnázium. A katolikus egyházközösség szervezésében 1938-tól működött egy magántanfolyamból továbbfejlesztett 8 osztályos gimnáziumi tanfolyam. 1947-ben, miniszteri rendelet alapján a gimnáziumi tanfolyamot átszervezték gimnáziummá. Az új gimnázium fenntartója a szentendrei katolikus egyházközség lett. 1948-ban államosították az iskolát, megszüntették a 8 osztályos rendszert. Így működött két évig, majd 1950-ben, a felsőbb állami és egyházi szervek megegyezése alapján a Ferences rendet bízták meg a gimnázium vezetésével. Állami gimnázium Pest megyében csak Vácott működött, de az nagy távolságra voltn Szentendrétől és a szentendrei járástól. A legközelebbi Budapesten a Csokonai és a Martos Flóra gimnázium volt. A szentendrei tovább tanulni vágyó gyerekeket többnyire ez utóbbiba íratták be. A bejárás azonban igen hosszú időt vett igénybe. Felmerült hát az igény, hogy Szentendrének legyen egy olyan gimnáziuma a Ferences gimnázium mellett, ahová a más felekezetű vagy nem vallásos szülők is beírathatják gyermeküket. 1955-ben Szentendre megkapta a lehetőséget egy állami gimnázium létesítésére.

A Szentendrei Állami Általános Gimnázium 1955. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Bajcsy-Zsilinszky úti Általános Iskola épületében. Két gimnáziumi osztály indult, egy reál és egy humán tagozatú. A gimnáziumnak 5 tanára és 52 tanulója volt, az igazgató Dr. Mikulási Béla. Két év múlva a gimnázium átköltözött a volt református polgári iskola épületébe. Itt 4 tanterem és egy előadóterem állt a tanulók rendelkezésére. Természetes, hogy ez a gimnázium számára nem volt elegendő, ezért megindultak az új iskola építési munkálatai.

Az 1959/60-as tanévre elkészült az új gimnázium épülete, amelyet igen esztétikusan hozzáillesztettek a régi polgári iskola épületéhez. Az új épületben 8 osztályterem, 1 előadóterem és könyvtár került kialakításra.

A gimnázium igazgatója 1960. január 6-án a Művelődésügyi Minisztériumhoz írt levelében kéri a gimnázium "Móricz Zsigmond Állami Gimnázium Szentendre" elnevezésének engedélyezését. Indoklásában az igazgató a következőket írta: "Leányfalun és Szentendrén jelentős a Móricz Zsigmond iránti tisztelet és megbecsülés. Móricz Zsigmond életének jelentős részét itt töltötte, kiemelkedő alkotásainak sorát itt írta."

Az ünnepélyes iskolaavatásra és névadó ünnepélyre 1960. április 4-e alkalmával került sor. Az iskolának ebben a tanévben 15 fős a tantestülete és 202 a tanulói létszám.

A fellendülés:

Az 1961/62-es tanévtől Porpáczy István, matematika-fizika szakos tanár lett a gimnázium igazgatója. A fellendülés az ő igazgatósága alatt indult meg. (Kiemelkedő munkája elismeréseként kormánykitüntetésben részesült.) Az 1968/69-es tanévtől Kocsordi Károly a gimnázium igazgatója.

Ezekben az években nagy gondot okozott a zsúfoltság, melyet 1962-től enyhített az 5+1-es oktatási forma, amikor egy-egy osztály az üzemekben töltött el hetenként egy-egy napot. Egy osztály a Szentendrei Kocsigyárba járt, ahol a lakatos munkával ismerkedtek. A többiek a Budakalászi Lenfonó szövőműhelyében dolgoztak. Itt elméleti oktatás is volt.

Részben a szakmák miatti csekély érdeklődés, részben az országos irányelvek következtében, 1964-től újabb formáit vezették be a gyakorlati oktatásnak: a gyors és gépírást, valamint a műszaki rajzot heti két órában. Az általános tantervű osztályok mellett 1965-től német, angol és matematika tagozatos osztályok indulnak.

Az 1972-es évben komoly nehézségek merültek fel az iskola életében: életveszélyessé nyilvánították a volt polgári iskolai szárnyat. Alatta évszázados pincerendszer üregei húzódtak, amelyek az épület süllyedéséhez vezettek. A régi épületszárnyat ezért le kellett bontani. Ezzel megszünt a gimnázium konyhája, ebédlője, három tanterme és néhány egyéb helysége. 1974 májusában felépült egy két és fél tantermes ideiglenes faház, majd 1975 januárjában egy ugyancsak faelemekből készült ebédlőhelység, amelyhez a régi garázst konyhává alkították át.

Az épületgondok már a 60-as évek végén felvettették egy új gimnázium építésének lehetőségét. Többféle elképzelés létezett, melyek közül végül a Püspökmajor (akkori Felszabadulás) lakótelep közelében tervezett elképzelés valósult meg. 1985-ben tehát a Móricz Zsigmond Gimnázium újonnan átadott épületében 16 osztállyal megkezdődött a tanítás.

Jelenkor:

A gimnázium eddigi történetének legnagyobb létszáma az 1991/92-es és az 1992/93-as tanévekre jellemző, amikor évenként a gimnázium 20-20 osztályába 652, ill. 653 tanuló iratkozott be.

Az 1990-es évektől - az igényeknek megfelelően a négyosztályos képzést megtartva - lehetővé vált az emelt szintű ismereteket nyújtó reál, majd később a humán illetve nyelvi speciális osztályok választása. Ezek óra- és tantervét a gimnázium tantestületének szakmai munkaközösségei dolgozták ki. Kisebb finomítások után jelenleg egy-egy reál, humán, nyelvi és általános tagozatba jelentkezhetnek a nyolcadikos tanulók. A reál tagozaton belül műszaki, biológia-kémia és informatika, a humán tagozaton belül pedig közgazdasági és magyar-történelem csoportok indulnak. Ezekbe az osztályokba olyan tanulók kerülnek felvételre, akik az általános iskolában kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, és különösen érdeklődnek a reál, illetve a humán tantárgyak iránt. Az első két tagozatos osztály 1994-ben végzett. Mindkét osztály érettségi átlaga négy egész fölött volt, és az előző évekhez képest megduplázódott a felsőfokú intézményekbe felvett tanulók száma. Külön osztályban tanulnak az angol vagy a német nyelv iránt érdeklődők.

Mint tudjuk a számítástechnika igen gyorsan fejlődő tudomány, az egyik évben még modernnek számító számítógépek és a hozzájuk tartozó szoftver három-négy év múlva elavultá válik. Ezért mondható szerencsésnek a gimnázium, mert 1995-ben - lelkes kollégák pályázata nyomán - a Soros Alapítványtól újabb, modernebb számítógépekhez jutott. Ezek folyamatos cseréje pályázatok útján ma is tart.

A gimnázium tanári kara az iskola megalakulása óta mindig szorgalmazta a tanulmányi versenyeken való részvételt. Ezeken a gimnázium tanulói éveken át eredményesen szerepelnek.

1980-ban ünnepelte a gimnázium a negyedszázados évfordulóját. Az évforduló alkalmából Móricz ösztöndíjat hoztak létre. Az alapítók az iskola tanárai, a Móricz család, a Városi Tanács, a Szentendrei Papírgyár és magánszemélyek. Azok a diákok, akik négy éven keresztül kitűnő tanulmányi eredményt értek el, példás volt a magatartásuk, és valamilyen tantárgyból vagy tantárgyakból országos szintű versenyen a döntőbe kerültek, tanulmányaik végén emlékplakettet és pénzjutalmat kaptak.

[szerkesztés] Izbégi Általános Iskola

Több mint százéves iskolánk, az Izbégi Általános Iskola nevét Szentendre 'Izbég' városrészéről kapta. A Bükkös-patak partján, több épületben, nyugodt, harmonikus környezetben működünk. A közelmúltban bővült létesítményünk egy új épületszárnnyal, melyhez korszerű tantermek, szaktantermek, könyvtár és tágas ebédlő is tartozik. Gyermekeink testi nevelése egy hatalmas tornacsarnokban és egy sportpályán illetve a patak melletti zöld területeken folyik.

Nyolc évfolyamos, alapozó oktatásunkban és nevelésünkben a következő értékeket szeretnénk átörökíteni a felnövekvő nemzedékre: műveltség, hazaszeretet, humánum, egészség és környezetvédelem, a test harmonikus fejlesztése és a néphagyományok, népszokások őrzése.

1.Szakasz: SZENTENDRE - IZBÉGI ÁLLAMI NÉPISKOLA (1902-1945)

Az év közepén 700 koronáért Szentendre város hat évre bérbe vette Izbégen a Bükkös-patak mentén özv. Neoschil Alajosné 746. népsorszámú, illetve a 3068-72. helyrajzi számú ingatlanait. (ma Jobbágy út 1.sz.; 5. sz.) Így végre 1902. november 22-én megnyílhatott a Szentendre - Izbégi Állami Elemi Népiskola. A két házra azért volt szükség, mert országos rendelet írta elo, hogy minden település legalább egy hat osztályos elemi iskolát köteles muködtetni. Emellett biztosítani kell egy lakást a tanító számára is. Krachler Ágoston pék (1902-1996), majd iskolagondnok, a falu krónikása is ide járt iskolába, ezért évtizedek elteltével is pontos adatokat tudott adni a kis iskoláról, a tanítói lakásról. Az alsó házban, késobb Krachler házban (1.sz) lakott a tanító, és itt muködött az iskola egy része. A tanítói lakás a következokbol állt: "két szoba, konyha, éléskamra, pince, fáskamra, árnyékszék és 1.5 kh kert." Az egyik nagyobb szobában tanultak az alsó elemibe járók (I-II. osztályosok). A fentebb lévo, ma Jámbor házban (Jobbágy út 5.sz.) kaptak helyet a felso elemisták (III-VI. osztályosok). A két ház ma is áll. Az alsó, belül kissé átalakított házban 1952-tol 19994-ig Krachler Ágoston lakott. Ma új lakója van a háznak, de szerencsére orzi a ház külsejét. A felso házat Neoschiléktol késobb megvette Holczer József. Felesége, Sebok Katalin, a híres énekesno, Sebok Sára Húga - tanítóno volt és az izbégi iskolában kapott állást. Tolük a házat 1921-ben az Amerikából hazatéro újpesti kovácsmester, Kovács Géza vette meg. A már itt született Katalin (1923) ma is a szép nagy házban él. A férje (Jámbor Kálmán) után Jámbor házként ismert épület elso frontja és belseje jelenleg is orzi a régi iskola képét.

2.Szakasz: LENIN ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA (1945-1994)

1945 után nagy változás következett be a magyar oktatás történetében. Országosan átszervezik a korábbi I.-IV. osztályos népiskolát, az I.-III. osztályos gimnáziumi illetve I-IV. osztályos polgári iskolát. Kialakul a kötelezõ nyolc osztályos általános iskola. Gyökeres változás állt be az oktatás céljának meghatározásában. Az új oktató-nevelõ munka „alapvetõ követelménye lett, hogy az új politikai rendszer, a szocializmus megbízható építõit képezzék, materialista-ateista szellemben”. Ennek érdekében elõírták, hogy nyújtson minden tanulónak egységes, korszerû alapmûveltséget, egész oktató, nevelõ munkájával céltudatosan fejlessze bennünk a kommunista emberre jellemzõ erkölcsi tulajdonságokat. A fiatalok iskolán kívüli világnézeti nevelésére a Rákosi rendszer is igen nagy gondot fordított. A szovjet pionír mozgalom utánzásaként 1946. június 2-án megalakult az úttörõ szervezet, amelynek csapatai 1947-tõl folyamatosan jelen vannak az ország általános iskoláiban. Az egykori iskola utcája, a felsõ Izbéghi, a mostani Szentlászlói út az ötvenes években az új szemlélet jegyében Lenin nevét vette fel. Ez lett az iskola neve is: Lenin úti Általános Iskola.

3. Szakasz: IZBÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA (1994-)

A rendszerváltás után országszerte új iskolák kezdték meg mûködésüket, illetve sorra kapták vissza önállóságukat a régiek. Ez történt Izbégen is. Az 1994-ben Németh Gábor polgármester aláírásával megerõsített alapító okirat már ezt az új helyzetet rögzíti. Az intézmény neve innentõl: Izbégi Általános Iskola. Ez állhat ezentúl a bélyegzõn is. Fenntartója és felügyeleti szerve továbbra is Szentendre Város Önkormányzata, de az iskola ettõl kezdve önálló költségvetéssel gazdálkodó önálló jogi személy.

[szerkesztés] Szentendre képekben

A vártemplom	Szentendrei hangulat	Szentendrei utcarészlet	Szentendrei ortodox templom
Szentendrei Duna	Szentendrei főtér	Szentendrei üzlet	Szentendre
Szentendrei templom	Móricz Zsigmond Gimnázium	Szentendre vasútállomása az 1900-as években

[szerkesztés] Gazdaság

A városban papírgyár, cementárugyár és izraeli tulajdonban álló gyémántcsiszoló-üzem létesült. Az ún. „Kocsigyár”, ahol a II. világháborúban munkaszolgálatosok dolgoztak, már nem működik – a kárpótlási pénzekből a területet jelentősen átalakították.

[szerkesztés] A város címere és zászlaja

Irányadó jogszabály:

• Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének

39/2003. (VI.18.) Önk. sz. rendelete a város címerének és zászlajának alapításáról, valamint a jelképek és a „Szentendre” név használatának rendjéről.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A város hivatalos honlapja
• Légifotók Szentendréről
• Szentendre linkgyűjtemény
• Szentendrei cégek honlapjai
• Innen nézve (ilyen Szentendre)
• Szentendrei Ifjúság Online
• A Móricz Zsigmond Gimnázium Honlapja
• Utca keresése Szentendrén