Vukovár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Vukovár (régi magyar neve Valkóvár, horvátul Vukovar, németül Wukowar) város a mai Horvátországban Vukovár-Szerém megye székhelye.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Látnivalók 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Eszéktől 36 km-re délkeletre, Vinkovcétól 20 km-re keletre a Duna jobb partján a Vuka-folyó dunai torkolatánál fekszik. A város régi és új negyedeit a Vuka-folyó választja el egymástól.

[szerkesztés] Nevének eredete

Eredeti neve Vlkovgrad (= farkasvár) lehetett, ebből származik régi magyar neve Valkóvár (szláv: vlk = farkas). Más vélemény szerint ókori eredetü az elnevezés, az Ulka nevü mocsár vagy folyó neve után.

[szerkesztés] Története

1150-ben castrum Vlcou néven említik először. A várostól délre a Száva ás Basut-folyók közén elterülő Bázaközben győzték le 1388 kora tavaszán Zsigmond király hadai Horváti János Boszniából benyomuló seregét. 1537. december 1-jén is lovascsata dúlt a közelében. A város 1687. augusztus 12-én a nagyharsányi csata után szabadult fel a török uralom alól. 1848. november 15-én itt győzte le Batthyány Kázmér a szerbeket. 1910-ben 10 359 lakosából 4125 horvát, 3502 német, 1592 szerb és 954 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Vukovári járásának székhelye volt.

A várost 1991. augusztus 26-án fogták körbe a szerb csapatok, a horvát védők november 18-ig védték hősiesen a várost. A harcokban 7500 horvát katona esett el, de a horvát hadsereg időt nyert az újjászervezésre. A harcokban a 45 000 lakosú városban csaknem minden elpusztult. A Duna-parton hatalmas kereszt hirdeti a védők emlékét. A három hónapos ostrom alatt a kórház alagsorában, hihetetlen körülmények között folyt a sérültek gyógyítása. Később ide menekültek az egészséges emberek is, lévén a város legnagyobb pincerendszere. A város elfoglalása után a szerbek a kórház alagsorában élő embereket evakuálás címén buszokra szállították, majd a pár kilométerre lévő Ovčara faluba vitték, ahol hosszas kínzások után mindannyiukat lelőtték és közös tömegsírba dobták. Ennek emlékeit a kórház alagsorában berendezett múzeum, illetve Ovčara határában lévő emlékhely őrzi.

A háború után Franjo Tuđman elnök első útja Vukovarba vezetett, hogy lerója tiszteletét és kegyeletét a város hős védői előtt, a város helyrállítása mégis nagyon vontatottan haladt, a Zágráb – Vukovar vasútvonalon a közlekedést pl. csak 2007-ben állították helyre, a város centrumában ma is rengeteg épület áll szétlőve, kiégve (pl. A Grand Hotel, az Eltz – palota).

A város ma Horvátország legnagyobb dunai kikötője, fejlett mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, textil és élelmiszeriparral rendelkezik. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 31 670 lakosából 18 199 horvát, 10 412 szerb, 387 magyar, 112 albán, 45 cigány, 39 bosnyák, 24 szlovén, 19 cseh volt, magának a városnak 20 301 lakosa volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A város épületei a harcokban súlyosan megsérültek, a helyreállítások a mai napig tartanak:

• Ferences kolostor
• Szent János plébániatemplom
• Eltz-kastély (18. század)
• Szent Mikós ortodox templom
• Duna-parti sétány
• Orlov-sziget

A helyreállítás költségeit részben az EU, illetve annak tagországai (pl. Belgium) állták, sok magánházat is (egész utcákat) illetve a közvilágítást is EU-s támogatással építik újjá.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Vukovar
• Térkép Vukovar, tourist info – CroMaps navigator
• Vukovár ma
• Vukovár – a horvát Sztálingrád
• Térkép Kalauz – Vukovár