Szentendrei kistérség
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
Szentendrei kistérség: kistérség Pest megyében, központja: Szentendre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Települései
| Budakalász | Csobánka | Dunabogdány | Kisoroszi | Leányfalu |
| Pilisszentkereszt | Pilisszentlászló | Pócsmegyer | Pomáz | Szentendre |
| Szigetmonostor | Tahitótfalu | Visegrád |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Nevezetességei
[[Marcipán Múzeum]] Melyben az Országház kicsinyített mása, és az élet nagyságú 60 kilogrammos Michael Jakson található, valamint sok más marcipánból.
Főtér: A Fõtér az, amelyet egyetlen ide látogató turista sem hagy ki. Itt található az emlékkereszt, amely, mint a tér is, háromszögű. 1763-ban emeltette a Szerb Privilégiális Szentendrei Kereskedő Társaság. Azóta kétszer újították fel. Díszkapu: Tabakosok, azaz tímárok emeltették a Bogdányi utcai Preobrazsenszkát. Az épülethez tartozó kerítésfal copf stílusú díszkapujának kovácsoltvas kapuszárnyait Olhauser József szentendrei kovácsmester készítette 1803 és 1806 között. A messze földön híres szerb búcsút emberemlékezet óta a templomban és udvarán tartják. Dalmát ház: A Szamárhegy ékessége az úgynevezett dalmát ház. Városháza: A XVIII. század óta a városi önkormányzat székháza. Az eredeti épület földszintes volt. 1924-ben Lessner Manó tervei alapján emeletet építettek rá. Oszlopos erkélyével, neobarokk homlokzatával ma is a város egyik szimbóluma. A skanzen: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (1967-ben alapították) Magyarország legjellegzetesebb tájainak népi építészetét, lakáskultúráját, életmódját mutatja be eredeti épületekkel és tárgyakkal a XVIII. század végétől a XX. század közepéig.
