Szigetmonostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47°41′28.25’’, k. h. 19°6′4.43’’47.6911805556, 19.1012305556

Szigetmonostor

Szigetmonostor címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

2015

Körzethívószám

Népesség

2004 (2006)

Népsűrűség

72,86 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

23,51 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Szigetmonostor

é. sz. 47°41′28.25’’, k. h. 19°6′4.43’’

Szigetmonostor község Pest megyében, a Szentendrei kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A Szentendrei-sziget legdélibb települése. Szigetmonostorhoz tartozik Horány üdülőfalu is. Szentendrével és Dunakeszivel kompjárat köti össze.

[szerkesztés] Geológiája

A Visegrádi-szorost elhagyva lényegesen lelassul a Duna folyása, hordalékát lerakja, így alakult ki a 31 km hosszú, átlagosan 3-3,5 km széles Szentendrei-sziget. Feszínét a Duna hordaléka, s a víz és a szél formálta. Geológiai sajátossága, hogy a kavicsréteget alul agyag, felül homok zárja le, s így kiváló vízszűrő, -tisztító szerepet tölt be, ezáltal jó ivóvizet biztosít a fővárosnak, s természetesen a helyi lakosoknak.^[1]

[szerkesztés] Története

A Duna szabályozása előtt a terület gyakran volt vízzel elborítva, így a település csak a szentendrei sziget közepe felé, a kiemelkedő homokdombokon alakulhatott ki. Elég elzárt terület a közlekedés szempontjából az évszázadok során, de történelmi viharok idején bizonyos védelmet is jelentett ez a földrajzi adottság. A sziget már az őskorban is lakott volt, erre utalnak a rézkorból és a vaskorból származó leletek. A római korban a horányi révnél őrtorony is volt. A honfoglaláskor a Kartal nemzetség birtokába jutott. Tiburc ispán 1214-ben bencés kolostort alapított Szent Szalvator néven. Sajnos a kolostornak ma már nyoma sincs, a település azonban kezdetben a kolostor alapítójáról kapta nevét, amely Tiburcmonostor, majd Monostor néven vonult be a történelembe. Szigetmonostor elnevezéssel majd csak a kiegyezés évében, 1867-ben találkozunk először.

A falu lakosai az 1520-as években tértek át a református hitre, lelkészük vezetésével a Nagy-Duna partjáról a település jelenlegi helyére menekültek a török elől, de az adó elől nem menekülhettek, adót kellett fizetni a töröknek és a magyar királyságnak is. Az ellenreformáció megtorlásai sem kerülték el a települést. I. Lipót német-római császár nemigen kapott tőlük adót, így eladta a területet a győri vár kapitányának, Zichy István grófnak. A török uralom végére mindössze 52 település maradt lakott hely a megyében, köztük Monostor. 1750-ben Zichy István Horányi Gábor uraságnak adta el Monostort, Horányi egyre több katolikus embert telepített be, így alakult ki Monostoron az a helyzet, hogy a felvégen a reformátusok, az alvégen a katolikusok laktak, s a két felekezet sokáig rivalizált egymással.

A katolikusoknak 1752-ben épült templom, a reformátusoknak 1771-ben miután a katolikus Horányi család kezéről a birtok az óbudai koronauralom alá került.

A XIX. században többször is volt árvíz, ennek ellenére a község fejlődött és gyarapodott, főleg a XIX-XX. század fordulóján, majd a XX. században. Fő foglalkozás és megélhetési forrás a mezőgazdasági termények előállítása, búza, árpa, rozs, kukorica, mellette zöldségek, gyümölcsök, málna, földieper, ezek ma is fő bevételi források. Már az 1930-as évektől nagy szerepe van a térségnek a főváros ivóvízellátásában, így az infrastruktúra is fejlődésnek indult. Utak, járdák, vízvezeték, orvosi rendelő, sportlétesítmények, presszó, húsbolt, önkiszolgáló bolt, könyvtár épültek. Ma sem sorvadó település Szigetmonostor, mintegy kétezer lakosa van, s a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Védett növénye az árvalányhaj, a településtől délre fekvő Rudafás erdőt is szeretnék védetté nyilvánítani.^[2] Festői tájait ma is látogatják alkotó művészek is, mint hajdan Vajda Lajos festőművész és grafikus.

[szerkesztés] Nevezetességei

Katolikus templom (1752)
Református templom (1771)
Római híd hídfőjének romjai (a másik hídfő romjai Dunakeszin találhatók).

[szerkesztés] Ismert emberek

Itt is dolgozott Vajda Lajos festőművész
Itt született F. Mócsai Gábor kanonok, a Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna Plébánia plébánosa. A vakokkal foglalkozó misszió kiemelkedő alakja.