Tours

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tours

Ország	Franciaország
Régió	Centre
Megye	Indre-et-Loire
Kerület(ek)
Kanton	7 kanton
INSEE-kód	37261
Irányítószám	37000, 37100, 37200
Polgármester	Jean Germain (PS)
Településtársulás	{{{társulás}}}
Koordináták	É. Sz. 47° 23' 37" K. H. 0° 41' 21"
Terület	34,36 km²
Népesség	142 000 fő (2007)
Népsűrűség	4 133 fő/km²
Térkép

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Közlekedése
3 Története
4 Gazdaság
5 Tudomány, oktatás
6 Közigazgatás
7 Nevezetességei
8 Testvérvárosok
- 8.1 Városok közötti együttműködés

[szerkesztés] Fekvése

Tours Indre-et-Loire megye székhelye. A Loire és a Cher folyó alkotta háromszögben fekszik. Párizstól 210 km-re található délnyugatra.

[szerkesztés] Közlekedése

A városnak 2 pályaudvara van: a belvárosban található a gare Tours-Centre és a külvárosban gare Saint-Pierre-des-Corps TGV-állomás. A két pályaudvart a "navette" elnevezésű vonal köti össze. Párizs Montparnasse állomásról Saint-Pierre-des-Corps 1 óra alatt elérhető TGV-vel (nagy sebességű vonat). Tours-Centre pályaudvarra Párizs Austerlitz-ről indulnak gyorsvonatok, melyek 2-3 óra alatt érik el a várost. Tours-Centre-ból a TER Centre (regionális vonat) vonalai indulnak a környező falvakba.

A központi pályaudvar előtt van az autóbuszállomás. A Fil Bleu vonalai behálózzák az egész várost. A Fil Vert és a TER Centre buszaival pedig a vasútvonallal nem rendelkező falvakba lehet eljutni.

[szerkesztés] Története

Tours története a római időkből ered. A város aktív gall-római kereskedelmi és adminisztratív központ volt. A Loire északi partján fekvő, gall eredetű Altionos és a déli parton lévő Caesarodonum a IV. században Urbs Turonum (turonok városa) néven egyesült és a mostani St-Gatien katedrális környékén helyezkedett el. A várost a támadások miatt fallal vették körül, ennek maradványai még ma is láthatók a katedrális mögötti utcácskákban.

A kereszténységet Szent Gatien már a II. században általánossá tette. Ő volt Tours első püspöke.

A város leghíresebb püspöke Szent Márton. Pannóniában született 316-ban és római katonaként került a gall provinciába. Egy látomása hatására megkeresztelkedett és hittérítő lett.

538-ban St. Grégoire de Tours, azaz Tours-i Szent Gergely püspök, az egyház fő védelmezője, megírta latin nyelven Franciaország történetét.

A 800-as években Alcuin, a tours-i Szent Márton kolostor apátja másolóiskolát alapított, mely újfajta kalligráfiai technikát használt és színes kezdőbetűiről, miniatúráiról ismert.

A középkorban Tours a Szent Márton sírjánál történt számos csoda következtében híres zarándokhely lett és nagyon meggazdagodott. Franciaország alapítója, Clodwig itt kereszteltette meg magát, ezért lett a franciák védőszentje Szent Márton.

Az 1200-as években Touraine az angol-francia villongások színtere volt. Csak az 1242-es béke juttatta vissza újra Franciaroszágnak a várost. Ezután a francia királyok kedvelt lakhelye volt a régió, szinte valamennyi király megfordult itt. XI. Lajos (1423-1483) Plessis-Lés-Tours-ban építtette fel kastélyát. Ő létesíttette a városban az első selyemszövő üzemeket. A fejlett ipar és mezőgazdaság nagyon sok embert vonzott ide.

Tours a vallásháborúk idején a hugenották egyik fellegvára volt. Itt 1562-ben, 10 évvel a párizsi Szent Bertalan éjjel előtt tört ki a polgárháború. A hugenották felgyújtották a Szent Márton bazilikát, cserébe a pápisták lemészárolták a protestánsokat. A hugenották elvándorlásával a selyemipar megszűnt, a lakosság száma jelentősen lecsökkent és a város elszegényedett.

1871-ben a német-francia háborúban a németek két hónapon át megszállva tartották a várost.

A második világháború során Tours komoly károkat szenvedett. A várost a fasiszták kétnapos ostrom után elfoglalták. A megszállt Tours 37 bombázást ért meg, felrobbantották hídját és az óváros egy része rommá lett. Szerencsére azóta eredeti formájukban visszaállították a lerombolt ódon épületeket.

[szerkesztés] Gazdaság

Tours hagyományos iparága a XV. század óta a selyem- és velúrszövés. Emellett gumi-, gyógyszer- és nyomdaipara van. Fő gazdasági ágai a gép-, gumi-, gyógyszer- és nyomdaipar; illetve az elektronika, a borászat és az idegenforgalom.