Tisá beáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tartalomjegyzék

1 A tisá beáv időpontja
2 A böjt napja
3 Szokások tisá beáv idején
- 3.1 Főbb szokások
- 3.2 A gyász ellenzői
4 Lásd még
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A tisá beáv időpontja

A zsidó naptár szerint:

áv 9.

A Gergely-naptár szerint:

5766: 2006. augusztus 3.
5767: 2007. július 24.
5768: 2008. augusztus 10.

Tisá beáv (héberül: תשעה באב, áv kilencedike), az első és a második szentély pusztulásának emléknapja.

[szerkesztés] A böjt napja

Ezen a böjtnapon egy sor tragikus történelmi eseményre is emlékezik a zsidóság:

Az Tóra szerint (Számok könyve 13–14.) Isten ezen a napon döntötte el, hogy a kételkedés miatt negyven évig kell vándorolniuk a pusztában, hogy egy új nemzedék jusson csak be Kánaánba, az ígéret földjére.
I. e. 586. – az első jeruzsálemi templomot (Salamon templomát) kifosztották és porig égették a babilóniaiak,
70. – a második templomot a rómaiak (a Titus vezette légiók) rombolták le.
135. – A Bar Kochba felkelés-t leverik a rómaiak, Bar Kochbát megölik, az utolsó erődöt, Betér várát e napon foglalják el.
136. – A Bar Kochba felkelés után egy évvel lerombolták a rómaiak Jeruzsálem városát és átkeresztelték Aelia Capitolia névre.

A templomok lerombolása egyben mindkét zsidó állam megszűntetésével volt egyenlő. A zsidókat kiűzték országukból.

(1) „Öt dolog történt atyáinkkal... tisá beávkor.”

(3) „Tisá beávkor rendeltetett el atyáinknak, hogy nem mehetnek be az országba, és lerombolták a Szentélyt először és másodszor, és elfoglalták bétert, és felszántották a várost.”

forrás: Misna Böjt traktátus, IV.

Az izraelita hagyomány azt is tartja, hogy Józsefet ezen a napon adták el Egyiptomba rabszolgának (majd követte őt a családja). Közvetve tehát a nép egyiptomi rabszolgaságasága is ezen a napon dőlt el.

A történelem során ez a nap (áv 9.) további tragikus eseményekkel mélyítette a böjt bánatát.

1095. – Az első keresztes háborúról dönt II. Orbán pápa a clermont-i zsinaton.
1242. – A Talmud megégése.
1290. – I. Eduárd angol király aláírja a zsidók száműzéséről szóló dokumentumot Angliában.
1492. – A zsidók kiűzése Spanyolországból (Alhambrai dekrétum).
1914. – Az első világháború kezdete.
1942. – Megkezdődik a tömegmészárlás Treblinkában.

(Ezen események nem feltétlenül pontosan áv hónap kilencedikén történtek, ám a hagyomány azt tartja róluk.)

[szerkesztés] Szokások tisá beáv idején

A tisá beáv teljes böjtnap, vagyis előző nap napnyugtától aznap az első három csillag feljöttéig nem esznek és nem isznak. Szigarúan véve a gyász áv hó 10. délig tart. Vannak akik áv hónap első kilenc napjában nem fogyasztanak semmilyen húsfélét.

Azok, akik nagyon vallásosak, már tamuz hónap 17-én megkezdik a gyászt, vagyis nem borotválkoznak, nem vágatnak hajat, és nem ünnepelnek (tamuz 17-én törték át Jeruzsálem városfalát Nabukodonozor seregei).

[szerkesztés] Főbb szokások

Tilos az étel és italfogyasztás.
A böjt előtti utolsó étkezésnél az egyik fogást (mely rendszerint tojás) hamuval hintik meg.
Tizedike délig nem esznek húst és nem isznak bort, mert a szentély egészen addig égett.
A tisztasági mosdáson kívül tilos a fürdés, mosakodás.
A férfiak nem borotválkoznak, a nők nem festik ki magukat.
Nem viselnek bőrcipőt, általában vászon, vagy posztópapucsban járnak.
A zsinagógát elsötétítik és az elsötétített templomban jönnek össze, csak egy gyertya ég (az előimádkozó asztalán).
Suttognak.
Kerülik az üdvözlést, köszönést és kézfogást.
Nem mosolyognak.
Nem tanulmányozzák a Tórát, mert az megörvendezteti a szívet.
A komolyabban vallásosak nem dolgoznak.
Tilos a házasélet.
Délig alacsony zsámolyon ülnek.
A zsinagógában este Jeremiás sirálmait (מגילת איכה – Megilát Échá) olvassák, és gyászéneket énekelnek.
A nap folyamán gyászimákat (kinót) mondanak az ima után.
Leveszik a párochetot (a frigyszekrény függönye) és a felolvasóasztal terítőjét.
A vallási jelvényeket (tálit és tfilin) nem veszik föl reggel, csak délután.

A betegeknek szabad rövidebb böjtöt tartani.

Tisa beáv után megváltozik a hónap elnevezése: menáhem áv, vagyis vígasztaló áv lesz a neve.

[szerkesztés] A gyász ellenzői

Egyes vélekedések szerint a gyász okafogyottá vált, hiszen 1948-ban létrejött Izrael Állama, 1967-ben Jeruzsálem újra egyesült. A zsidó nép azonban nem akar felejteni, és a két templom elpusztulását nem látja helyreállítottnak, a templom nem áll. Egyes vélekedések szerint a holocaust gyászát is tisá beávkor tartják meg. A keresztények szerint a templom már nem helyhez kötött, mert Isten mindenkivel személyesen kapcsolatot tart Szentlélek személye által.

A Templom-hegyen ma az iszlám egyik fontos mecsetje áll (Sziklamecset, épült 691-ben).