Szimchát Tórá
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A szimchát Tórá időpontja
A zsidó naptár szerint:
- tisri 23.
A Gergely-naptár szerint:
- 5766: 2005. október 26.
- 5767: 2006. október 15.
- 5768: 2007. október 5.
- 5769: 2008. október 22.
- 5770: 2009. október 11.
- 5771: 2010. október 1.
- 5772: 2011. október 21.
- 5773: 2012. október 9.
- 5774: 2013. szeptember 27.
Tisri 23. szeptember 27. és október 27. közé esik.)
Izraelben egy nappal korábban, a Smini acerettel egy napon tartják.
Szimchát Tórá (héberül: שמחת תורה), a Tóra örömünnepe.
[szerkesztés] A Tóra örömünnepe
Ezt a napot ezért a zsidó bölcsek a Tóra örömünnepének nyilvánították, hiszen a Tóra zsinagógai felolvasása (melyet ötvennégy heti szakaszra bontottak) ezen a napon kezdődik és ezen a napon is fejeződik be. A Tóraolvasás folytonosságát, soha meg nem szűnését is jelképezi az ünnep.
A nap leglátványosabb szokása a frigyszekrényből kivett Tóra-tekercsekkel kapcsolatos. Ilyenkor ugyanis énekelve és táncolva járják körbe hétszer a zsinagógát a tekercsekkel, igyekeznek mindenkit megtisztelni azzal, hogy viheti a Tórát. Majd ezt követően mindenkit egyenként felhívnak a Tórához, hogy áldást mondhasson rá. Ebben a szertartásban a bár micvá előtti gyermekek is részt vehetnek, akik kifeszített imaleplek (tálit) alatt egyszerre járulnak a Tóra elé, majd a felolvasás után, Jákob ősi áldásában részesülnek. Szimchát Tórá, talán a fentiek miatt is, az év egyik legvidámabb ünnepe.
A Talmud említést tesz arról, hogy a [[egyiptom]i fogságot követően általánosan elfogadott hétfői, csütörtöki és szombati Tóra-olvasás mennyisége különbözött Izraelben és a diaszpórában. Míg a diaszpórában a mai napig is követett ötvennégy részre osztották a Tórát és így egy év alatt olvasták végig, Izraelben három év alatt fejezték be a Tóra olvasását.
[szerkesztés] A kölcsönös öröm
A Tóra felolvasóit ezen a napon különleges nevekkel ruházzák fel:
- Chátán Torá (a Tóra vőlegénye) – ő olvassa fel a Tóra befejező verseit.
- Chátán Berésit (a Berésit vőlegénye) – ő a legelső szakaszt olvassa fel (Berésit a Mózes első könyvének kezdete).
A hagyomány szerint a Tóra a menyasszony és a zsidó nép a vőlegény. Így a szimchát Tórá egy jegyespár táncává válik. Néhol szokás a körmenetek (hákáfot) alatt egy világító gyertyát helyezni a frigyszekrénybe, Salamon példabeszédét idézve:
„Fény a Tóra és mécses a parancs...” (6:23).
Az ünnep neve a Tóra feletti örömöt fejezi ki, vagyis, hogy az ember szíve örvendez, mert Isten egy ilyen csodálatos ajándékot adott neki. Ha szó szerint fordítjuk, akkor magának a Tórának az öröme, mert a zsidók olvassák és megtartják a törvényeit.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
pészah és széder – lág baómer – sávuot – tisá beáv – szlichot – ros hásáná – jom kippur
szukot – hosáná rábá – smini aceret – szimchát Tórá – hanuka – tu bisvát – tánit Eszter – purim
