Rendfokozat
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A rendfokozat a fegyveres erőknél (honvédség, légierő, haditengerészet) és a fegyveres testületeknél, rendvédelmi szerveknél (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, vám-és pénzügyőrség, valamint a 2008. január 1-jén megszűnt határőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem, polgári védelem) alkalmazott előmeneteli rendszer.
A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, részben alá-fölérendeltségi viszonyát, ami, az elfoglalt beosztástól függően meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A magyar jogrendben
- Idézet az 1996. évi XLIII. törvényből:
- 4.§
- A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel, és rendfokozattal rendelkezik.
- A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.
- A hivatásos állomány tagját az első és a tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatokba előléptetik.
- A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.
- A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
- A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., hőr.őrgy., mk.őrgy., r.o.alez.)."
- 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
[szerkesztés] Rendfokozat elemei
- Váll-lap
- Paroli
- Jelzések (rang-, kiegészítő- és egyéb)
- Jelvények
- Egyéb, a szolgálati beosztásból eredő tárgyak, függesztmények
Magyarországon a fegyveres erők és testületek (Honvédség, Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság állományának) és a Katasztrófavédelem (amely a polgári védelmet és a tűzoltóságokat egyesíti) hivatásos tagjainak rendfokozatai formailag megegyeznek egymással. Eltérés csak a rendfokozatot megjelenésében, a váll-lap és a paroli alaplap színében van: a paroli színe a Honvédségen belül a fegyvernemtől függ, pl. vörös a tüzéreké; kék a Rendőrségé, a megszűnt Határőrségé zöld, lila a BVOP-é, bordó a polgári védelem állományáé valamint szürke a tűzoltóságoké. Továbbá eltérés van a katonai rendfokozatokat kiegészítő jelzésrendszerekben is.
[szerkesztés] Katonai rendfokozatok
[szerkesztés] A rendfokozatok története
A mai értelemben vett katonai rangok kialakulása és a ranglétra megjelenése a 17-18. században, a tömeghadseregek megjelenésének időszakára tehető, bár rendszeresítésük hosszú évek alatt alakult ki. A magyar rendfokozati megnevezésekben elsősorban a német, ill. a francia hatás érződik.
A 18. századi haderőben a legkisebb bajtársi közösség a táborozáshoz és a főzéshez szükséges felszereléssel közösen rendelkező háromfős, általában egy öreg katonából és két újoncból álló pajtásság volt.
Három pajtásság együtt alkotott egy tizedalját. Általában hat-tíz tizedaljából szerveztek egy századot, ahogyan akkor nevezték: kompániát. A kompánia volt az ezreden belüli gazdálkodási alapegység a gyalogságnál és a lovasságnál is.
Harcászati alapköteléknek viszont már a két vagy több századból szervezett gyalogzászlóaljat és lovassvadront tekintették. Ennek példájára gyakrabban vontak össze két vagy több ezredet, egy-egy jelentősebb hadjárati cél megvalósítását megelőzően, az így létesített nagyobb kötelék korabeli elnevezése brigádia (mai kifejezéssel: dandár) volt. Több brigádiából szerveztek azután egy-egy hadoszlopot vagy tábort anélkül, hogy a ma ismeretes magasabbegység-fogalmat még használták volna.
[szerkesztés] Őrvezető, tizedes
A pajtásság vezetőjének tekintett öreg katonára még nem alkalmazták a jóval későbbi őrvezető rendfokozatot, és még nem vették át az ugyancsak évtizedek múlva megszületett, a szolgálatmentességre utaló német Gefreiter megnevezést sem. Létezett viszont a tizedalja élén álló katona rendfokozati megnevezése: már a korabeli magyar kifejezéssel is tizedes. A francia caporal, német Korporal átvétele a magyarított káplár szóalakban ugyancsak későbbi idegen befolyás eredménye volt.
[szerkesztés] Őrmester
Az ezred belrendjéért felelős strázsamester altiszti rendfokozata hamarosan beosztáshoz is kapcsolódott. Mind gyakrabban került sor egy félszázad harcfeladattal megbízására. A félszázadból kialakult szervezési egységként a szakasz, és ennek élére került a strázsamester, a későbbi őrmester. Később a kialakult törzskar mellett kisegítő tevékenységet végző őrmesterek megkülönböztetésére a törzsőrmester, a rangidősséget is jelző főtörzsőrmester, parancsnoksági főtörzsőrmester, később a hadsereg főtörzsőrmester rendfokozatok.
[szerkesztés] Zászlós
Az őrmesterhez hasonlatosan vált rendfokozattá egy korábbi állandó megbízatás. A század zászlójának, a lovasságnál kornétájának őrzése a zászlótartó, a kornétás feladata volt. Miután őt táborozáskor egyre gyakrabban bevonta a hadnagy a kiképzés feladatába, állandósult legalsó tiszti rendfokozatként a zászlós, illetve a kornétás fogalom. Az idők folyamán a hadseregek méretének növekedésével az őrmesterekhez hasonlatosan a törzszászlósi és a főtörzszászlósi rendfokozatok is megjelentek, illetve a zászlósi csoport a tiszti rang és a tiszthelyettesi rang közé csúszott le, mint altiszti rangcsoport. A franciáknál ill. a befolyási övezetükbe tartozó hadseregeknél hasonló lett az adjutáns, a segédtiszt. Eredetileg a parancsnok mellé beosztott, alacsonyabb rendfokozatú tiszt, aki szervezési, ellenőrzési és adminisztratív feladatokat lát el. Beosztásból a zászlósi csoport rendfokozatává vált.
[szerkesztés] Vezénylő tisztek (hadnagy, százados)
A századoknál a kiképzés a kapitány mellé beosztott hadnagy feladata volt, a francia lieutenant és a német Leutnant egységesen a helyettes értelembe vett latin locumtenens szóra vezethető vissza. A hadnagyoknál is megjelent a finomodás, a rangidős főhadnagy és az egyes hadseregeknél bevezetett sub-lieutenant – alhadnagy – rangok megjelenésével.
A gyalog- és lovaskompánia élén álló személy rendfokozati megnevezése magyarul egységesen kapitány volt, míg a német megkülönböztette a Hauptmann és Rittmeister szóalakkal. A magyar százados ugyancsak későbbi nyelvi képződmény.
[szerkesztés] Törzstisztek (őrnagy, alezredes, ezredes)
Az ezred belrendjéért és a kiképzéséért felelős tiszt megnevezése főstrázsamester volt, és csak a 18. század közepétől kezdték őt magyarul őrnagynak nevezni. Mindkét megnevezésben az egykori alapfeladat őrződött meg: a strázsa, azaz az őrség felállításának, vezénylésének és ellenőrzésének feladata. A külföldi hadseregeknél a latin major – nagy – szóból származtatják a megnevezését. A többi rendfokozatnál még átfedés volt a beosztás és a rang között. Mivel az ezredparancsnok jogai egy részét távollétében átruházhatta, megjelent az ezredeknél a helyettes vagy vezénylő ezredes. Ha az ezredparancsnok alakulatánál tartózkodott, akkor is igénybe vett segítséget parancsnoki jogköre gyakorlásakor, ezt nevezték korabeli szóhasználattal viceóbesternek, és ez vált az alezredesi ranggá.
Az ezredest a Rákóczi-szabadságharc alatt és után ezredeskapitánynak, majd a német Obrister, a későbbi Oberst szó átvételével mind gyakrabban magyarul óbesternek nevezték.
[szerkesztés] Tábornokok
A katonatömegek döntő hányada számára elérhetetlen messzeségben lévő felső hadvezetésben ugyancsak még formálódóban voltak a rendfokozatok a 17-18. században.
Az egy táborban elhelyezett, egy hadoszlopba beosztott két ezrednyi erő, a brigáda élére került hadvezért a francia-spanyol-angol nyelvterület a vezényelt formáció alapján brigadérosnak nevezte el, és a Rákóczi-szabadságharc hadserege is átvette ezt. Német nyelvterületen – a századnál tevékenykedő strázsamester, az ezredbeli főstrázsamester példájára – ezt a hadvezért generális-főstrázsamesternek kezdték nevezni, a század végére ebből lett a vezérőrnagy. Mindkét tábornoki megnevezés 1 csillagos kategóriát jelentett.
A Magyar Néphadseregben a vezérőrnagy volt az 1 csillagos tábornok, majd a mai honvédségnél megjelent a dandártábornoki rendfokozat, és ez lett az 1 csillagos tábornok.
A magasabb tábornoki rendfokozatok kialakulásában zavart okoznak a különböző hadseregeknél kialakult elnevezések. A hadműveletek élén az uralkodó távollétében álló hadvezérnek, majd az egyes hadszíntereken főparancsnoki beosztást betöltőknek is a német nyelvterületen alkalmazott Feldmarschall volt a megnevezése. Ez a magyar nyelvbe a tábornagy szóalakban került át, míg a francia és a spanyol hadseregben a rövidebb maréchall szó honosodott meg.
A hadvezéri rendfokozatok további alakulására a francia-spanyol régióban került sor. Az eredetileg helyettes tábornagy értelemben vett altábornagy került egy-egy önálló háborús feladatot kapott csoportosítás élére. Alárendeltségében egy-egy nagyobb tábornyi, több brigádából álló erő élére került hadvezér pedig a tábornok rendfokozatot nyerte el.
Német nyelvterületen ettől eltérően az eredetileg egy fegyvernem legfőbb előljáróját jelentő gyalogsági tábornok, lovassági tábornok és – a kezdetben a tüzérségnél alkalmazott táborszernagy – rendfokozata következett a tábornagyé után. Az ugyancsak alkalmazott altábornagyi rendfokozat ennek következtében eggyel lejjebb csúszott, és a francia-spanyol tábornokkal került egy szintre.
Ugyanakkor a francia haderőkben a kezdetben az egyes fegyvernemek, majd a csapatnemek élére beosztott hadvezér megnevezésére használt és azonos típusú ezredek élén állókkal szembeni rangidősséget kifejező vezérezredesi rang rövid életűnek bizonyult, és akkor is főleg az uralkodó megbecsülését kifejező méltóság és nem igazi rendfokozat volt. A korabeli Magyarországon (18. század) ez igazán még visszhangra sem lelt.
A magyar köznyelv ebből a kortársak nagy része számára átláthatatlan rendszerből úgy talált kiutat, hogy a hadvezéreket egységesen, megkülönböztetés nélkül, generálisnak nevezte. A 19. századra alakult ki a francia hadseregben a tábornokoknál a vezényelt magasabbegységet jelző rendfokozati megkülönböztetés: dandártábornok, hadosztálytábornok, hadtesttábornok és hadseregtábornok. Más hadseregekben általában a dandártábornok (Brigadier General) 1 csillagos, vezérőrnagy (Major General) 2 csillagos, altábornagy (Lieutenant General) 3 csillagos, vezérezredes, vagy tábornok (General) 4 csillagos és hadseregtábornok (General of the Army, Generalfeldmarschall) 5 csillagos sorrend alakult ki, ez utóbbi rendfokozat a szovjeteknél egy nagy csillaggal és a szovjet címerrel egészült ki, és marsall rendfokozatként lett ismeretes.
Egyes hadseregeknél (pl. spanyol, francia, orosz) kialakult a legfőbb hadvezér megnevezésére, egy-egy hadjáratnál, mint kitüntető cím a generalisszimusz rendfokozat.
[szerkesztés] A modern rendfokozati rendszer
A világ legtöbb haderejében a rendfokozatok három fő csoportra oszthatóak: a tisztekre, a tiszthelyettesekre és a legénységre, vagy hosszabb, de lényegre törőbb néven a végrehajtó állományra. (a magyar honvédségi rendszerben ez utóbbiak a tisztesek és a honvédek). A jelenlegi magyar rendvédelmi szerveknél a végrehajtó állomány tiszthelyettesekből áll.
A tiszti fokozatok további három részre bonthatók: a dandárszintű parancsnoklásért felelős tábornokokra, a zászlóalj és ezred szintű vezetéssel megbízott főtisztekre, illetve a század és szakasz szintű vezetéssel megbízott tisztekre.
Az angolszász országokban már régóta felismerték, és tudatosan építenek a jólszervezett és jólképzett tiszhelyettesekre (a magyar rendszerben ezek a zászlósok és az őrmesterek). Ahogyan az Egyesült Államok Hadseregében hangoztatott mondás is tartja: „a tiszthelyettesek a hadsereg gerince”. Magyarország e tekintetben csak az utóbbi években kezdi ezt a szemléletmódot átvenni és alkalmazni, ennek során megerősítették a zászlósok szerepét (hadsereg, dandár, ezred, század szintű vezénylőzászlós beosztások kialakítása). A tiszthelyettesekre hárul a legnagyobb felelősség harci helyzetek során. Az alattuk szolgáló közkatonák csak jól képzett és jó képességekkel rendelkező tiszthelyettesek közvetlen irányítása alatt képesek hatékonyan megoldani a kitűzött feladatokat.
Parancsnoki jogokkal nem rendelkeznek a legénységi állományú katonák. Bár itt is léteznek különböző rendfokozati szintek, de ezek általában inkább csak jelzés értékűek, gyakorlatilag a fizetési besorolást és a betölthető beosztásokat határozzák meg.
[szerkesztés] Magyar katonai rendfokozatok
[szerkesztés] A Magyar Néphadsereg rendfokozatai (1948-1989)
| Rendfokozat | |||
|---|---|---|---|
| Rendfokozat nélkül | |||
| Honvéd, közlegény | |||
| Tisztesek | |||
| Őrvezető | |||
| Tizedes | |||
| Szakaszvezető | |||
| Tiszthelyettesek | |||
| Őrmester | |||
| Törzsőrmester | |||
| Főtörzsőrmester | |||
| Zászlósok | |||
| Zászlós | |||
| Törzszászlós | |||
| Tisztek | |||
| Alhadnagy | |||
| Hadnagy | |||
| Főhadnagy | |||
| Százados | |||
| Főtisztek | |||
| Őrnagy | |||
| Alezredes | |||
| Ezredes | |||
| Tábornokok | |||
| Vezérőrnagy | |||
| Altábornagy | |||
| Vezérezredes | |||
| Hadseregtábornok | |||
[szerkesztés] A Magyar Honvédség rendfokozatai (1990- )
A Magyar Honvédségnél és a Magyar Légierőnél jelenleg az alábbi rendfokozatok vannak rendszeresítve. A 2007. december 31-én megszűnt Magyar Határőrségnél ugyanezek a rendfokozatok voltak érvényben, ma a határőrök a rendőrség kötelékén belül megtarthatták a vállapjuk zöld alapszínét.
Megjegyzendő, hogy a Honvédség kivételével egyetlen fegyveres szervnél vagy testületnél sem alkalmaznak őrmester alatti rendfokozatban hivatásos állományt.
Ezek a rendfokozati jelzések 1999. március 12-én, Magyarország NATO-taggá válásának napján léptek érvénybe. Főbb változások: zöld alapszín, minden rendfokozatban hímzett szegély, és hímzett hatágú csillag.
| Rendfokozat | Jelzés | Rövidítés | Angolul | NATO-kód |
|---|---|---|---|---|
| Rendfokozat nélkül | ||||
| Honvéd |  |
honv. | Private (PV1) | OR-1 |
| Tisztesek / Junior Non-Commissioned Officers | ||||
| Őrvezető |  |
őrv. | Private First Class | OR-2 |
| Tizedes |  |
tiz. | Corporal | OR-3 |
| Szakaszvezető |  |
szkv. | Sergeant | OR-4 |
| Tiszthelyettesek / Non-Commissioned Officers | ||||
| Őrmester |  |
őrm. | Staff Sergeant | OR-5 |
| Törzsőrmester |  |
tőrm. | Sergeant 1st Class | OR-6 |
| Főtörzsőrmester |  |
ftőrm. | Master Sergeant | OR-7 |
| Zászlósok / Warrant Officers | ||||
| Zászlós |  |
zls. | Warrant Officer | OR-8 |
| Törzszászlós |  |
tzls. | Senior Warrant Officer | OR-8 |
| Főtörzszászlós |  |
ftzls. | Chief Warrant Officer | OR-9 |
| Tisztek / Officers | ||||
| Hadnagy |  |
hdgy. | Lieutenant | OF-1 |
| Főhadnagy |  |
fhdgy. | 1st Lieutenant | OF-1 |
| Százados |  |
szds. | Captain | OF-2 |
| Főtisztek / Senior Officers | ||||
| Őrnagy |  |
őrgy. | Major | OF-3 |
| Alezredes |  |
alez. | Lieutenant Colonel | OF-4 |
| Ezredes |  |
ezds. | Colonel | OF-5 |
| Tábornokok / Generals | ||||
| Dandártábornok |  |
ddtbk. | Brigadier General | OF-6 |
| Vezérőrnagy |  |
vőrgy. | Major General | OF-7 |
| Altábornagy |  |
altbgy. | Lieutenant General | OF-8 |
| Vezérezredes |  |
vezds. | General | OF-9 |
[szerkesztés] Haditengerészeti rendfokozatok
A világ különböző országainak haditengerészeteinél alkalmazott rendfokozati rendszerek kisebb-nagyobb mértékben különböznek egymástól, de általános értelemben az alábbi rendszer állítható fel:
| Rendfokozat (zárójelben a szárazföldi megfelelője) |
|||
|---|---|---|---|
| Matrózok(Tisztesek) | |||
| Altisztek (Tiszthelyettesek) | |||
| Tisztek | |||
| Korvetthadnagy (Hadnagy) | |||
| Fregatthadnagy (Főhadnagy) | |||
| Sorhajóhadnagy (Százados) | |||
| Főtisztek | |||
| Korvettkapitány (Őrnagy) | |||
| Fregattkapitány (Alezredes) | |||
| (Sorhajó)Kapitány (Ezredes) | |||
| Tengernagyok | |||
| Flotillatengernagy (Dandártábornok) | |||
| Ellentengernagy (Vezérőrnagy) | |||
| Altengernagy (Altábornagy) | |||
| Tengernagy (Vezérezredes) | |||
A matróz (tengerész) és az altiszti rendfokozat jellemzően több szintű. A Kanadai Haditengerészetnél például négy, a Brit és az Amerikai Haditengerészetnél viszont háromszintű a matróz rendfokozat. Az altiszti rendfokozatok esetében is különböző szinteket alkalmaznak.
Magyarországon haditengerészet nem létezik, csak a nagyobb folyamokon rendszeresítették a Honvéd Folyami Flottillát. A flottillát 2001-ben összevonták a tűzszerész alakulattal, ettől kezdve MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred alegységeként folytatta tevékenységét. A további haderő-átalakítások következtében az ezredet leépítették, 2007. március 1-jétől a neve MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj. Ez az egység is teljes egészében a Honvédségnél rendszeresített rendfokozatokat használja, egy kivétellel: a honvéd, vagy ’’rendfokozat nélküli’’ kategóriának a matróz felel meg.[1].
[szerkesztés] Magyar rendvédelmi és nem fegyveres szervek rendfokozatai
[szerkesztés] A Magyar Rendőrség rendfokozatai
A Magyar Rendőrségnél alkalmazott legalacsonyabb rendfokozat az őrmester. A rendészeti szakközépiskolát végzett tiszthelyettesek ebben a rendfokozatban kezdik meg szolgálatukat. A rendőrtisztek képzése a Rendőrtiszti Főiskolán folyik, az innen kikerülő rendőrök hadnagyi rendfokozatba kerülnek kinevezésre.
A táblázat végén található legmagasabb tábornoki rendfokozat csak elméleti lehetőség, Magyarországon eddig nem került sor rendőri vezető ilyen rendfokozatba történő kinevezésére.
| Rendfokozat | Jelzés |
|---|---|
| Tiszthelyettesek | |
| őrmester |  |
| törzsőrmester |  |
| főtörzsőrmester |  |
| Zászlósok | |
| zászlós |  |
| törzszászlós |  |
| főtörzszászlós |  |
| Tisztek | |
| hadnagy |  |
| főhadnagy |  |
| százados |  |
| Főtisztek | |
| őrnagy |  |
| alezredes |  |
| ezredes |  |
| Tábornokok | |
| dandártábornok |  |
| vezérőrnagy |  |
| altábornagy |  |
| vezérezredes | |
[szerkesztés] A Tűzoltóság rendfokozatai
A magyar Tűzoltóság hivatásos állományának rendfokozati rendszere a tiszthelyettesi rendfokozatokkal kezdődik. Tisztesi rendfokozatok már nincsenek. A rendfokozatok beosztáshoz kötöttek, minden beosztásnak van rendfokozati maximuma.
A rendfokozatok megegyeznek a Rendőrség rendfokozataival azzal az eltéréssel, hogy a rendfokozati jelzés alapszíne szürke, melyet piros szegély ővez.
[szerkesztés] A Katasztrófavédelemnél rendszeresített tűzoltói rendfokozatok
| Rendfokozat | Jelzés |
|---|---|
| Tiszthelyettesek | |
| őrmester | Kép:Kat őrm.jpg |
| törzsőrmester | Kép:Kat tőrm.jpg |
| főtörzsőrmester | Kép:Kat ftőrm.jpg |
| Zászlósok | |
| zászlós | Kép:Kat zls.jpg |
| törzszászlós | Kép:Kat tzls.jpg |
| főtörzszászlós | Kép:Kat ftzls.jpg |
| Tisztek | |
| hadnagy | Kép:Kat hdgy.jpg |
| főhadnagy | Kép:Kat fhdgy.jpg |
| százados | Kép:Kat szds.jpg |
| Főtisztek | |
| őrnagy | Kép:Kat őrgy.jpg |
| alezredes | Kép:Kat alez.jpg |
| ezredes | Kép:Kat ezds.jpg |
| Tábornokok | |
| dandártábornok | Kép:Kat ddtbk.jpg |
| vezérőrnagy | Kép:Kat vőrgy.jpg |
| altábornagy | Kép:Kat altbgy.jpg |
| vezérezredes | Kép:Kat vezds.jpg |
[szerkesztés] Lábjegyzetek
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Irodalom
[szerkesztés] Könyvek
- Brian L. Davies: Egyenruhák és rendfokozatok a NATO-ban (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1999) ISBN 9633273226
