Haditengerészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Haditengerészetnek nevezzük egy államnak mindazon hajóit együttvéve, melyek közvetlenül, vagy közvetve az állam jogainak megvédésére a tengeri harcban résztvenni hivatnak.

[szerkesztés] Története

A haditengerészeteket a 15. század végével kezdték harcászatilag szervezni, mely szervezésben leginkább az angoloknak, franciáknak és spanyoloknak volt legtöbb részük.

[szerkesztés] Felosztása

Alkalmazásuk szerint: 1. csatahajók, 2. cirkálóhajó, 3. torpedónaszádok, 4. jelzőhajók 5. vonathajók, 6. folyamhajók, 7. állomás- és kiküldetésekre szánt hajók, 8. kikötői és parti szolgálatot teljesítő hajók különböztetnek meg, melyekhez mint az uszó hajóhadanyaghoz tartozó jármüvek még az iskolai célokra használt oktatóhajók és ezek mellékhajói, valamint az avult hajók (hulk) is számíthatók. Az 1-6-ig nevezett hajók a hadműveleti flottát képezik, mig a többiek «különleges célu hajók» elnevezés alatt foglaltatnak össze.

A haditengerészetben eszközlendő hajókötelékek összeállítása első sorban a hajók összámától, az egyes hajók minősége és harcértékétől, valamint a harccéltól is függ. 3-6, egy parancsnok vezénylete alatt álló hajó egy «manövertestet» képez s ha önálló, akkor hajórajnak, ha magasabb kötelékben áll, akkor hajóosztálynak nevezik. Az oly kötelékben két-két hajó egy «csoportot» képez és egymás iránt kölcsönös segélyadásra köteles. Több hajóosztályból álló kötelék képezi a haditengerészetet, mint általán véve ezen elnevezés alatt egy államnak összes tengeri haderejét is értik.