Regény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A regény az epika vezető műfaja. Formája elsősorban próza, korábbról ismerünk azonban verses regényeket is.

Tartalomjegyzék 1 Elnevezés 2 Jellemzői 3 Története 4 Típusai 5 A legnépszerűbb regények 6 Jegyzetek

[szerkesztés] Elnevezés

A regény kifejezés a rege szóból ered. A szót Szemere Pál alkotta a magyar nyelvújítás idején, és Jósika Miklós terjesztette el. Azt megelőzően a román elnevezést használták, amely a francia roman szó átvétele volt: így nevezték azokat a nem vallásos tárgyú, terjedelmesebb, mulattató prózai műveket, amelyek nem latin nyelven íródtak, hanem a nép nyelvén.^[1]

[szerkesztés] Jellemzői

A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű. A regény terjedelme jellemzően nagy (150-200 oldalnál is több), bár rövidebb műveket kisregény néven is ismerünk. A történet mellett kidolgozott az egyes szereplők érzés- és gondolatvilága, a jellemfejlődés bemutatása.

[szerkesztés] Története

A regény az irodalommal egyidős műfaj, találunk példát az ókorban, a középkorban és az újkorban egyaránt. A regény mégis elsősorban a modern polgárság sajátja, a 18., 19., de leginkább a 20. század műfaja.

[szerkesztés] Típusai

• családregény
• történelmi regény
• fejlődésregény
• társadalmi regény
• tézisregény
• államregény
• kalandregény
• pikareszk regény
• ifjúsági regény
• detektívregény vagy krimi
• szerelmesregény
• lélektani regény, illetve mindezek kombinációja is.

Vannak továbbá dokumentumregények, sci-fi-regények, parabolaregények és szórakoztató regények, vagyis lektűrök. A regénynek számos más típusát különböztették meg a régmúltban és vélhetően még többet fognak a jövőben.

[szerkesztés] A legnépszerűbb regények

Az alábbi lista a Magyarországon legnépszerűbb regényeket tartalmazza a Magyar Televízió 2005-ös A Nagy Könyv című országos közönségszavazása szerint. Az első tíz népszerűség szerint:

1. Gárdonyi Géza: Egri csillagok
2. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
3. Szabó Magda: Abigél
4. George Orwell: 1984
5. Jókai Mór: Az arany ember
6. Alan Alexander Milne: Micimackó
7. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
8. J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
9. Joanne Kathleen Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
10. Mihail Afanaszjevics Bulgakov: A Mester és Margarita

A világirodalom további 70 legnépszerűbb regénye a szerzők ábécérendjében, A Nagy Könyv közönségszavazása szerint. (A magyar irodalom legnépszerűbb regényeit lásd a Magyar regények listája szócikkben!)

Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom Jane Austen: Büszkeség és balítélet Honoré de Balzac: Goriot apó Charlotte Brontë: Jane Eyre Emily Brontë: Üvöltő szelek Dan Brown: A Da Vinci-kód Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója Henri Charriere: Pillangó Agatha Christie: Tíz kicsi néger Paulo Coelho: Az alkimista A. J. Cronin: Réztábla a kapu alatt Daniel Defoe: Robinson Crusoe Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, A Karamazov testvérek Maurice Druon: Az elátkozott királyok Alexandre Dumas: A három testőr, Monte Christo grófja Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták Umberto Eco: A rózsa neve Michael Ende: A végtelen történet Ken Follett: A katedrális Gabriel García Márquez: Száz év magány, Szerelem a kolera idején William Golding: A legyek ura Jaroslav Hašek: Švejk Joseph Heller: A 22-es csapdája Ernest Hemingway: Akiért a harang szól, Búcsú a fegyverektől, Az öreg halász és a tenger Victor Hugo: A nyomorultak James Jones: Most és mindörökké

Erich Kästner: Emil és a detektívek, A két Lotti Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére Daniel Keyes: Virágot Algernonnak Stephen King: A ragyogás Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Eric Knight: Lassie hazatér, Légy hű magadhoz Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége Jack London: A vadon szava Thomas Mann: József és testvérei, A varázshegy Karl May: Winnetou Robert Merle: Malevil, Mesterségem a halál, A sziget, Védett férfiak Margaret Mitchell: Elfújta a szél George Orwell: Állatfarm Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában Joanne Kathleen Rowling: Harry Potter és a Főnix rendje, Harry Potter és a Titkok kamrája, Harry Potter és az azkabani fogoly Jerome David Salinger: Zabhegyező Felix Salten: Bambi Irwin Shaw: Oroszlánkölykök Henryk Sienkiewicz: Quo vadis Mihail Alekszandrovics Solohov: Csendes Don John Steinbeck: Édentől keletre Stendhal: Vörös és fekete Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Anna Karenina, Háború és béke Mark Twain: Koldus és királyfi, Tom Sawyer kalandjai Leon Uris: Exodus Jules Verne: Nemo kapitány Mika Waltari: Szinuhe

[szerkesztés] Jegyzetek