Radosna
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Radosna, (szlovákul Radošina) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában. 2001-ben 2003 lakosából 1979 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagytapolcsánytól 21 km-re nyugatra fekszik, Bod tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
A régészeit leletek szerint község délkeleti határában fekvő Čertova-barlangban már 800 000 évvel ezelőtt is éltek emberek. A barlang később is lakott volt, az újkőkor, a korai vaskor, a középkor, de még a újkor idején is.
A község neve pataknévként már 1249-ben szerepel Vince nyitrai püspök oklevelében. Radosnát településként 1280-ban Radissna néven említik először. A 14. század első harmadáig a nyitrai püspökség faluja volt. Plébániáját 1332-ben a pápai tizedjegyzék is említi, ebben a falu "Radysna" alakban szerepel. Temploma eredetileg Szent Pál, később a Szentháromság tiszteletére volt szentelve. 1349-ben "Radosnafew" a neve. A 15. és 16. század fordulóján mintegy 40 jobbágytelke volt 300 lakossal. Pontosan mónem ismert, hogy a település mikor kapott kiváltságokat, a 16. század közepén azonban már oppidiumként említik. Az 1530 után megkezdődött török támadások, a 17. századi háborúk és az 1711-ig tartó szabadságharc következtében a lakoság száma jeletősen csökkent. 1576-ban lakói fellázadtak a növekvő terhek ellen. 1605-ben súlyos tűzvész pusztított. 1697-ben vásártartási jogot kapott. Amikor a kurucok 1705-ben elfoglalták Nyitra vármegye területét Radosnán tartottak megyegyűlést. Ekkor épült a városka feletti hegyen álló kápolna is, mely őrhelyül is szolgált a tüzek és a hadak közeledtének jelzésére. 1715-ben kiterjedt szőlőskertje és 43 adózó háztartása volt. A 18. században a település gyorsan fejlődött, uradalmi major, szegényház, uradalmi sörfőzde, pálinkafőzde, uradalmi mészárszék, téglagyár, kovácsműhely, uradalmi pincészet épült Radosnán. Fejlődött a kézműipar is, egymás után alakultak meg céhei. 1787-ben 116 házában 754 lakos élt. A napóleoni háborúk idején a tűzvész és rossz termés okozott szenvedést a lakosságnak. 1828-ban 104 háza és 733 lakosa volt. 1866-ban kolerajárvány pusztított, melyet a porosz-osztrák haború idején a hadak hurcoltak be az vidékre. A járványnak 89 radosnai esett áldozatul.
Vályi András szerint "RADOSZNA. Radoszina. Tót Mezõváros Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nyitrai Püspök, a’ kinek jeles katéllyával ékes, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Bodókhoz másfél mértföldnyire, földgye közép termékenységû, szõleji tágasak, gyümöltse sok terem, fája van mind a’ kétféle, legelõje elég, piatza Bajnán, elsõ osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Radosna (Radoszin), tót m.-v., Nyitra vmegyében, 726 kath., 9 zsidó lak., kik vagyonos emberek. Kath. paroch. temploma, fõképen pedig urasági kastélya és kerte nagy diszére szolgál. Földei termékenyek; szõlõhegye tágas; erdeje bõven. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nagy-Ripény." [2]
1910-ben 1353, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templomát a korábbi templom alapjain Telegdy János nyitrai püspök építtette 1636 és 1644 között. 1755-ben barokk stílusban építették át.
- Plébániáját 1780 és 1783 között Révai Antal nyitrai püspök építtette. A 19. és 20. században átépítették.
- Szent Kereszt képolnája 1636-ben épült, a 18. században barokk stílusban építették át.
- Eredetileg reneszánsz kastélya a 16. században épült a nyitrai püspökök nyári kastélyaként. A kastélyt 1706 és 1715 között átépítették. 1795-ben renoválták, majd 1896-ban Bende Imre püspök teljesen felújíttatta. 1948-tól állami iskola működött benne. A rendszerváltás után újra a püspökség tulajdona lett.
- Szűz Mária kápolnája a 19. század első felében épült [[klasszicsta stílus]ban.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
 |
|
|---|---|
|
Nagytapolcsány (Topoľčany) |
|
