Felsőbodok
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Felsőbodok (Horné Obdokovce) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nagytapolcsányi |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1283 |
| Polgármester | Anton Kusý |
| Népesség | |
| Népesség | 1623 (2006) |
| Népsűrűség | 71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 181 m |
| Terület | 22,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Felsőbodok
|
|
| Felsőbodok weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőbodok, (1899-ig Nagy-Bodok, szlovákul Horné Obdokovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában. 2001-ben 1656 lakosából 1627 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagytapolcsánytól 12 km-re délnyugatra fekszik, Pacola és Pusztabodok tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
A község területén már a korai kőkorban is éltek emberek, de megtalálták a bronzkor és a 9.-[10. század]] embereinek nyomait is. A la théne-i kultúra időszakából égetőkemence került itt elő. A mai falu valószínűleg a 11.-12. században keletkezett. 1246-ban IV. Béla király adománylevelében terre Bodoch néven említik először. Később helyi nemesek birtokaként Bdok és Budok alakban is szerepel. 1283-ban IV. László király a pusztává lett faluba, mely akkor királyi birtok volt a nyitrai vár szolgálónépei közül családokat telepített ide. A 16. század során a község birtokviszonyai jelentősen átalakultak, amikor akkori birtokosai a ludányi uradalom tulajdonosai a Berényieknek adják el. A Berényi család 1650-ben reneszánsz kastélyt építtet a faluba, amely a 19. század második feléig a falukép meghatározó épülete. A család 1888-ban Berényi Ferenccel halt ki. 1715-ben 7 jobbágy és 4 zsellérháztartás adózott a faluban. 1753-ban a faluban 53 zsellércsalád élt. A község első pecsétje 1781-ből származik. 1787-ben 59 házában 433 lakos élt. 1828-ban 52 háza és 366 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A Berényiek után 1877-től a Stummer család a birtokosa.
Vályi András szerint "BODOK. Nagy Bodok. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Berényi Uraság, 227lakosai katolikusok, fekszik Nagy Tapoltsányhoz egy mértföldnyire N. Rippénytöl, a’ hol Pósta van fél órányira; Csermendtöl egy órányira, ’s ennek filiája. Hajdani erõssége nevezetes vala, melly sántzokkal, és kõfallal van körûl véve, négy szegletre épûlt, és szép jeles kinézést szolgáltat. A’ Várban lévõ kápolnán kivûl, még más templom is vagyon a’ falu végén. Száraz völgynek neveztetik az a’ két halom között lévõ völgy, mellyben Bodok fekszik." [1]
Fényes Elek szerint "Bodok, tót falu, Nyitra vármegyében, Bajnától délre 1 1/2 órányira: 395 kath., 6 evang., 9 zsidó lak. – Van egy régi vára, melly még a török idõben árokkal és sánczokkal kerittetett körül; – a járás is innen vette nevét. – A Rákóczy Ferencz seregei ellen igen vitézül oltalmazták ezen várat a császáriak: mindazáltal kénytelenittettek azt feladni, minekutána az ellenség erõszakos megrohanáshoz készült. – Határa termékeny, szõlõhegye, erdeje elég. F. u. gr. Berényi Zsigmond. Feje egy uradalomnak. Ut. p. N.-Ripény. " [2]
1910-ben 788, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. Lakói főként a közeli nagybirtokokon dolgoztak. 1952-ig pálinkafőzde működött a községben.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A falu közepén áll a Stummer család 1650-ben épített kastélya. Eredetileg reneszánsz stílusú volt. 1804-ben és a 19. század végén átépítették.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1805-ben épült.
- A temetőben található az 1732-ben épített Kármelhegyi Boldogasszony kápolna és a Stummer család 20. század elején épített sírboltja.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
 |
|
|---|---|
|
Nagytapolcsány (Topoľčany) |
|
