Felsőhelbény
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Felsőhelbény (Horné Chlebany) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nagytapolcsányi |
| Kistérség | Bebravai |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1328 |
| Polgármester | Ján Mašír |
| Népesség | |
| Népesség | 355 (2006) |
| Népsűrűség | 94 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 178 m |
| Terület | 3,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Felsőhelbény
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőhelbény, (szlovákul Horné Chlebany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában. 2001-ben 352 lakosából 346 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagytapolcsánytól 7 km-re északkeletre, a Bebrava jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
1328-ban "Halban" néven említik először, amikor a Rajcsányi nemzetség birtoka volt. A falu neve a szláv chleba (= kenyér) főnévből származik. 1381-ben "Helben" néven tűnik fel a forrásokban. 1426-ban a nyitrakorosi uradalom része, részben a bacskafalvi Bacskády család uradalmához tartozott. 1553-ban 4 portáig adózott. 1655 és 1718 között a korosi uradalom birtkosai, Berényi Péter és Onori Katalin voltak, majd a Berényiek mellett az Újfalussy, Zichy, Körössy és Zay családok. 1715-ben 3 adózó háztartása volt. 1784-ben a falunak 141 lakosa volt. 1787-ben a helbényi kastélynak Körössy Júlia volt az úrnője. 1828-ban 17 ház és 120 lakos volt itt. 1839-ben helbényt a Zay grófi család vásárolta meg. A 19. században a Fink, majd a Motesici család volt a község földesura, a kastély 1952-ig az ő tulajdonukban volt.
Vályi András szerint "Felsõ Helben, Visne Chlebani, vagy Helbing. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Korosi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az elõbbeninek szomszédságában, Korosnak filiája, fája, és szõleje nintsen, de réttye, és földgye jó, piatzozása alkalmatos Nagy Tapoltsányon, és Bájnán, malma helyben, legelõje elég van." [1]
Fényes Elek szerint "Helbény (Alsó és Felsõ), (Chlban); két egymás mellett lévõ tót falu, Nyitra vmegyében, ut. p. N. Tapolcsánhoz 3/4 órányira: az elsõ 229 kath. 21 zsidó; – a második 115 kath., 10 zsidó lak; synagógával. F. u. több közbirtokosok." [2]
1910-ben 230, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. Lakói a közeli nagybirtokokon dolgoztak és idénymunkákból éltek. Földműves szövetkezete 1950-ben alakult.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Barokk kastélya a 18. században épült, a 19. században átépítették.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1671-ben korábbi alapokon épült. 1734-ben átépítették.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
 |
|
|---|---|
|
Nagytapolcsány (Topoľčany) |
|
