Nyitrabajna
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Nyitrabajna, szlovákul Bojná) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában. 2001-ben 1969 lakosából 1944 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagytapolcsánytól 8 km-re nyugatra a Bojnianka-patak völgyében fekszik, Kisudvar tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy területén a korai szláv Nyitrai Hercegség egyik igazgatási központja állt. A mai települést 1424-ben Bayna néven említik először. Temetvény várának uradalmához tartozott. A 16. században a Báthory család birtoka. 1638-ban a galgóci uradalom része. 1711-ben két céh működött a településen, a kalaposoké és a cipészeké. 1712-ben már csizmadia céhe is volt. 1715-ben 73 adózó háztartást számláltak a faluban. 1753-ban 141 család élt itt. 1787-ben 174 házában 1118 lakos élt. 1801 és 1848 között vásártartási joggal rendelkező mezőváros. Kőművesei a nagyobb bécsi és budapesti építkezéseken dolgoztak.
Vályi András szerint "BAJNA. Népes Mezõ Város Nyitra Vurmegyében, földes Ura Gróf Erdödy Uraság, lakosai 94katolikusok, fekszik kies halmon helyheztetve Bodóktól nem külömben Tapoltsántol is egy mértföldnyire. Lakosai inkább a’ gazdáskodási munkával, mint mesterségeknek ûzésével foglalatoskodnak; határjában tûzi és épûletre való fája elég, szõlõ kegyei nagyok, gyümöltsös kertyei szépek, legelõjõk, ’s hasznok piatzok helyben, külömbféle kézi munkával is kereshetnek, meglehetõs héti, és országos vásárjok lévén, vagyonnyaikat jól eladhattyák, termõ földgyeik középszerûek, de réttyeik kiváltképen jók, elsõ Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Bajna, (Bogna), tót m. város, Nyitra vgyében, Nyitrától északra 4 mfdnyire: 975 kath., 8 evang., 28 zsidó lak. Van itt egy kath. paroch. templom, synagóga; egy szép emeletes katonaispotály 45 beteg számára. Határa termékeny; bort termeszt; róla nevezett patakja több liszt- és egy deszka- vagy fûrészmalmot forgat. F. u. gr. Erdõdy Józsefné. Ut. p. Nagy-Tapolcsány." [2]
1910-ben 1663, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1788-ban épült klasszicista stílusban a régi gótikus épület felhasználásával.
- Kastélya a 17. században épült reneszánsz stílusban. 1817-ben átépítették.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1741-ben épült.
- A szőlőhegyen Szent Orbán kápolna található.
- Mária-oszlopa 1850-ben készült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
 |
|
|---|---|
|
Nagytapolcsány (Topoľčany) |
|
