Nemeskosút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nemeskosút (1899-ig Kosút, szlovákul Košúty) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban. 2001-ben 1447 lakosából 878 magyar és 548 szlovák volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Külső hivatkozások 5 Források

[szerkesztés] Fekvése

Galántától 5 km-re délnyugatra fekszik.

[szerkesztés] Története

A község területe az őskor óta lakott, az első emberek lakta település az újkőkor idejéből származik. A mai település első írásos említése 1138-ból, II. László király okleveléből származik Willa Qusout néven. Egykor nemesi község volt, több nemesi család birtoka, innen származik a Kossuth család is. A török többször megtámadta és kirabolta. A hódoltság idején az Érsekújvári vijaletben, a Sellyei náhije Érsekújvári szandzsákjához tartozott. A török uralom után részben az Eszterházy család birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. Eután aránylag békés életét több járvány és természeti katasztrófa zavarta meg. 1867-ben cukorgyárat alapítottak a község területén, ezt követően határában főként cukorrépát termesztettek. Virágzott a kézművesség is, cípészek, szabók, kovácsok, mészárosok, pékek, kocsmárosok, kőművesek, asztalosok éltek és dolgoztak a településen. A 19. és 20. század fordulóján csendőrőrs kezdte meg itt működését.

Vályi András szerint "KOSÚT. Magyar nemes falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Hegynek szomszédságában, mellynek filiája, határja soványas, szántó földgyei két fordúlóra vannak osztva, legelõje van elég, vagyonnyai meg lehetõsek." ^[1]

Fényes Elek szerint "Kossuth, Pozson m. magyar f., a Dudvágh mellett, Diószegtõl délre 1/2 órányira. Számlál 794 kath., 44 zsidó lak. Ékesítik ezen helyet a kath. paroch. templom, a birtokos uraságok csinos lakhelyei. Róna határja mindent bõven megterem: legelõje elég levén, a juhtenyésztés nagy divatjában van. F. u. Fekete Ferencz, Jezerniczky, s m. t. Ut. p. Cseklész." ^[2]

1910-ben 1213, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1849 és 1851 között épült neoromán stílusban. Kétszer renoválták, legutóbb 2001-ben a tornyot és a homlokzatot.
• A parkban álló kastélyt 1896-ban Ábrahámffy Gyula építtette neoklasszicista stílusban. 1945-ig volt a család tulajdona.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Nemeskosút Szlovákia térképén
• E-obce.sk

[szerkesztés] Források

A Galántai járás települései

Galánta (Galanta) Ábrahám (Abrahám) · Alsóhatár (Dolný Chotár) · Alsószeli (Dolné Saliby) · Alsószerdahely (Dolná Streda) · Diószeg (Sládkovičovo) · Dunajánosháza (Jánovce) · Feketenyék (Čierna Voda) · Felsőszeli (Horné Saliby) · Gány (Gáň) · Hidaskürt (Mostová) · Jóka (Jelka) · Királyrév (Kráľov Brod) · Kisgeszt (Hoste) · Magyargurab (Veľký Grob) · Nagyfödémes (Veľké Úľany) · Nagymácséd (Veľká Mača) · Nádszeg (Trstice) · Nemeskajal (Kajal) · Nemeskosút (Košúty) · Nemeskürt (Zemianske Sady) · Pozsonyvezekény (Vozokany) · Pusztafödémes (Pusté Úľany) · Pusztakürt (Pusté Sady) · Salgócska (Šalgočka) · Sempte (Šintava) · Sopornya (Šoporňa) · Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) · Szered (Sereď) · Taksonyfalva (Matúškovo) · Tallós (Tomášikovo) · Tósnyárasd (Topoľnica) · Vága (Váhovce) · Vágpatta (Pata) · Vízkelet (Čierny Brod)