Nádszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nádszeg (szlovákul Trstice) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban. 2001-ben 3795 lakosából 3557 magyar és 180 szlovák volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Külső hivatkozások 5 Források

[szerkesztés] Fekvése

Galántától 22 km-re délre a Kis-Duna és a Feketevíz közötti síkságon fekszik.

[szerkesztés] Története

1608-ban Nagy Szegh alakban említik először, a semptei uradalomhoz tartozott. A falut ebben az évben telepítette földesura Thurzó Szaniszló. Nevét a határában található sok nádról kapta. Lakói kezdetben kiváltságokat kaptak, melynek következtében gyorsan fejlődött. 1634-ben 80 házában már 400 lakos élt. 1636-ban a birtokos család kihalásával az uradalom a királyra szállt, aki 1642-ben az Eszterházyaknak adományozta. A török időkben több rajtaütést szenvedett a falu, ennek következtében lélekszáma csökkent. Még tovább apadt a lakosság száma a kuruc háborúk következtében, úgyhogy 1715-ben a községnek mindössze 58 adózó lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, méhészettel foglalkoztak. A falu régi temploma 1717-ben épült. A 18. században a lakosság száma rohamosan nőtt, 1785-ben az első népszámláláskor már 1796 lakosa volt.

Vályi András szerint "NÁDSZEG. Magyar falu Posony Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ kis Duna mellett, Vásárúthoz 1/2 órányira, Sóháza is vagyon, határjában szántó földgyein kivûl semmije sints, legelõt az Uraságtól kéntelenek árendálni. " ^[1]

Fényes Elek szerint "Nádszegh, népes magyar falu, Poson vmegyében, a kis Duna mellett, Posonhoz 7 mfd., r. kath. paroch. templommal, nagy sóházzal, s lerakóhellyel. Lakosai kik 2016 kath., 7 zsidókra mennek, vagyonosok. Termékeny határjokon kiterjedt gazdaságot folytatnak, hajókáznak, vesszõbõl igen sok kocsikast készitenek, s sok szarvasmarhát tartanak. Erdejük, gyümölcsük elég; F. u. gr. Eszterházy József. Ut. p. Szered." ^[2]

1864-ben 330 házában 1917 lakos élt, akik ekkor főként mezőgazdaságból és háziiparból éltek. 1910-ben 2388, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1927-ben megindult az autóbuszforgalom, mely Galántával kötötte össze. Az 1930-as évek elején felépült az iskola. A község 1939 és 1944 között visszakerült Magyarországhoz. A háború után 1946-ban megkezdődött a magyar lakosság deportálása, illetve Magyarországra való áttelepítése. A földműves szövetkezet 1949-ben alakult meg.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1903-1904-ben a korábbi templom helyén épült. Orgonája 1904-ben készült, beslő festése 1923-ból való.
• A templom előtti Szentháromság-szobor 1825-ben készült.
• Nepomuki Szent János szobra a 18. század közepén készült.
• Szent Erzsébet szobra 1924-ben készült.
• A volt zárdát 1930-ban építették.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Nádszeg község honlapja: http://www.trstice.sk (magyar, szlovák, angol és német nyelven)
• Községinfó
• Nádszeg Szlovákia térképén

[szerkesztés] Források

A Galántai járás települései

Galánta (Galanta) Ábrahám (Abrahám) · Alsóhatár (Dolný Chotár) · Alsószeli (Dolné Saliby) · Alsószerdahely (Dolná Streda) · Diószeg (Sládkovičovo) · Dunajánosháza (Jánovce) · Feketenyék (Čierna Voda) · Felsőszeli (Horné Saliby) · Gány (Gáň) · Hidaskürt (Mostová) · Jóka (Jelka) · Királyrév (Kráľov Brod) · Kisgeszt (Hoste) · Magyargurab (Veľký Grob) · Nagyfödémes (Veľké Úľany) · Nagymácséd (Veľká Mača) · Nádszeg (Trstice) · Nemeskajal (Kajal) · Nemeskosút (Košúty) · Nemeskürt (Zemianske Sady) · Pozsonyvezekény (Vozokany) · Pusztafödémes (Pusté Úľany) · Pusztakürt (Pusté Sady) · Salgócska (Šalgočka) · Sempte (Šintava) · Sopornya (Šoporňa) · Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) · Szered (Sereď) · Taksonyfalva (Matúškovo) · Tallós (Tomášikovo) · Tósnyárasd (Topoľnica) · Vága (Váhovce) · Vágpatta (Pata) · Vízkelet (Čierny Brod)