Nagyfrankvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nagyfrankvágása (1892-ig Nagyfrankova, szlovákul Veľká Franková, németül Gross-Frankova) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. 2001-ben 381 lakosából 370 szlovák volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Külső hivatkozások 5 Források

[szerkesztés] Fekvése

Késmárktól 34 km-re északra, Szepesófalutól 10 km-re délnyugatra a Frank patak völgyében fekszik.

[szerkesztés] Története

A falut 1296-ban soltész telepítéssel alapították a német jog alapján, nevét a hagyomány szerint Frank Mihály soltészról kapta. Első birtokosa és alapítója a Berzeviczy családból származó Kakas magiszter volt, majd halála után testvére János birtoka lett. 1396-tól a vágsziklási karthauzi kolostor birtoka. 1529-től a nedeci váruradalom része, majd 1542-ben visszakapták a karthauziak, ezúttal a vöröskolostori karthauzi szerzetesek birtoka lett. 1563-ban a király a kolostort és birtokait a szepesi káptalannak adta. Ezután Magóczy Gáspár és örökösei Thököly István, Horváth-Palocsai György és Rákóczi Pál birtoka. Tőlük 1699-ben Mattyasovszky László vásárolta meg, aki 1704-ben végrendeletileg a kamalduli szerzetesekre hagyta. 1782-ben a rend feloszlatása után a királyé, majd 1820-ban I. Ferenc császár az eperjesi görög katolikus püspökségnek adományozta. 1787-ben 69 házában 469 lakos élt. 1828-ban 77 háza és 560 lakosa volt. Lakói földművesek, favágók voltak, malom és fűrésztelep is működött itt.

Vályi András szerint "Nagy és kis Frankova. Tót faluk Szepes Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói kintstár, lakosai katolikusok, fekszenek Bélától más fél mértföldnyire. Határjai hidegek, és soványok, tsak zabot termõk, piatzozások is tsekély, legelõjök jó, mind a’ kétféle fájok elég van, harmadik Osztálybéliek." ^[1]

Fényes Elek szerint "Frankova (Nagy), tót falu, Szepes vmegyében, Ófaluhoz délre egy órányira: 556 kath., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Lakosi sok marhát, juhot tartanak, lent termesztenek. Erdõ. F. u. az eperjesi püspök s káptalan." ^[2]

1910-ben 390, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban, mellette kis fa harangtorony áll.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Községinfó
• Nagyfrankvágása Szlovákia térképe
• Pieniny.sk
• E-obce.sk

[szerkesztés] Források

A Késmárki járás települései

Késmárk (Kežmarok) Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec)