Lándok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Lándok (szlovákul Lendak, németül Landeck) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában. 4100 lakosú nagy gorál falu.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Nevezetességei 5 Külső hivatkozások 6 Források

[szerkesztés] Fekvése

Késmárktól 15 km-re északnyugatra fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve kétségkívül a német land (= föld) és eck (= sarok, szeglet) főnevek összetételéből származik. Ebből lett a magyar és a szlovák név.

[szerkesztés] Története

A falu 13. század közepén keletkezett a Berzeviczy család birtokaként. Első említése 1288-ból való Landok néven. 1313-ban a Szent Sír Lovagrend szerezte meg csere útján és kolostort épített ide, amely 1593-ban szűnt meg, amikor a falut palocsai Horváth-Palocsay családnak adták el. Anyakönyveit 1643-óta vezetik. Iskoláját 1681-ben említik először. 1772-től területén márványt és értékes alabástromot termeltek. 1787-ben az első népszámláláskor 81 háza és 750 lakosa volt.

Vályi András szerint "LANDOK. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság lakosai katolikusok, fekszik Kézsmárktól tsak egy mértföldnyire, Ispotállya is vagyon, határjában legelője elég, de más javai selejtesek." ^[1]

Fényes Elek szerint "Landok, tót falu, Szepes vgyeben, a Kárpátok alatt, u. p. Késmárkhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfldnyire: 954 kath., 5 evang., 26 zsidó lak., kik sok gyolcsot szőnek, lent termesztenek. Kath. paroch. templom. Savanyuvíz. Hires mészégetés. A szántóföldeken gyakran találnak fejér kristályt, vagyis álgyémántot, Pilla és Chlatka nevű réteken fejér és kékes achátot; egy a faluhoz közellévő hegyben pedig alabastromot, s fekete márványt törnek. Az ide való prépostságot Canonici SS. Sepulchri Christi vagy Sepulchri Dominici Hierosolimitáni birták későbben, t. i. 1593-ban a hozzátartozó jószágokkal együtt Palocsay Horváth György vette meg, s ennek maradékai birják jelenleg is. " ^[2]

1856-tól a Salamon család volt a birtokosa, 1879-ben a Hohenlohe hercegi család tulajdona lett. 1898-ban nagy tűzvész pusztított a községben. Lakói főként állattartással, szénégetéssel és szővéssel foglalkoztak. 1946-ban egy nagy tűzvészben a falu kétharmada leégett. 1910-ben 1084, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott. Az elektromos áramot 1958-ban vezettés be a községbe.

[szerkesztés] Nevezetességei

• 17. századi kastélya a gótikus kolostor átépítésével keletkezett, ma még láthatók maradványai.
• Szent Miklós temploma a 14. században épült a régebbi templom alapjain. Gótikus szárnyas oltára 1500 körül készült.
• A községben a népi építészet számos szép példája látható.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• A község a Magas-Tátra honlapján
• Községinfó
• Lánsok Szlovákia térképén

[szerkesztés] Források

A Késmárki járás települései

Késmárk (Kežmarok) Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec)