Felsőerdőfalva
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Felsőerdőfalva (Stará Lesná) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Kistérség | Tátrai |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1294 |
| Polgármester | Viliam Regitko |
| Népesség | |
| Népesség | 959 (2006) |
| Népsűrűség | 101 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 731 m |
| Terület | 9,48 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Felsőerdőfalva
|
|
| Felsőerdőfalva weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőerdőfalva (1892-ig Óleszna, szlovákul Stará Lesná, németül Altwalddorf) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Késmárktól 10 km-re nyugatra a Tar-patak bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu a 13. század végén erdőirtással keletkezett, első említése 1294-ből származik Erdewfalva néven, a Berzeviczy család birtoka volt. 1315-ben Menhardi, 1394-ben Erdoufalva néven említik. A 14. század eleljén Károly Róbert király adományából Kakas magiszter birtoka. 1720-ban Késmárk szabad királyi város tartozéka lett. 1787-ben 72 házában 508 lakos élt. Szlovák nevén csak 1808-ban említik először. 1828-ban 92 ház állt a faluban 668 lakossal. Lakói földművelésből, állattartásból, erdei munkákból, lenszövésből, majd a 19. század végétől egyre inkább a tátrai idegenforgalomból éltek.
Vályi András szerint "Ó, és Új Leszna, Alt, und Neu Valldorf. Két néemt falu Szepes Várm. Ó Lesznának földes Ura Berzeviczi Uraság, fekszik Millenbachhoz nem meszsze, és annak filiája; Új Lesznának pedig földes Ura Horváth Úr, ez fekszik Nagy Szalókhoz közel, és annak filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik néhol soványak, legelõjök, és mind a’ két féle fájok van." [1]
Fényes Elek szerint "Ó és Új Leszna, két egymáshoz közel fekvõ német falu, Szepes vmegyében, Kakas-Lomniczhoz nyugotra egy órányira, a Tátra alatt igen gyönyörü vidéken. Az elsõben lakik 120 kath., 487 evang., a másodikban 79 kath., 414 evang. lélek. Mind a két helységben van kath. és evang. templom. F. u. Berzeviczy, Szepesházy, Teõke. Késmárkhoz 3 óra." [2]
1910-ben 566, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű, a 18. század végén barokk-klasszicista stílusban építették át.
- Evangélikus temploma 1821-ben épült klasszicista stílusban.
- Haranglába 1600 körül készült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Felsőerdőfalva Szlovákia térképén
- Magyar nyelvű ismertető
- Története szlovákul
- Ismertető szlovákul
- E-obce.sk
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
 |
|
|---|---|
|
Késmárk (Kežmarok) Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec) |
|
