Nagydivény
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Nagydivény (szlovákul Divina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2001-ben 2528 lakosából 2477 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zsolnától 6 km-re északnyugatra a Divényi-patak völgyében fekszik.
[szerkesztés] Története
A tatárjárás után IV. Béla király a Kiszuca lakatlan vidékét Szobeszláv fiának Bohumír comesnek adományozza, a terület határai 1244-ben Ádám nyitrai püspök oklevelében szerepelnek. A község első írásos említése az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben történik. A falu első határleírása 1325-ből való, ebben Divina néven szerepel. 1390-ben Luxemburgi Zsigmondtól Divényi Salamon fia Miklós fia Mihály kiváltságokat kapott. 1393-tól a litvai váruradalom része, mely a Balassák birtoka. Ekkor Dywyne néven szerepel az oklevélben. 1474-ben Nagh Dywen, 1598-ban Diwina Maior néven szerepel. 1720-ban 36 adózó portája volt. 1784-ben 227 ház, 243 család és 1326 lakos volt a településen. 1828-ban 214 házában 1437 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században pálinkafőző működött a faluban.
Vályi András szerint "Nagy Divinka. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szunyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az elõbbeninek szomszédságában, körûlöte hat hegyek vagynak, úgy mint: Balovczi, Csambal, Mohida, Mraskov, Dlhás, Kicsera, határja közép termékenységû, tulajdonságaira nézve lásd Ocsodniczát, mellyhez hasonló, második Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Nagy-Divina, Trencsén m. tót falu, Kis-Divinátul északra egy völgyben. Lakja 1391 kath., és 6 zsidó. Kat. paroch. templom. F. u. gróf Csáky István örökösei." [2]
1910-ben 1714, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. 1911-ben Felsőrétfalut csatolták hozzá, ma újra két község.
[szerkesztés] Nevezetességei
Római katolikus temploma 1773 és 1779 között épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Zsolnai járás települései | |
---|---|
Zsolna (Žilina) Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |