Bella (település)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Bella | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Felső-Vágmente |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Polgármester | Ivan Dvorský |
| Népesség | |
| Népesség | 3341 (2005) |
| Népsűrűség | 87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 453 m |
| Terület | 38,61 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Bella weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bella, (szlovákul Belá) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2001-ben 3303 lakosából 3265 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zsolnától 20 km-re keletre fekszik.
[szerkesztés] Története
1378-ban "Bela" alakban említik először. 1483-ban "Belen", 1496-ban "Bella" néven szerepel az írott forrásokban. Varin plébániájához tartozott, 1483-tól a sztrecsnoi, később az óvári váruradalom része volt. Az itteni pásztorok Hunyadi Mátyástól kapták kiváltságaikat, melyeket 1496-ban II. Ulászló is megerősített. 1598-ban 34 háza volt. 1720-ban 27 volt az adózó háztartások száma. 1784-ben 265 házában 270 családban 1350 lakos élt. 1828-ban 245 háza és 2229 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, állattenyésztéssel, mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században malom és pálinkafőzde működött a községben.
Vályi András szerint "BELLA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Pongrácz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Krasznán felül két mértföldnyire, a’ hegyek közt egy völgyben. 1716. esztendőben Pongrátz Püspök építtetett itt templomot. Határbéli jó tulajdonságaira nézve, az első Osztályba tétettetett." [1]
Fényes Elek szerint "Béla, tót falu, Trencsén vgyében, egy völgyben szélyel szórva. Lakja 2187 kath., 71 zsidó. Kath. paroch. templom. Fenyves erdejéből és juhtartásból él. F. u. gr. Pongrácz. Ut. p. Zsolna. " [2]
1910-ben 2536 lakosából 2510 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma erdetileg 1683-ban épült későreneszánsz stílusban, mai formájában 1788-ban épült.
- Haranglába a 19. század második felében épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Zsolnai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Zsolna (Žilina) Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |
|
)