Alsóricsó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Alsóricsó | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Felső-Vágmente |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Polgármester | Vladimír Sadloň |
| Népesség | |
| Népesség | 1514 (2005) |
| Népsűrűség | 122 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 316 m |
| Terület | 12,45 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Alsóricsó
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsóricsó (1899-ig Alsó-Hricsó, szlovákul Dolný Hričov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2001-ben 1454 lakosából 1440 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zsolnától 8 km-re nyugatra a Biccsei-völgyben fekszik, Felsőricsó közelében.
[szerkesztés] Története
Ricsó már 1208-ban "Rizoi" alakban szerepel oklevélben. Alsóricsó falut 1282-ben inferior Hericou néven említik először, a közeli Ricsó várának szolgálófalujaként keletkezett a 13. század közepén. Kezdetben egyházi, majd királyi birtok, később a nagybiccsei uradalommal együtt Eszterházy Antal a birtokosa. 1598-ban 30 adózó portája volt. A 18. század elején a ricsói vár leégett. 1720-ban 20 adóegység volt a településen. 1784-ben 81 házában 98 családban 547 lakos élt. 1828-ban 70 háza és 637 lakosa volt. 1831-ben a falut súlyos kolerajárvány pusztította.
Vályi András szerint "Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel." [1]
Fényes Elek szerint "Hrissó (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján. Lakja 626 kath. Van kath. paroch. temploma, és egy nagy vendégfogadója a Sziléziába vivő országutban. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna." [2]
1910-ben 590, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1921-ben egy tűzvészben a falu fele leégett.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Legrégibb fennmaradt épülete a 13 – 14. században épített Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templom. 1820-ban mellékhajóval bővítették.
- Kastélyát 1566-ban építették, ma kultúrális célokat szolgál.
- Határában egy bizarr sziklaalakzat a ricsói tű található.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Zsolnai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Zsolna (Žilina) Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |
|
