Litvailló
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Litvailló (szlovákul Lietavská Lúčka, 1910-ig Illove) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Litvailló és Litvamező települések egyesítése. 2001-ben 1801 lakosából 1788 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zsolnától 4 km-re délre fekszik.
[szerkesztés] Története
Litvamezőt 1393-ban Luchka alakban említik először. A későbbiekben 1474-ben Lwchka, 1598-ban Luczka alakban szerepel az írott forrásokban. Litva várának uradalmához tartozott. 1598-ban 38 házában 41 család és 244 lakos élt. 1828-ban 29 háza és 327 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, méhészettel foglalkoztak. Cementgyára 1901-től működik.
Vályi András szerint "Lucska Lietava. Elegyes tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lietava hajdani nevezetes Vár alatt, ’s a’ birtokos Uraknak épűleteik által jelesíttetik, földgye termékeny, legelője, erdeje is van." [1]
Fényes Elek szerint "Lucska (Lieteva), tót falu, Trencsén vmegyében, 295 kath., 4 evang., 3 zsidó lak. A lietavai uradalom birja. Ut. p. Trencsén. " [2]
Litvailló 1439-től szerepel a forrásokban. Sztrecsény várának uradalmához tartozott. 1598-ban hat ház állt a faluban. 1720-ban négy adózó portája volt. 1784-ben 18 házában ugyanennyi családban 149 lakosa élt. 1828-ban 17 háza és 165 lakosa volt.
Vályi András szerint "ILLOVE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Porubka mellett, legelője, fája van, piatzozása is." [3]
Fényes Elek szerint "Illove, tót falu, Trencsén vmegyében, ut. p. Zsolnához délre 1 1/2 órányira, egy patak mellett. Van 170 kath., 3 evang., 2 zsidó lak. F. u. h. Eszterházy." [4]
Litvaillót és Litvamezőt 1907-ben egyesítették. 1910-ben 756, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Később Zsolnához csatolták, ma újra önálló község. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. Cemetgyárában 1920-ban és 1924-ben hatalmas sztrájkok voltak. A településen hagyományosan erős a munkásmozgalom. A kommunista párt helyi szervezete 1926-ban alakult. Munkásai 1940-től részt vettek az antifasiszta ellenállásban, közülük sokan csatlakoztak a szlovák nemzeti felkeléshez.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [3]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [4]
A Zsolnai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Zsolna (Žilina) Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |
|
