Miskolc tömegközlekedése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Miskolc tömegközlekedéséről egy cég, a Miskolc Városi Közlekedési Zrt., vagy MVK Zrt. (korábban Miskolci Közlekedési Vállalat, MKV) gondoskodik, amely több más város tömegközlekedési cégével ellentétben nem osztozik a helyi Volán-társasággal a város közlekedésében, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, míg a Borsod Volán kizárólag a helyközi közlekedésért felelős (leszámítva Felsőzsolcát átmenő forgalmával) A város járműparkja buszokból és villamosokból áll, 38 busz- és 2 villamosvonal van. A villamosközlekedés jelenleg egy vonalon halad, kelet-nyugati irányban szelve át a várost. A járművek jellemzően flottaszínt kaptak, melynek fő színe a sötétkék, és ezt egészítik ki citromsárga és zöld elemek. Ez alól kivétel még 2db Tatra és az ex-bécsi villamosok, amelyek a származási helyükön jellemző színűek (piros-fehér), valamint a 200-as sorozatú Ikarusok, amelyek szürke-kékek.
Miskolcon a tömegközlekedés nagy múltra tekint vissza. A villamosközlekedés 1897-ben indult meg, menetrendszerinti buszjáratok először 1903-ban indultak (az országban elsőként.) Ma Miskolc egyike annak a hat magyar városnak, melyeknek saját közlekedési vállalata van. A városnak két pályaudvara (Tiszai, Gömöri) és egy kisebb repülőtere van (ez utóbbi a nyilvánosság számára jelenleg nem nyitott, és a tömegközlekedésben nem játszik szerepet). Miskolc és Lillafüred között kisvasút is közlekedik, ennek a turisztikai vonzerőt leszámítva más jelentősége nincs.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A miskolci tömegközlekedés története
A 19. században merült fel az igény arra, hogy Miskolc tömegközlekedési járművekkel rendelkezzen. Ehhez több tényező is hozzájárult: a város lakossága ekkor már harmincezer főnél is nagyobb volt; a vasút 1859-ben elérte Miskolcot, de a pályaudvar a várostól messze (2,2 km) épült fel, ezenkívül megépült a diósgyőri vasgyár (1868) és Tapolcát is egyre többen látogatták. Az 1860-as években felmerült, hogy a vasgyár és a pályaudvar között kiépülő vasútvonalat a föld alá kellene megépíteni. Ezt anyagiak hiányában elvetették, de ha megvalósul, az ország első földalattija lehetett volna.
1862-től omnibuszok közlekedtek a városban (a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr, majd a Belváros és Tapolca között), a bérkocsisokkal osztozva a forgalmon (egy 1871-ből fennmaradt rendelet, mely a bérkocsisokat kötelezi kocsijuk karbantartására, elárulja, hogy 36 bérkocsi járta a várost ebben az időben).
A villamosközlekedés beindításával 1895-ben kezdtek foglalkozni. A villamosvonalat dr. Csáthy Szabó István tervezte. Az első, nagyszabású tervek szerint a villamos Miskolc és Diósgyőr teljes hosszán végighaladt volna, egészen a Tiszai pályaudvartól, amely akkor még a város határain kívülre esett. Végül a tervezett 20 kilométer helyett a minisztérium csak egy 7 kilométeres szakaszra adta meg az engedélyt.
1897. július 10-én indult el az első villamos, mely a Tiszai pályaudvartól a Verestemplomig közlekedett, a két végállomást is beleszámítva nyolc helyen állt meg. Az első napon 7615 ember vette igénybe a villamost, amivel megfelelt a várakozásnak. (Jelenleg naponta 90 000-en utaznak Miskolcon csak a két villamosvonalon; a buszokkal együtt 430 000-en.) A vonalat a Miskolci Villamossági Rt. (MVV Rt.) üzemeltette. A sikeren felbuzdulva az első vonalra merőlegesen újabb villamosvonal is épült, ez a Búza tér és a Népkert között közlekedett, az alacsony utasszám miatt azonban az MVV Rt. már négy hónap múlva kérte a várostól a vonal megszüntetését. Ennek ellenére a vonalat 1910-ben egészen Hejőcsabáig meghosszabbították, és csak 1960-ban szüntették meg, miután a forgalmat egy vágányon kiszolgálni nem tudta. A villamosok mostani európai térhódítása és a pályázati lehetőségek új tervekhez vezettek, az észak-déli tengelyen több nyomvonalváltozatot dolgoztak ki, azonban ez a 2013 utáni időszakra szól.
A villamosokhoz az elektromos energiát a Miskolci Villamossági Rt. szolgáltatta, ugyanaz a cég, ami a város közvilágításának is. Ez a két funkció egészen 1947-ig egybefonódott, ami nem járt mindig előnnyel. A 20-as években a társaság ugyanis kilátásba helyezte az áramdíj emelését, ezzel zsarolva a várost sikerült megakadályoznia, hogy beinduljon a számára konkurenciát jelentő autóbuszközlekedés.
1903. június 8-án Bene Gyuláné menetrendszerinti buszjáratot indított a miskolci és a diósgyőri városháza között, a villamos népszerűségével azonban nem versenyezhetett, és a járat hamar meg is szűnt. Jelentősége csak annyiban volt, hogy ez volt az ország első menetrendszerinti autóbuszjárata.
Időközben a Vasgyár munkásai részéről egyre erősebben jelentkezett az igény, hogy a villamosvonalat hosszabbítsák meg a gyárig. Több éves huzavona után a Vasgyár és az állam támogatásával megépült a villamosvonal a Verestemplom és Diósgyőr között. Üzemeltetésére 1905. december 16-án megalakult a Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút Rt. (MDV). Mivel Diósgyőr ebben az időben Miskolctól független település volt, a kormány csak helyi érdekű vasútként engedélyezte a társaság működését. Felmerült, hogy a két vonal egyesítésével meg lehetne oldani, hogy a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig átszállás nélkül el lehessen jutni. Ez az MVV Rt.-nek eleinte nem tetszett, mert konkurenciát látott az MDV Rt.-ben, az MDV Rt. azonban – szakmai tapasztalatok híján – lemondott a vonal üzemeltetéséről az MVV Rt. javára. 1906. január 22-től közvetlen járat közlekedik a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. 1909-ben a közlekedés irányítását átvette a budapesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közúti Vasutak Számára (RVKVSz). Ez a cég építette ki kétvágányúra a diósgyőri villamosvonalat, egyelőre csak a Tiszai pályaudvar és a Városház tér között.
A megnövekedő forgalom miatt a járatok zsúfolttá váltak. Az MVV emiatt 1908-ban ideiglenesen megszüntette a forgalmat a népkerti vonalon, és a járatokat a fővonalra irányította át. 1910-ben a diósgyőri vonalon módosítottak, ugyanebben az évben a gőzmotoros villamosközlekedés megszűnt, és új, Ganz gyártmányú villamos kocsikat helyeztek forgalomba. 1910-ben a népkerti vonalat meghosszabbították az akkor még független, de Miskolccal szoros kapcsolatban álló községig, Hejőcsabáig. 1926-tól és 1928-tól autóbuszok jártak Miskolctapolcára és Lillafüredre.
A háborúk hozta gazdasági fellendülés a forgalomra eleinte kedvezően hatott, a további terjeszkedésre azonban kedvezőtlenül. A II. világháborúban ráadásul a villamosvonalak meg is rongálódtak. 1942-ben az alkatrészhiány miatt megszűnt az autóbuszközlekedés.
1945-ben Miskolcot, Diósgyőrt és Hejőcsabát egyesítették, létrejött Nagy-Miskolc. Ez nem utolsósorban a tömegközlekedésnek volt köszönhető, amely már a hivatalos egyesítés előtt évtizedekkel egybekapcsolta Miskolcot a környező településekkel. Figyelemreméltó, hogy elsőként a villamosvonalak által összekötött három település egyesült. Lillafüred és Tapolca, melyeket buszközlekedés fűzött a városhoz, öt évvel később váltak Miskolc részévé.
A háború után 1948. november 17-én indul meg újra a menetrendszerinti autóbuszközlekedés a Martinkertváros és a Ságvári-telep között. Az autóbuszközlekedés további megszervezésére 1949 áprilisában megalakult a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat. 1951-ben már öt autóbuszjárat közlekedett. 1954-ben a Gépkocsiközlekedési Vállalatot összevonták a Miskolci Villamosvasút Közösségi Vállalattal, így megalakult az MKV, amely 1994-ig viselte ezt a nevet, amikor is átnevezték Miskolc Városi Közlekedési Rt.-re.
1951-ben történt az utolsó villamos-hálózatfejlesztés, ekkor épült egy egyvágányos szárnyvonal a diósgyőri stadion mellől a Nehézszerszámgépgyárig. A mindössze egy köztes megállót tartalmazó vonal 1974-ben szűnt meg.
Miskolc lakosságszáma a nyolcvanas években tetőzött, az ország második legnagyobb városaként és legjelentősebb nehézipari területének központjaként több mint 200 000 lakosa volt. A közlekedési vállalat is ekkor érte el maximális teljesítményét: 1988-ban 274 busza és 44 villamosa 198,7 millió utast szállított.
1971-ben bevezették a kalauz nélküli járatokat. A bliccelők természetesen nagy anyagi veszteséget okoztak a cégnek, ezért 1996-ban az MVK Rt. bevezette, hogy járataira a csúcsidőn kívül csak az első ajtónál lehet felszállni, és a jegyet vagy bérletet fel kell mutatni a sofőrnek. Ez sok kritikát váltott ki.
Egy átlagos megállóban naponta 150 járat halad át, ami 8 perces átlag követési időt jelent.
A közlekedés korszerűsítésére újabb és újabb tervek születnek, időnként felmerül a trolibuszok bevezetése, illetve az Avasra közlekedő siklóvasút ötlete is, ezek azonban a mai napig csak tervek maradtak. Tervbe vettek még egy Diósgyőrbe közlekedő gyorsvillamosjáratot is. Az EU pályázati lehetőségek keretében a város a villamosvonal teljes felújítását, nyugat felé meghosszabbítását Felső-Majláthig, a járműpark részleges cseréjét és a megmaradó Tátra villamosok felújítását kívánja elérni.
2005-től a cég neve MVK ZRt., későbbi módosítással MVK Zrt. (A nagybetűs írásmódot sokan helytelenítették)
2006 végén a városi közgyűlés elfogadta a miskolci közlekedés racionalizálásának tervezetét, ennek megfelelően egyes vonalakat megszüntettek (101, 101B), másokat lerövidítettek és/vagy eltereltek (12, 18), ismét másokat pedig újra visszahoztak (69). A villamosközlekedést a változtatások csak minimális mértékben érintették. A döntéseket sok kritika fogadta,[1] és az első év statisztikái is a változtatások káros hatását igazolták (utasszám-csökkenés, jegyeladás csökkenése, az autóforgalom növekedése, jóval több panasz).[2]
[szerkesztés] A járműpark
- 186 darab busz, ebből 134 csuklós; 45 alacsonypadlós (ezeket a tolószékben ülők is tudják használni). Csuklós buszok nem közlekednek a következő viszonylatokon: 3A, 5, 11, 15, 19, 24, 33, 34, 38, 67, 68, 69.
- 46 darab villamos. (2006-os adat)
- Az alábbi vonalakon kizárólag alacsonypadlós járművek közlekednek: 24, 38
[szerkesztés] Buszok
- 1 Ikarus 31 (nosztalgiabusz 1951-ben készült, az ország egyetlen Veteránvizsgás autóbusza)
- 26 Ikarus 280 (csuklós) beszerzés: 1985-1990.
- 20 Ikarus 435 (csuklós) beszerzés: 1993-2000.
- 6 Rába Premier 291 (csuklós) beszerzés: 2000-2001.
- 42 MAN SG 263 (csuklós) beszerzés: 2002.
- 35 Neoplan Centroliner N4522 (csuklós alacsonypadlós) beszerzés: 2006.
- 14 Ikarus 260 (szóló) beszerzés: 1986-1990.
- 9 Ikarus 415 (szóló) beszerzés: 1994-1999.
- 4 Ikarus 412 (alacsonypadlós) beszerzés: 2000-2001.
- 2 Rába Premier 091 (szóló) beszerzés: 2001.
- 6 MAN NL 223 (szóló alacsonypadlós) beszerzés: 2002.
- 20 MAN SL 223 (szóló) beszerzés: 2002.
- 4 PLASMA Midi (szóló) beszerzés: 2008 (kölcsönben Jászkun Volántól)
- 1 MAN RH-413 (különjárati busz) beszerzés: 2002.
[szerkesztés] Villamosok
- 1 FVV CSM–2 (egyirányú, 3 ajtós) (nosztalgiajármű, 1962-ben épült)
- 1 FVV CSM–4 (kétirányú, 10 ajtós) (nosztalgiajármű, 1973-ban gyártották)
- 18 CKD Tatra KT8D5 (1V járaton üzemel)
- 19 SGP E1 (2V járaton üzemel)
- 6 Lohner C3 (SGP E1 által vontatott pótkocsi,2V járaton üzemel)
- 1 M5 (hóseprő)
[szerkesztés] Járatok
2007. szeptember 1-jétől érvényes új viszonylattábla.
[szerkesztés] Busz
| Járatszám | Végállomások | Menetidő | Üzemidő | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
üzemelésekor |
|
|
|
|
|
|
|
[szerkesztés] Villamos
| Járatszám | Végállomások | Menetidő | Üzemidő | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
[szerkesztés] Érdekességek
- Az operafesztivál idején és különleges évfordulókkor lehet találkozni a 100-as pályaszámú nosztalgiavillamossal is a 2V viszonylaton (egyedi menetrend alapján közlekedik). Abban az esetben, ha a jeles esemény Diósgyőrben történik, előfordul, hogy a 151-es pályaszámú villamos működik nosztalgia üzemmódban az 1V viszonylaton.
- Szintén különleges alkalmakkor (pl. május 11., a város napja) lehet utazni az Ikarus 31-es nosztalgiabuszon.
- Május elsején céljáratok közlekednek az Avasról (AM), a Búza térről (BM) és az Újgyőri főtértől (UM) a Majális park végállomásához.
- Az MVK Zrt. különjáratokkal és buszok karbantartásával is foglalkozik.
[szerkesztés] Díjak
| Miskolci Villamos | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
[szerkesztés] Jegyek
(Csak városhatáron belülre)
- Menetjegy: 200 Ft
- Menetjegy (járművön váltva): 300 Ft
- 10 tömbjegy: 1700 Ft
- Napijegy: 1000 Ft
- Turistajegy (3 napra): 1900 Ft
- Turistajegy (7 napra): 2600 Ft
- Családi jegy (hétvégén): 2200 Ft
[szerkesztés] Bérletek (csak havi)
(Csak városhatáron belülre)
- Villamosbérlet: 3000 Ft
- Diák, nyugdíjas villamosbérlet: 1400 Ft
- Egyvonalas buszbérlet: 3000 Ft
- Kombinált bérlet: 5100 Ft
- Diák, nyugdíjas kombinált bérlet: 2400 Ft
[szerkesztés] Árak a 7 és 7/2-es vonalra
(Miskolc–Felsőzsolca vonalon)
- 7-es vonal havi bérlete: 7500 Ft
- 7-es vonal diák havi bérlete: 750 Ft
- 7-es vonal nyudíjas havi bérlete: 2800 Ft
- 7/2-es vonalszakasz (Miskolcon kívüli szakasz) havi bérlete: 5300 Ft
- 7/2-es vonalszakasz diák havi bérlete: 530 Ft
- 7/2-es vonalszakasz nyugdíjas havi bérlete: 1100 Ft
Az utazás 6 éves kor alatt, vakoknak, 65 évnél idősebbeknek, határontúli magyaroknak, katonáknak, hadiözvegyeknek, országgyűlési képviselőknek és rendőröknek ingyenes. Kutyát csak menetjegy érvényesítése mellett lehet utaztatni (szájkosárral), kivétel: rendőrkutya, vakvezetőkutya (ingyenes).
Az MVK Zrt. hét bérletpénztárat üzemeltet (Tiszai Pályaudvar, Búza tér, Uitz B. u., Újgyőri Főtér, Diósgyőr, Avas Városközpont, Repülőtér), de menetjegyeket lehet vásárolni újságosbódéknál és a járműveken is.
[szerkesztés] Források
- MVK Zrt. hivatalos oldal
- A bérkocsitól a csuklós buszig. (In: Fejezetek Miskolc történetéből, szerk. Bekes Dezső, Veres László. Miskolc, 1984. p.94.) ISBN 963031973X
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- MVK ZRt. hivatalos oldal
- BorsodVolán hivatalos oldal
- Tömegközlekedés.lap.hu
- Lillafüredi kisvasút
- Garázsmenet A miskolci tömegközlekedés és járműpark részletes ismertetése, képekkel
- Miskolci Tömegközlekedésrajongók Honlapja négy nagyvárossal foglalkozik, de Miskolccal a legrészletesebben
- A miskolci villamos honlapja
- Perlaki Attila volt forgalmista honlapja humoros történetekkel
- Megjegyzések a 2004-es miskolci fejlesztési koncepcióhoz
- SVRV Sajó-völgyi Regionális Vasút terve
- Miskolci vasútbarát oldala információkkal a helyi közlekedésről is
- Miskolc közösségi közlekedésének bemutatása
- Miskolc közösségi közlekedésének változásai 1897-2004 (utolsó 30 év menetrend-archívummal)
- Muzeális értékű busz az MVK-nál régi képekkel
- Index fórum
- Hajtó Bálint miskolci oldala
- Száz éves a diósgyőri villamosközlekedés (a MiskolciNapilap cikke)
- Budapest és más nagyvárosok kötöttpályás járművei
- miskolci villamos (english, deutsch)
| Tömegközlekedés a magyar városokban | ||
|---|---|---|
| Baja | Balassagyarmat | Békéscsaba | Budapest | Debrecen | Dunaújváros | Eger | Győr | Kecskemét | Miskolc | Pécs | Salgótarján | Szeged | Szolnok | Szombathely | Tatabánya | Veszprém | ||
| A Miskolc Városi Közlekedési Zrt. járatai 2008-ban |
|
1| 1A | 2 | 3 | 3A | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 11 | 12 |
