Mikola István
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Mikola István Ferenc (Veszprém, 1947. szeptember 8.) orvos, politikus, 2000-től 2002-ig az Orbán-kormány egészségügyi minisztere, 2006-ban a Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltje.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tanulmányai
A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen diplomázott 1972-ben. Később belgyógyászi és infektológus szakvizsgát tett. 1991-ben az USA-ban, majd Kanadában egészségügyi szervezéstan, illetve kórházi menedzsment posztgraduális képzésen vett részt.
[szerkesztés] Orvosi pályafutása
1972 és 1990 között az ajkai Magyar Imre Kórház belgyógyász, illetve infektológus szakorvosa. 1981 és 1990 között osztályvezető főorvos. 1989 és 1990 között a kórház főigazgatója is.
1990 és 1995 között a budapesti Szent László Kórház főigazgatója, ezután 1997-ig a Fővárosi és Pest Megyei ÁNTSZ járványügyi osztály vezetője, majd 1999-ig a Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója. 1999-ben kinevezték az Országos Vérellátó Szolgálat igazgatójává, amely posztot miniszteri kinevezéséig viselte.
Az MTA Környezet és Egészség Bizottság tagja, illetve a Magyar Kórházszövetség elnöke volt. Alapítótagja a Magyar Zoonózis Társaságnak és a Magyar Egészségügyi Társaságnak, valamint főszerkesztője volt a Kórház című szakmai lapnak. Számos (74) orvostudományi publikációt jegyez, munkatársaival több fertőzőbetegség hazai diagnózisát honosították meg, illetve diagnosztizáltak és a szakirodalomban elsőként írtak le (így gyógyíthatóvá tettek) olyan betegséget (humán parapox vírus), amely előtte csak állatokban volt ismert.
[szerkesztés] Politikai tevékenysége
1989 és 1990 között az átalakult Hazafias Népfront alelnöke volt. Később belépett a KDNP-be, amelynek 1994 és 1995 között alelnöke volt. Az 1997-es szakadás során kilépett a pártból. A párt 2002-es újjászervezése után elnök-helyettes. 2003-ban a KDNP-ből átlépett a Fidesz-be, ahol az Egészségügyi Egyeztető Fórum vezetője lett.
1991 és 1993 között a társadalombiztosításért felelős kormánybiztos volt. Az 1994-es országgyűlési választáson egyéni képviselőjelöltként indult a KDNP színeiben, de nem jutott be a parlamentbe.
Gógl Árpád lemondása után 2000-ben kinevezték az Orbán-kormány egészségügyi miniszterének. Hivatali ideje alatt egyezett meg az állam a gyógyszergyártókkal arról, hogy a gyógyszerárak infláció felett nem emelkednek.
2001-ben – a jobboldali irányítású Szegeden és a baloldali irányítású Kiskunhalason ekkor történnek az első komoly kórházmagánosítási kísérletek – az egészségügyi intézmények privatizációjának híve volt [1]. A szegedi kísérletet „ígéretes”-nek nevezte; és kezdeti ellenkezését [2] megváltoztatva hamarosan megkezdte az ún. első kórháztörvény vagy kórházprivatizációs törvény kidolgozását, aminek terve szeptemberben már nyilvánosságra is került. A terv Mikola szándéka szerint az egészségügyi privatizáció jogi szabályozásának alapja lett volna – az Országgyűlés decemberben el is fogadta [3].
Mind a törvény, mind egyéb tevékenysége [4] [5] sok szakmai és politikai vitát váltott ki[6], a Fidesz frakcióját is megosztotta [7], viszonya több szakmai szervezettel megromlott és lemondását is felajánlotta Orbán Viktor akkori miniszterelnöknek[8] – ennek ellenére miniszterségét "sikertörténetnek" nevezte, bár közvéleménykutatások szerint utolsó előtti volt a kormánytagok népszerűségi sorrendjében[9]. Posztját a 2002-es kormányváltásig viselte.
A 2002-es önkormányzati választás után rövid ideig a Pest Megyei Közgyűlés tagja volt.
Privatizációpárti hozzáállása már az első kórháztörvény elfogadásakor megváltozott - miután kiderült, hogy kockázatitőke-befektetők állnak számos ügylet mögött - és a szegedi és halasi kísérlet „sikeres megakadályozásáról” beszélt. A kormányváltás után másokkal együtt hevesen bírálta a kormány által elfogadásra benyújtott – és alkotmányossági hibák miatt megbukott – második kórháztörvényt, valamint a kormány későbbi privatizációs politikáját, annak negatívumai miatt [10].
A 2006-os országgyűlési választás előtt meglepetésre Orbán Viktor, a Fidesz elnöke őt jelölte az újonnan kialakítandó miniszterelnök-helyettesi posztra (a rendszerváltás idején megszünetették ezt a pozíciót).
A kampány során tett kijelentései gyakran megütközést keltettek[11]; sokak szerint azonban kijelentéseit – kampánycélból – összefüggésükből kiragadva és elferdítve értelmezték.[12] A Fideszen belülről is érték olyan bírálatok, amelyek szerint nyilatkozatai ártottak a párt kampányának.[13]
Pártja Fejér megyei listájának éléről jutott be az Országgyűlésbe. Az egészségügyi bizottság alelnöke.
[szerkesztés] Családja
Nős, öt gyermeket édesapja. Öccse, Mikola Bálint, gyógyszerész, a Magyar Gyógyszerész Kamara volt alelnöke.
[szerkesztés] Források
- ^ Mikola: „A mai egészségügy félfeudális alapon nyugvó, paternalista szemléletű, a társadalmi, gazdasági és politikai változásokat figyelmen kívül hagyó, elavult rendszer. Ennek megváltoztatására készült el az átfogó szabályozást biztosító intézményi törvénytervezet, ami a korszerű egészségügyhöz vezet el.” – Nem engedek kompromisszumot. Szarvas és vidéke, 2001/10.
- ^ A Népszabadság 2001. június 11-i számában megjelent interjúban még úgy nyilatkozott: „szó sem lehet arról, csináljunk egy jogszabályt, és abban mindent aprólékosan szabályozzunk”
- ^ A szegedi kórház-magánosítási kísérlet története Dél-Magyarország Online.
- ^ Saját öccsét tüntette ki Mikola Index/MTI 2001. október 5.
- ^ Mikola sógornőjét is díjazták Siófokon Index, 2001. október 10.
- ^ Csak Mikola elégedett az egészségüggyel Origo.hu, 2001. október 9.
- ^ Mikola székével együtt inog a kórháztörvény – Origo.hu
- ^ Surranópályán előzött be Mikola Index.hu 2006. március 13.
- ^ A kiválasztott (HVG, 2006/11)
- ^ Szegénykórház – gazdagkórház – fideszfrakció.hu
- ^ Újabb vihart kavart Mikola kijelentése, origo.hu, 2006. március 23.
- ^ Mikola: Nem privatizálunk: Dél-Magyarország online.
- ^ Egyetértettek Orbán önkritikájával a képviselők, Origo, 2006. április 27. [1]
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A harmadik Magyar Köztársaság egészségügyi miniszterei |
|---|
| Surján László – 1994. július 14-ig • Kovács Pál – 1995. március 17-ig • Szabó György – 1996. november 30-ig • Kökény Mihály – 1998. július 7-ig • Gógl Árpád – 2000. december 31-ig • Mikola István – 2002. május 26-ig • Csehák Judit – 2003. szeptember 14-ig • Kökény Mihály – 2004. október 3-ig • Rácz Jenő – 2006. június 8-ig • Molnár Lajos – 2007. április 6-ig • Horváth Ágnes – 2008. április 30-ig • Székely Tamás – 2008. május 1-jétől |
| szerkeszt |
