Orbán-kormány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az Orbán-kormány a rendszerváltás utáni negyedik kormány volt 1998-2002 között. A koalíciós kormány három pártot ölelt fel: a Fideszt, az FKgP-t és az MDF-et. Orbán Viktor miniszterelnök 1998. július 6-án tette le hivatali esküjét, miniszterei két nappal később. A koalíció 2001-ben közel állt a széteséshez, amikor Torgyán József, az FKgP elnöke lemondott miniszteri posztjáról, valamint pártja frakciója kizárta a képviselőcsoportból. Öt, korábban a kisgazda frakcióból kivált képviselő támogatásáról biztosította a kormányt, ezzel megvolt a többsége az Országgyűlésben. A 2002-es választási vereséget követően ügyvezető kormányként működött 2002. május 26-ig.

Tartalomjegyzék 1 A kormány tagjai 2 Kormányzati szerkezet, kormányátalakítások 3 Gazdaságpolitika 4 Vallás- és egyházpolitika 5 Lásd még 6 Források és jegyzetek 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A kormány tagjai

Tisztség	Név	Párt
Miniszterelnök	Orbán Viktor	Fidesz
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter	Stumpf István	pártonkívüli
Belügyminiszter	Pintér Sándor	pártonkívüli
Külügyminiszter	Martonyi János	pártonkívüli
Pénzügyminiszter	Járai Zsigmond – 2000. december 31-ig Varga Mihály	pártonkívüli Fidesz
Gazdasági miniszter	Chikán Attila – 1999. december 31-ig Matolcsy György	pártonkívüli pártonkívüli
Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter	Torgyán József – 2001. február 15-ig Boros Imre (mb.) – 2001. március 25-ig Vonza András	FKgP FKgP FKgP
Igazságügyminiszter	Dávid Ibolya	MDF
Egészségügyi miniszter	Gógl Árpád – 2000. december 31-ig Mikola István	Fidesz pártonkívüli
Nemzeti Kulturális Örökség minisztere	Hámori József – 1999. december 31-ig Rockenbauer Zoltán	pártonkívüli Fidesz
Oktatási miniszter	Pokorni Zoltán – 2001. július 15-ig Pálinkás József	Fidesz Fidesz
Szociális és családügyi miniszter	Harrach Péter	Fidesz
Honvédelmi miniszter	Szabó János	FKgP
Környezetvédelmi miniszter	Pepó Pál – 2000. június 19-ig Ligetvári Ferenc – 2000. november 30-ig Turi-Kovács Béla	FKgP FKgP FKgP
Közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (2000. június 1-jétől Közlekedési és vízügyi miniszter)	Katona Kálmán – 2000. május 31-ig Nógrádi László – 2000. november 30-ig Fónagy János	pártonkívüli Fidesz Fidesz
Ifjúsági és sportminiszter	Deutsch Tamás	Fidesz
A titkosszolgálatokért felelős tn. miniszter	Kövér László – 2000. május 2-ig Demeter Ervin	Fidesz pártonkívüli
PHARE-program koordinációjáért felelős tn. miniszter	Boros Imre	FKgP

tn. = tárca nélküli

[szerkesztés] Kormányzati szerkezet, kormányátalakítások

1998. július 6-án a parlament egyazon szavazással (222 igen, 119 nem és 8 tartózkodás) fogadta el a miniszterelnök személyét: Orbán Viktort és kormányprogramját („Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért"). A szavazás után - a rendszerváltás utáni időszak addigi három kormányalakításától eltérően - nem került sor azonnal a kormány megalakítására. A miniszterelnök megszavazása után két nap elmúltával hozták nyilvánosságra a köztársasági elnök határozatát a miniszterek kinevezéséről.

Az Orbán-kormány megalakulásával némileg változtak a minisztériumok nevei és feladatai. A parlament új törvényt fogadott el a minisztériumok felsorolásáról (1998. évi XXXVI. tv.), amely jelentős struktúraváltozást eredményezett.

• A Népjóléti Minisztériumból Egészségügyi Minisztérium lett.

• Létrejött a Szociális és Családügyi Minisztérium, amelyhez a megszűnő Népjóléti Minisztérium egészségügyi ágazatának feladatai mellett a szintén megszűnő Munkaügyi Minisztérium teendőit is átvette - kivéve a szakoktatás irányítását, melynek gazdája az Oktatási Minisztérium lett.

• Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumból létrejött a Gazdasági Minisztérium, a minisztérium feladatai a Pénzügyminisztériumból (PM) és a Munkaügyi Minisztériumból (MüM) átvett feladatokkal bővültek.

• A Miniszterelnöki Hivatal vezetője miniszteri rangban vezette a hivatalt, amelyet egyfajta kancelláriává alakítottak át.

• Megszűnt a privatizációért felelős tárca nélküli miniszteri poszt, helyette a PHARE-támogatások koordinációjáért alakult új poszt.

• Kettéválasztották a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot, külön Oktatási Minisztérium alakult, ill. megalakult a Nemzeti Kulturális Orökség Minisztériuma.

• Az ifjúsági és sportügyek külön minisztériumba kerültek. A minisztérium létrehozásáról egy 1998. december 22-én elfogadott törvény (1998. évi LXXXVI. tv.) rendelkezett. A tárca a megszűnt Országos Testnevelési és Sporthivatal teendőit vette át.

• Ciklus közben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumból leválasztották az informatikai ügyeket, amelyet egy kormánybiztos vezetett tovább. Orbán Viktor miniszterelnök az informatika súlyának növekedésével magyarázta a hírközlés kiválását a KHVM-ből.

[szerkesztés] Gazdaságpolitika

A költségvetés GDP-hez mért adóssága 1998-ban és 1999-ben 61%, 2000-ben 55%, 2001-ben 52%, 2002-ben 55%, 2003-ban 57%, 2004-ben 58%, 2005-ben 58%, 2006-ban pedig várhatóan 61%. Ez tehát a Fidesz-kormány idején jelentősen csökkent és a második, harmadik és negyedik évében sokkal alacsonyabb volt, mint előtte, a Horn-kormány, vagy utána, a szocialista-szabademokrata koalíció alatt. Az 1998-99-es évek adósságrátájának alakulására hatással voltak az előző szocialista kormány megszorító intézkedései (a 'Bokros-csomag') és az energiaszektor privatizációjának bevételei is.

A GDP növekedésének átlaga 1998 és 2002 között 4,6% volt, 2002 és 2006 között 4,2%.

Az államháztartás GDP-arányos hiánya 1999-ben 5,5%, 2000-ben 3,0%, 2001-ben 3,5% volt, ami megközelítette a maastrichti kritériumot. Ez a szocialisták kormányra jutásának évében, 2002-ben 8,4%-ra nőtt, és 2005-ig 6% körül maradt.

Magyarország hosszú távú devizaadósságát 1996-tól 1999 végéig a JCR, a S&P, a Fitch 'BBB'-re minősítette, a Moody's 'Baa'-ra. 2000 végére ez valamennyi hitelminősítőnél az 'A'-s régióba került, 2002 végére pedig tovább javult. 2006 elején ez a minősítés a Moody's-nál A1, a JCR-nél A, a Fitch-nél és az S&P-nél BBB+-ra romlott.

Az infláció az 1998-as 14,2%-ról a Fidesz kormány alatt 5,2%-ra csökkent.

A munkanélküliségi ráta az Orbán-kormány idején az 1998-as 8,4%-ról 2002-re 5,8%-ra csökkent, a szocialista-szabaddemokrata kormány negyedik évére, 2006-ra 7,6%-ig emelkedett.

A reálbér-növekedés 1999-ben és 2000-ben 1,5%, 2001-ben 6,4%, 2002-ben 13,2% volt. (Az 1999-2002-es évek, tehát az Orbán-kormány időszakának átlaga: 5,5%.). Az MSZP-SZDSZ kormány idején tehát az értékek: 2002: 13,2%, 2003: 9,2%, 2004: -1%, 2005: 6,3% és 2006: 5,5% (átlag: 6,6%).

Látható tehát, hogy az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos adósságát, a költségvetés hiányát és az inflációt, továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő szocialista-szabaddemokrata kormány. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rákövetkező szocialista-szabaddemokrata kormányok idején.^[1]

[szerkesztés] Vallás- és egyházpolitika

1998. június 2-án a kormány elfogadja a Magyar Katolikus Egyház kezdeményezését, hogy hozzanak létre nemzetközi vegyes bizottságot, amely megvizsgálja az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás és az egyházfinanszírozási törvénycsomag között feszülő ellentéteket. Ezt követően a kormány az egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkári posztot hoz létre a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériumában. A tisztségre Semjén Zsoltot nevezik ki. Ugyanekkor nevezik ki Orbán Viktor miniszterelnök egyházügyi főtanácsadóját is Balog Zoltán református lelkész személyében.

A kormány a költségvetésből támogatja a felekezetek pedagógiai intézeteit - állt abban a megállapodásban, amelyet Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Seregély István egri érsek (a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke), Bölcskei Gusztáv, a református-, illetve Harmati Béla, az evangélikus zsinat püspöke írtak alá. A szerződés szerint 1999-ben a költségvetés az intézeteket minden egyházi iskolába járó diák után 500 forinttal támogatni fogja. 1999. november 17-én Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben fogadja a történelmi egyházak képviselőit. A találkozó után Hámori József kulturális miniszter bejelenti: 2001-ig valamennyi felekezet visszakapja korábban igényelt ingatlanjait.2000. szeptember 2-án Miskolcon felavatják és felszentelik a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumot és Kollégiumot. Az egyházi középiskolai épületegyüttes hét év alatt, 10 millió márka ráfordítással épült fel. 2001-ben közoktatási megállapodásra kerül sor az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Budavári önkormányzat között: utóbbi vállalja, hogy a Szent Gellért Katolikus Gimnáziumban és a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban tanuló diákok esetében gyermekenként 20 ezer forint támogatást biztosít.2001. augusztus 16-án magyar állam ünnepélyes keretek között a Magyar Katolikus Egyház tulajdonába adja át a budapesti Szent István-bazilikát. Előtte a bazilika sohasem volt az egyház tulajdona.

[szerkesztés] Lásd még

A rendszerváltás utáni magyar kormányok tagjai

[szerkesztés] Források és jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Kormánylista a vokscentrum.hu honlapján

m·v·sz  Magyarország kormányai
Magyar Királyság (1848–1918)	Batthyány-kormány • Kossuth-kormány • Szemere-kormány • Andrássy-kormány • Lónyay-kormány • Szlávy-kormány • Bittó-kormány • Wenckheim-kormány • Tisza Kálmán-kormány • Szapáry-kormány • első Wekerle-kormány • Bánffy-kormány • Széll-kormány • első Khuen-Héderváry-kormány • első Tisza István-kormány • Fejérváry-kormány • második Wekerle-kormány • második Khuen-Héderváry-kormány • Lukács-kormány • második Tisza István-kormány • Esterházy-kormány • harmadik Wekerle-kormány • Hadik-kormány
első (Nép)Köztársaság és Tanácsköztársaság (1919)	Károlyi Mihály-kormány • Berinkey-kormány • Forradalmi kormányzótanács (ritkán Garbai-kormány) • Peidl-kormány
Magyar Királyság (1920–1945)	Friedrich-kormány • Huszár-kormány • Simonyi-Semadam-kormány • első Teleki-kormány • Bethlen-kormány • Károlyi Gyula-kormány • Gömbös-kormány • Darányi-kormány • Imrédy-kormány • második Teleki-kormány • Bárdossy-kormány • Kállay-kormány • Sztójai-kormány • Lakatos-kormány • Szálasi-kormány • Ideiglenes Nemzeti Kormány
második Köztársaság (1945–1947)	Tildy-kormány • Nagy Ferenc-kormány • Dinnyés-kormány
Magyar Népköztársaság (1947–1989)	Dobi-kormány • Rákosi-kormány • első Nagy Imre-kormány • Hegedüs-kormány • második Nagy Imre-kormány • harmadik Nagy Imre-kormány • Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány • Münnich-kormány • második Kádár-kormány • Kállai-kormány • Fock-kormány • Lázár-kormány • Grósz-kormány • Németh-kormány
harmadik Köztársaság (1990– )	Antall-kormány • Boross-kormány • Horn-kormány • Orbán-kormány • Medgyessy-kormány • első Gyurcsány-kormány • második Gyurcsány-kormány