Luxemburgizmus
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kommunizmus |
 |
| Alapkoncepciók |
| Osztályharc |
| Proletárdiktatúra |
| Internacionalizmus |
| Ideológiák |
| Anarcho-kommunizmus |
| Anarcho-szindikalizmus |
| Dzsucse |
| Eurokommunizmus |
| Keresztény kommunizmus |
| Leninizmus |
| Luxemburgizmus |
| Maoizmus |
| Marxizmus |
| Marxizmus–leninizmus |
| Reformkommunizmus |
| Sztálinizmus |
| Tanácskommunizmus |
| Trockizmus |
| Kommunista internacionálék |
| Kommunista liga |
| Első Internacionálé |
| Második Internacionálé |
| Komintern |
| Negyedik Internacionálé |
| Híres kommunista személyek |
| Karl Marx |
| Friedrich Engels |
| Rosa Luxemburg |
| Vlagyimir Iljics Lenin |
| Lev Davidovics Trockij |
| Joszif Visszarionovics Sztálin |
| Mao Ce-tung |
| Enver Hoxha |
| Karl Korsch |
| Rákosi Mátyás |
| Fidel Castro |
| Ernesto Che Guevara |
| Pol Pot |
| Kapcsolódó témák |
| Párizsi kommün |
| Októberi Forradalom |
| Kommunista kiáltvány |
| Tőke |
| Orosz Szociáldemokrata MP |
| Szovjetunió |
| Orosz Kommunista Párt |
| Kulturális forradalom |
| Anarchizmus |
| Utópia |
| Kereszténység |
| Kapitalizmus |
| Liberalizmus |
| Vörös csillag |
| Internacionálé |
| Kommunista államok |
| Észak-Korea – Kína – Laosz |
| Vietnam – Kuba |
A luxemburgizmus a kommunizmusnak Rosa Luxemburg (1870–1919) munkásságában összegződő és elgondolásain alapuló forradalmi elmélete, amely a Lenin képviselte bolsevizmus dominanciájával szemben az internacionalizmusra, a kommunizmus és a szociáldemokrácia nemzetközi összefogására helyezte a hangsúlyt.[1]
A németországi emigrációban élő Rosa Luxemburgnak és követőinek az 1890-es évek végétől kibontakozó politikai krédója a munkástanácsokra épülő államrend és a parlamentáris demokrácia együttélése, az orosz parlamentarizmus szétzúzásának kritikája, illetve a lenini teljhatalmú párt – mint ideológiailag felvértezett, a hatalmat megszerző kisebbség – koncepciójának elutasítása volt.
Noha az 1910-es évek európai baloldali mozgalmaiban még nagy hatása volt az eszmeirányzatnak, s követői, a Spartacus Szövetség (Spartakusbund) között találjuk Karl Liebknechtet és másokat,[2] 1924-ben, a Komintern V. Világkongresszusán a luxemburgizmust mint a bolsevizmussal összeegyeztethetetlen, téves politikai utat megbélyegezték.[3] Ezt követően a szovjet befolyás alatt álló területen mint tévtant tartották számon, s csak a nyugati baloldali mozgalmakban jelentkeztek nagyobb hatású követői (pl. az Amerikai Egyesült Államokban Daniel Singer és Eric Chester).
|
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ Nigel Harris, National Liberation, New York, Tauris, 1990, 61–63., ISBN 1850430950.
- ^ Michael Löwy, The Theory of Revolution in the Young Marx, Boston, Brill, 2003, 182., ISBN 9004129014.
- ^ David Pike, Lukács and Brecht, Chapel Hill, University of North Carolina, 1985, 104., ISBN 080781640X.
