Kisbaromlak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kisbaromlak (szlovákul Branovo) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2001-ben 561 lakosából 546 szlovák és 14 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Érsekújvártól 14 km-re északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
1418-ban Barumlak néven említik először. Különböző nemesi családok birtoka volt. A török hódítás során a falu elpusztult és később új helyen települt be újra. A régi falu helyét ma Stará Vesnek, azaz Óhelynek nevezik. 16. században a Szentmihályi és Kürthy, a 17. században az Izdenczi és Cserey, a 18. században a Bajcsy és Plathy családok a főbb birtokosai. 1715-ben 15 háztartás volt a településen. 1787-ben 38 házában 247 lakos élt. 1828-ban 39 háza és 335 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a településről: "Baromlak, tót falu, Komárom vármegyében, Bars vármegye szélén, Érsekujvárhoz 1 1/2 mfdnyire. Határa hegyes, de mindamellett termékeny; kiterjed 2280 holdra, mellyből 6 6/26 rész jobbágytelek után 270 h. urbérség, 1890 h. majorsági, többi a templomé, iskoláé és utak. Terem rozsot és buzát is bőven, árpát, zabot csak középszerűleg. Népessége áll 335 katholikus és 7 zsidó egyénből, s a róm. katholikusok az udvardi egyházhoz tartozván, helyben fiókegyházzal birnak; van itt 7 nemes család fő és 4 kézmives, u. m. 1 kovács, 2 takács, 1 kőmives, mind kontárok. Földesurai: Plathy Mihály előterjesztő udvari tanácsos, Reinprecht Ignácz, Rozsos László, Bajcsyné." [1] 1910-ben 412, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1739-ben épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Az Érsekújvári járás települései |
|---|---|
|
Érsekújvár (Nové Zámky) |
|
