Kőhídgyarmat
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kőhídgyarmat (szlovákul Kamenný Most, korábban Kamenné Ďarmoty) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2001-ben 1034 lakosából 931 magyar és 91 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Párkánytól 7 km-re északnyugatra a Garam jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét az itt már a középkorban a Garamon átívelő kőhídról kapta, ahol az esztergomi érsek emerei hídvámot szedtek.
[szerkesztés] Története
A község területén már a római korban is fontos védelmi rendszer húzódott. Ezt bizonyítja az a római sánc, mely innen Kéménd irányába húzódik. A mai települést 1271-ben említik először, de már a 12. században létezett. Az esztergomi érsek birtoka volt, ahol a Garam folyó hídján már ekkor vámot szedtek, az érsekségnek sóraktárai is voltak a faluban. A falu stratégiai fontossága miatt a török támadások állandó célpontja volt. 1621-ben a falu melleti réten kötöttek békét a császár és a szultán követei. 1849-ben összecsapások voltak itt a császári erők és a honvédcsapatok között. Fényes Elek szerint "Kőhid-Gyarmat, magy. falu, Esztergom-, az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, a Garan mellett, Esztergomhoz éjszakra 1, ut. p. Kéméndhez 1/4 mfld távolságra: 891 kath. lak., paroch. templommal. Róna határa első osztálybeli s igen termékeny; a lakosok birnak 874 1/2 hold első, 45 h. második osztálybeli szántóföldet, 494 h. rétet, 611 3/4 kapa szőlőt; jó legelője és erdeje is van. Birja az esztergomi káptalan." [1] 1910-ben 1410, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1748-ban építették. Oltárképei Jakobey Károly alkotásai (1873).
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Az Érsekújvári járás települései |
|---|---|
|
Érsekújvár (Nové Zámky) |
|
