Bart

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a szlovákiai faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Lionel Bart.

Bart
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Régió	Párkányi
Kerület	Nyitrai
Járás	Érsekújvári
Rang	község
Polgármester	Alexander Hubač
Népesség
Népesség	667 (2005)
Népsűrűség	32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	156 m
Terület	20,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bart
é. sz. 47°55′ k. h. 18°35′
Bart weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bart (szlovákul Bruty, németül Barth) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2001-ben 701 lakosából 636 magyar és 49 szlovák volt.

[szerkesztés] Fekvése

Párkánytól 22 km-re északnyugatra fekszik, egy dombon.

[szerkesztés] Története

1223-ban említik először Buruth néven. Többféle neve is volt, mint például Burth, Barth és végül Bart lett. Ezután kapta a szlovák nevét Bruty.

Vályi András szerint "BART. Magyar falu Esztergom Vármegyében, fekszik Bars Vármegyének szélén, Libadfalva, és Gylva pusztával határoztatva, lakosai katolikusok, Szentegyházát Eszterházy Imre Hertzegsége építtette, e’ helységnek akkori földes Ura, most az Esztergomi Érsekségnek birtokában vagyon. A’ szerentsétlen idők kivetkeztették előbbeni szépségéből, és nagyságából; határbéli földgye 133jó, legelője elég, szőlői saványú bort termők, eladásra a’ Dunán, Esztergomban, és a’ Bánya Városokban, második Osztálybéli. " ^[1]

Fényes Elek szerint "Bart, magyar falu, Esztergom, az uj rendezés szerint Komárom vármegyében, ut. p. Kéméndhez északnyugotra 1 óra. Határa róna és dombos, termékeny fekete föld; a lakosok birnak 1479 hold első, 740 hold második osztálybeli szántóföldet, 78 1/2 hold rétet, 406 kapa szőlőt; erdeje nincs. Lakja 936 katholikus paroch. templommal. – Birja az esztergomi érsek. " ^[2]

1910-ben 1168, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. A front után 90% le volt rombolva.

[szerkesztés] Lakosság

Sajnos a lakossága a közelmúltban egyre csökkent amiatt, hogy sok az idős ember és kevés gyermek születik. Az üresen álló házakat gyakran Magyarországiak veszik meg, és akár csak hétvégi házként használják -tisztelet a kivételnek-. Megjegyzés: A faluban jelentősen javult a megvásárolt és teljesen felújított vályogházak miatt az infrastruktúra. A turisztikai céllal felújított épületek munkalehetőséget termetenek az amúgy szörnyű gazdasági körülmények között élő felvidéken.

[szerkesztés] Nevezetességei

Bart gyönyörű szép, nagy templommal rendelkezik, amely a közelmúltban volt felújítva. A temető bejáratánál egy gyönyörű fából faragott székelykapu fogadja a látogatókat. Kultúrháza nagyobb szabású rendezvények megrendezésére is megfelelő. A horgászat szerelmeseinek rendelkezésükre áll egy Halastó és egy "Kőhíd" ahol kiélhetik szenvedélyüket (mind két tó nyugodt környezetű, csöndes helyen terül el).

[szerkesztés] Hagyományok

Kurtaszoknya

Nem mindennapi népviselete a kurtaszoknya. Ez úgy néz ki, hogy a női ruha derék része hosszabb és a szoknya pedig rövidebb. A néphagyomány szerint ez azért van, mert régen, a hódoltság idején, az esztergomi pasa rendeletbe adta a szoknya megrövidítését, hogy lássa az asszonyok, lányok bájait, lábait. A barti - és környékbeli - asszonyok eleget tettek a parancsnak, furfangosan a szoknyát a csípőnél (kb. 15-20 centire a derék alatt) egy úgynevezett pofándli tartja – hurkaszerűen összetekert anyagból (leggyakrabban vásznból)van –, ami a pruszlikra - mellényhez hasonló - van ráerősítve. Tehát amennyivel a szoknya megrövidült, annyival lett hosszabb a derék resz is. A viselethez piros hosszúszárú csizma tartozik.

Leggyakrabban ezt a szép és érdekes viseletet a barti Bíbic hagyományőrző csoport tagjain láthatja a nagyérdemű. Számos föllépésük van Szlovákiában, de Magyarországon is gyakran megfordulnak. Tavaly közel 30 felkérésnek tettek eleget. Csapatuk a mai napig is folyamatosan gyarapodik, most már lassan egyre több fiú is kedvet kap a náptánchoz.

[szerkesztés] Rendezvények

Minden évben megszervezik nyáron a FALUNAPOT, majd ősszel „A NAGY BARTI HEGYEN SZÜRETELNEK…” című szüreti ünnepséget. Ezeken különböző néptánccsoportok mutatkoznak be.

Mára már hagyományossá vált REGIONÁLIS GYERMEKNAPOT június elején szervezik meg. (a CSEMADOK közös szervezése a Pimpimpáré Játszóházzal)Itt a különböző kézműves foglalkozásokon kívül érdekes további programok varják a kicsiket, nagyokat, sőt még a felnőtteket is.

Ezenkívül különböző ünnepekkor akár egy rövid műsorral is kedveskednek a válalkozó szelleműek. Vagy akár a falut járva visznek egy kis színt a szürke hétköznapokba (különleges alkalmakkor).

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]

Az Érsekújvári járás települései

Érsekújvár (Nové Zámky)
Andód (Andovce) · Bajta (Bajtava) · Bánkeszi (Bánov) · Barsbaracska (Bardoňovo) · Barsfüss (Trávnica) · Bart (Bruty) · Béla (Belá) · Bellegszencse (Podhájska) · Bény (Bíňa) · Csornok (Černík) · Csúz (Dubník) · Dögös (Rastislavice) · Ebed (Obid) · Fajkürt (Dedinka) · Fűr (Rúbaň) · Garamkövesd (Kamenica nad Hronom) · Garampáld (Pavlová) · Gyarak (Kmeťovo) · Helemba (Chľaba) · Hull (Hul) · Ipolykiskeszi (Malé Kosihy) · Ipolyszalka (Salka) · Jászfalu (Jasová) · Jattó (Jatov) · Kamocsa (Komoča) · Kéménd (Kamenín) · Kicsind (Malá nad Hronom) · Kisbaromlak (Branovo) · Kisgyarmat (Sikenička) · Kisújfalu (Nová Vieska) · Kolta (Kolta) · Komáromcsehi (Čechy) · Komáromszemere (Semerovo) · Komját (Komjatice) · Köbölkút (Gbelce) · Kőhídgyarmat (Kamenný Most) · Kürt (Strekov) · Leléd (Leľa) · Libád (Ľubá) · Mánya (Maňa) · Muzsla (Mužla) · Nagysurány (Šurany) · Nána (Nána) · Nyitramalomszeg (Lipová) · Nyitranagykér (Veľký Kýr) · Ohaj (Dolný Ohaj) · Özdöge (Mojzesovo)· Párkány (Štúrovo) · Pozba (Pozba) · Rendve (Radava) · Sárkányfalva (Šarkan) · Szentmihályúr (Michal nad Žitavou) · Szimő (Zemné) · Szőgyén (Svodín) · Tardoskedd (Tvrdošovce) · Tótmegyer (Palárikovo) · Udvard (Dvory nad Žitavou) · Újlót (Veľké Lovce) · Valkház (Vlkas) · Zsitvabesenyő (Bešeňov) · Zsitvafödémes (Úľany nad Žitavou)