Kálium-nitrát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kálium-nitrát

Általános
Magyar név	Kálium-nitrát
IUPAC név	Potassium nitrate
Egyéb nevek	Salétrom,Salétromsó
Képlet	$\mathrm{KNO_3}\,\!$
Moláris tömeg	101,1032 g/mol
Megjelenés	Fehér por
CAS-szám	[7757-79-1]
EINECS (EG) szám	231-818-8
EG-Index szám
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot	2,11 g/cm³ (20 °C), szilárd
Oldhatóság vízben	Korlátlanul elegyedik
Oldhatóság vízben	320 g/l (20 °C,endoterm)
Olvadáspont	334 °C (607 K)
Forráspont	bomlik,400 °C
Szerkezet
Kristályszerkezet
Fizikai állandók
Képződéshő	-493 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	95,4 J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás	Oxidáló, égést tápláló (O)
R-mondatok	R8
S-mondatok	S16, S41
Lobbanáspont	nem éghető
RTECS szám
Rokon vegyületek
Azonos anion	Nitrátok
Azonos kation	A kálium vegyületei
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A kálium-nitrát a kálium egy szervetlen vegyülete, melynek képlete KNO₃. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii nitras néven hivatalos. Erős oxidáló tulajdonsága miatt a feketelőpor egyik alapvető összetevője. Régebben számtalan más, égéssel kapcsolatos alkalmazása volt, például a gyufafejek bevonata is tartalmazta.

Salétromnak is hívják, az angolszász szakirodalom saltpetrenek nevezi. Nem keverendő össze a chilei salétrommal, ami a nátrium-nitrát egyik elnevezése. Bár nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mégis két teljesen különböző vegyületről van szó.

[szerkesztés] Tulajdonságai

A kálium-nitrát a feketelőpor egyik összetevője. A Kínai Nagy Fal építése idején, az i. e. III. században tesznek említést a "kálisalétrom" használatáról, a jelzőtüzek táplálásáról. Nagy mennyiségű ipari előállítását (a Haber-folyamattal) megelőzően a kálium-nitrátot barlangok faláról, valamint a vizeletben található ammónia és urea bomlását követő bakteriális oxidációból nyerték. Műtrágyaként alkalmazva 13-0-44 arányban használva a legelterjedtebb (a műtrágya tömegét tekintve 13% nitrogént, 0% foszfort, 44% káliumot tartalmaz). Elterjedt híresztelések szerint egyes országok kálium-nitrátot adnak a katonáknak, ezáltal csökkentve libidójukat. Kísérletek igazolták, hogy semmiféle ilyen hatást nem vált ki. ^[1] Bár a kálium-nitrát hatékony szer a magas vérnyomás kezelésére, ellenben csak igen alacsony vérnyomás okozhat merevedési zavarokat.

[szerkesztés] Előállítás

sóképzési reakciók:

$\mathrm{KOH + HNO_3 \rightarrow KNO_3 + H_2O}$

$\mathrm{2\; K + 2\ HNO_3 \rightarrow 2\; KNO_3 + H_2}$

$\mathrm{K_2O + 2\; HNO_3 \rightarrow 2\; KNO_3 + H_2O }$

$\mathrm{2\ KOH + N_2O_5 \rightarrow 2\; KNO_3 + H_2O }$

$\mathrm{NaNO_3 + KCl \rightarrow KNO_3 + NaCl}$

kálium-karbonátból:

$\mathrm{K_2CO_3 + 2\; HNO_3 \rightarrow 2\; KNO_3+ H_2O + CO_2}$

[szerkesztés] Felhasználási területei

a történelem folyamán sok esetben anafrodiziákumként használták, mint ahogy az 1776 című musical is megemlíti
műtrágyák egyik összetevője
rakéta-hajtóanyagként, és egyes füstbombákban is alkalmazzák. A cukorral és kálium-nitráttal készült füstbomba térfogatának 600-szorosát produkálja füst formájában. ^[2]
élelmiszerekben tartósítószerként alkalmazzák E252 néven. Leveles zöldségekben természetes úton is előfordul, ezen kívül megtalálható még sajtokban, húsételekben, pizzákban. A maximum napi beviteli mennyiség 3,7 mg/testsúlykg. Közvetlen egészségügyi kockázata nincs, bár hő és savas környezet hatására kálium-nitritté alakulhat, melyből káros nitroaminok képződhetnek Ezeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak
cigarettákban az égés folyamatának szabályozásában alkalmazzák
érzékeny fogakra ajánlott fogkrémekben is megtalálható, bár a hiperszenzitivitást csökkentő hatása nem bizonyított^[3]
a feketelőpor egyik összetevője, a kén és a szén oxidációját segíti elő, oxidálószer.

[szerkesztés] Külső források

^ The Straight Dope: Does saltpeter suppress male ardor?, 1989. június 16. (Elérés: 2007. október 19.)
^ Smoke Mix recipe. (Elérés: 2007. október 19.)
^ Potassium containing toothpastes for dentine hypersensitivity, 2006. május 23. (Elérés: 2007. október 19.)

Alan Williams: The production of saltpeter in the middle ages, Ambix, 22 (1975), p. 125-33. Maney Publishing, ISSN 0002-6980.
International Chemical Safety Card 018402216
"INSTRUCTIONS FOR THE MANUFACTURE OF SALTPETER" - by Joseph Leconte, professor of chemistry and geology in South Carolina College

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

Kálium-nitrát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Tulajdonságai

[szerkesztés] Előállítás

[szerkesztés] Felhasználási területei

[szerkesztés] Külső források

Views

Navigáció

részvétel

Keresés

Más nyelveken