Nátrium-nitrát
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Nátrium-nitrát | |
|---|---|
.jpg/150px-Chilisalpeter_(Sodium_nitrate).jpg) |
|
| Általános | |
| Magyar név | Nátrium-nitrát |
| IUPAC név | Sodium nitrate |
| Egyéb nevek | Chilei salétrom |
| Képlet |  |
| Moláris tömeg | 84,9947 g/mol |
| Megjelenés | Fehér por, színtelen kristályok |
| CAS-szám | [7631-99-4] |
| EINECS (EG) szám | – |
| EG-Index szám | - |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 2,26 g/cm3, szilárd |
| Oldhatóság vízben | 874 g/l, 20 °C |
| Olvadáspont | 308 °C (581 K) |
| Forráspont | bomlik,380 °C |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | |
| Fizikai állandók | |
| Képződéshő | kJ/mol |
| Moláris hőkapacitás | J/(mol·K) |
| Veszélyességi jellemzők | |
| EU osztályozás | Oxidáló, égést tápláló (O)  Ártalmas (Xn)  |
| R-mondatok | R8, R22, R36 |
| S-mondatok | R22, R24, R41 |
| Lobbanáspont | nem éghető |
| RTECS szám | WC5600000 |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Nitrátok |
| Azonos kation | szervetlen nátriumvegyületek |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
|
A nátrium-nitrát (NaNO3) (nem keverendő a nátrium-nitriddel és nátrium-nitrittel) egy nátrium-só, amit műtrágyákban, robbanószerekben és szilárd rakétahajtóanyagokban valamint üveg- és cserépzománcként és tartósítószerként használnak.
A XIX. század végén az úgynevezett "Chilei salétrom" bányászata olyan nagy üzlet volt, hogy a leggazdagabb salétromtartalmú területek felett Peru, Chile és Bolívia között kitört a Csendes-óceáni háború. A föld legnagyobb készlete a chilei Atacama-sivatagban található, és jelentős bányászat folyt itt egyészen az 1940-es évekig, mikor a salétrom értéke hatalmasat zuhant. A régi bányászvárosokat az UNESCO 2005-ben a világörökség részének nyílvánította. A bányászaton kívül a salétrom egy másik forrása a vegyipari módszerekkel történő előállítás, amikor salétromsav és nátrium-karbonát reakciójából keletkezik.
[szerkesztés] Felhasználási területek
A XIX. század végén nagy mannyiségben használták puskapor előállításához, többek között ez okozta a Csendes-óceáni háború kirobbanását.
Élelmiszerekben tartósítóként alkalmazzák E251 néven. Leveles zöldségekben természetes úton is előfordul, ezen kívül megtalálható még sajtokban, húsételekben, pizzákban. A maximum napi beviteli mennyiség 3,7 mg/testsúlykg. Közvetlen egészségügyi kockázata nincs, bár hő és savas környezet hatására nátrium-nitritté alakulhat, melyből káros nitroaminok képződhetnek Ezeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak.
A puskapor előállítása során oxidálószerként használják a kálium-nitrát helyett.
Nagy hőkapacitása miatt naperőművekben is alkalmazható.[1]
