Sav
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Savnak nevezzük a hétköznapi életben azokat a vegyületeket, melyek vízben oldódva protont adnak le, ezáltal a vizes oldat kémhatását csökkentik (a pH 7,0 alá esik).
A kémiában savnak tekintjük azokat a molekulákat vagy ionokat, melyek protont (H+ iont) adnak át egy másik molekulának vagy ionnak (a bázisnak), vagy elektront vesznek fel attól. (Lásd még: sav-bázis elméletek.) A savak általános jelölése: AH.
Savak és bázisok reakciójából keletkeznek a sók (közömbösítés, semlegesítés).
[szerkesztés] Tulajdonságok
A savak általában vízben oldható anyagok, az oldatok kémhatását csökkentik. Híg vizes oldatuk íze általában savanyú, a magyar sav szó is erre vezethető vissza. A kémhatás csökkentése a protonleadásnak köszönhető:
AH + H2O → H3O+ + A-
Ahol: AH jelöli a tetszőleges savat, H3O+ a protolizált vízmolekula, más néven a oxónium-ion, A- pedig a savmaradék-ion.
Egy példa: HCL + H2O → H3O+ + CL-
A savak vizes oldata jól vezeti az elektromos áramot (pl. akkumulátorsav), azaz elektrolit.
[szerkesztés] Csoportosítás
A savak többféleképpen csoportosíthatók. A gyakorlati szempontok a következők:
- a savmaradék-ion alapján (szerves v. szervetlen)
- a sav erőssége alapján (gyenge, középerős és erős savak)
- vízoldhatóságuk alapján
- a savmolekulánként leadható protonok száma alapján (egy- és többértékű savak)
Fenti csoportosítás természetesen csak a leggyakoribb szempontokat veszi figyelembe, de a savak többsége így is besorolható. Például a kénsav egy kétértékű, vízben jól oldódó, erős szervetlen sav. Ezzel szemben az ecetsav gyenge, vízben jól oldódó, egyértékű szerves sav.
