Jochen Rindt
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Állampolgárság | Osztrák |
---|---|
Formula–1-es pályafutása | |
Aktív évei | 1964 – 1970 |
Csapata(i) | Brabham, Cooper, Lotus |
Nagydíjak száma | 62 |
Világbajnoki címek | 1 |
Győzelmek | 6 |
Dobogós helyezések | 13 |
Első rajtkockák | 10 |
Leggyorsabb körök | 3 |
Első Nagydíj | 1964 Osztrák Nagydíj |
Első győzelem | 1969 Amerikai Nagydíj |
Utolsó győzelem | 1970 Német Nagydíj |
Utolsó Nagydíj | 1970 Olasz Nagydíj |
Jochen Rindt (1942. április 18. – 1970. szeptember 5.) volt osztrák autóversenyző, a Formula–1 máig egyetlen posztumusz világbajnoka, aki az 1970-es Olasz Nagydíj időmérő edzésén halálos balesetet
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fiatalkora
A Majna melletti Mainzban született 1942-ben. Szüleit korán elvesztette, tizenöthónapos volt amikor életüket vesztették Hamburg bombázásában. Fiatalkorát Grazban, nagyszüleinél töltötte. Árvasága ellenére sosem nélkülözött. Apja Klein & Rindt név alatt futó fűszermalmának ő volt az egyetlen örököse.
[szerkesztés] Formula–1
Rindt a karrierje kezdetén még a Formula–2-ben versenyzett, első komoly sikere, hogy 1964-ben megnyerte a Crystal Palace-i versenyt egy Brabham-Forddal, ugyanebben az évben debütált a Formula–1-be az Osztrák Nagydíjon. 1965-ben, mint mindenki más, felváltva a Forma-2-ben is versenyzett, és az eredményei jobbak voltak voltak F2-es Brabhamjével mint a Cooperrel a Forma–1-ben. A Roy Winkelmann csapatban egy privát Brabhammel nyert Rei-ben. Elindult az 1000 mérföldes Nürburgringi futamon Jo Bonnierrel egy Porschéval, ahol 3.-ak lettek. Ezután megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt Masten Gregoryval egy Ferrarival. 1966-ban vb-bronzérmes lett Brabham és Surtees mögött, de 67-ben a Cooper meggyengült a többiekhez képest, és csak 6 pontot gyűjtött, míg a Winkelmann csapatnak 9 győzelmet aratott a F2-ben.
1968-ban a F1-es Brabham szerződése sem hozott számára nagy kitörést, mivel a Repco-motor a Ford-Cosworth debütálása miatt nem jutott sikerhez. '69-ben megérkezett Colin Chapman csapatába Graham Hill mellé, és ő volt az első nem brit versenyző a Lotusnál. De Spanyolországban egyik légterelője hibája miatt bukott, és eltörte az állkapcsát, és agyrázkódás is érte. De az Amerikai Nagydíjon pole-ból indulva megnyerte első F1-es győzelmét, és ezután a futam után a csapat 1. számú versenyzője lett, mivel Graham Hill eltörte mindkét lábát. 1970-ben még a 3éves 49-es típusú „Szivar Lotussal” Monacóban még győzni tudott egy kis szerencsével, pedig már Brands Hatch-ben tesztelte a Lotus 72-t. De egyelőre még nem merték bevetni mert még az autónak futómű-problémái voltak. Aztán Zandvoortban bemutatkozott a forradalmian új 72-es modell, amelynek a hűtőcsatornái már kétoldalt voltak, és az orra le volt lapítva. Rindt mindjárt győzelemmel kezdett, és zsinórban 4 versenyt nyert vele.
[szerkesztés] Halála
Rindt azon a bizonyos edzésen nem tudott a Ferrarik köridejéhez mérhető időt elérni, így a Lotusról eltávolíttatta az összes légterelő szárnyat. Az autó vezethetetlen volt, de a pálya sok egyenese miatt a csúcssebesség érvényesült és az eredmények javultak. Miközben a köridejéből készült lefaragni, a Parabolicában, szinte hajszálra, ahol von Trips kicsúszott és meghalt 13 nézővel együtt, Rindt elveszette az uralmat autója felett, majd a szalagkorlátnak csapódott. Az autó eleje leszakadt. Az ütközés erejének következtében a versenyző előrecsúszott, a kormánymű Rindt légcsövének ütközött. A mögötte haladó Denny Hulme szerint: „A jobb kanyarban a kocsija hirtelen balra tört ki, és egyenesen nekiment a szalagkorlátnak.“ Nagyon sok időbe telt, amíg sikerült kiszabadítaniuk a sérült versenyzőt az autóból, akinek az életét már nem lehetett megmenteni. Rindt súlyos medencecsont-sérülése miatt a kórházba szállítás közben halt meg. Jackie Stewart szerint ha időben jött volna az orvosi segítség, Rindt túlélte volna. A baleset igazi oka sohasem derült ki, egyesek szerint Rindt nem tudta vezetni a szárnyak nélküli Lotust, mások technikai hibára gyanakodnak. Halálának oka az volt, hogy az autója a palánk alatt átcsúszott, Rindt pedig ott maradt a szalagkorláton, mert ő már nem fért át. Ha az a korlát a földig ér, Rindt talán még ma is köztünk lenne.
Az nagydíj előtt Rindt magabiztosan vezette a pontversenyt, és már csak 4 futam volt hátra a szezonból. Jacky Ickx akkor lehetett volna bajnok, ha a hátralévő 3 futamot megnyeri, de csak kettőt tudott. A harmadikat a Rindtet helyettesítő Emerson Fittipaldi nyerte, élete első győzelmét aratva. Rindt korábban megígérte feleségének, hogy az idény végén, miután világbajnok lesz, abbahagyja a versenyzést, mert a legjobb barátai közül Piers Courage és Bruce McLaren is meghaltak versenybalesetben. A halála után avatták világbajnokká, felesége, Nina vette át a világbajnoki kupát. Ezzel Jochen Rindt a sportág egyetlen posztumusz világbajnoka.
[szerkesztés] Teljes Formula–1-es eredménysorozata
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1964 | Rob Walker Racing Team |
MON |
NED |
BEL |
FRA |
GBR |
GER |
AUT Ret |
ITA |
USA |
MEX |
– | 0 | |||
1965 | Cooper | RSA Ret |
MON DNQ |
BEL 11 |
FRA Ret |
GBR 14 |
NED Ret |
GER 4 |
ITA 8 |
USA 6 |
MEX Ret |
13. | 4 | |||
1966 | Cooper | MON Ret |
BEL 2 |
FRA 4 |
GBR 5 |
NED Ret |
GER 3 |
ITA 4 |
USA 2 |
MEX Ret |
3. | 22 (24) | ||||
1967 | Cooper | RSA Ret |
MON Ret |
NED Ret |
BEL 4 |
FRA Ret |
GBR Ret |
GER Ret |
CAN Ret |
ITA 4 |
USA Ret |
MEX |
13. | 6 | ||
1968 | Brabham | RSA 3 |
ESP Ret |
MON Ret |
BEL Ret |
NED Ret |
FRA Ret |
GBR Ret |
GER 3 |
ITA Ret |
CAN Ret |
USA Ret |
MEX Ret |
12. | 8 | |
1969 | Lotus | RSA Ret |
ESP Ret |
MON |
NED Ret |
FRA Ret |
GBR 4 |
GER Ret |
ITA 2 |
CAN 3 |
USA 1 |
MEX Ret |
4. | 22 | ||
1970 | Lotus | RSA 13 |
ESP Ret |
MON 1 |
BEL Ret |
NED 1 |
FRA 1 |
GBR 1 |
GER 1 |
AUT Ret |
ITA DNS |
CAN |
USA |
MEX |
1. | 45 |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Előző világbajnok: Jackie Stewart |
Formula–1-es világbajnok 1970 |
Következő világbajnok: Jackie Stewart |
- Formula–1 portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap