Mainz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Mainz



Ország	Németország
Tartomány	Rajna-vidék-Pfalz
Kerület	Szabad város
Alapítás éve	782
Népesség	194 317 (2006)
Terület	97,75 km²
Népsűrűség	2002/km²
Tengerszint feletti magasság	14 m
Koordináták	é. sz. 50°0′ k. h. 8°16′
Irányítószám	55001–55131
Rendszámtáblakód	MZ
Polgármester	Jens Beutel (SPD)
Honlap	www.mainz.de

Mainz város Németországban, Rajna-Pfalz szövetségi tartomány fővárosa és egyben legnagyobb városa. Otthont ad egy egyetemnek és egy püspökségnek is. Több televízió és rádióállomás is működik a városban.

[szerkesztés] Fekvés

Az 50. északi szélességi kör Mainzban

Mainz a Rajna bal partján fekszik. A folyó alkotja a város keleti határát. Nyugatról és délről a Mainzi medence határolja a várost. Az 50. északi szélességi kör áthalad Mainzon.

[szerkesztés] Városkép

Mainz belvárosa egyre inkább nagyvárosi karaktert ölt, és ez mondható el egyes külvárosi részekről is, mint például Mombach és Weisenau. Más külvárosi részek, mint Drais és Finthen azonban megőrizték a falusias jelleget. Az óváros kacskaringós utcái és sikátorai a középkori és kora újkori városképet idézik. A mai napig sok iparosház található. A történelmi óváros nagy része megsérült a második világháborúban a brit bombázások során. A lebombázott részeket később lebontották és modern stílusban újjáépítették.

A városban sok építészeti stílus képviselteti magát. A dóm többnyire román stílusban épült, de a korai gótika stílusjegyei is észrevehetőek rajta. Reneszánsz stílusban épült a vár és a mai Gutenberg Múzeum épülete valamint a Marktbrunnen nevű kút. A barokk és a rokokó jegyeit viselik magukon az Augustinerkirche és a Peterskirche templomok. Az Ignazkirche már a korai klasszicizmus példája.

[szerkesztés] Történelem

A város vidékén már Krisztus előtt is éltek. 89-ben a város Germania provincia székhelye lett.

343-ban már talán itt püspökség létezett. Az biztos, hogy a 6. században már feljegyezték a püspökséget. A 8. században már érsekség, Bonifatius alatt.

1212-ben III. Siegfried von Eppstein érsek megkoronázta II. Frigyest a dómban. 1235-ben a város főváros lett. A század végén a város már szabad város. Ezt a kiváltságát 1462-ig megőrizte. Ekkor II. Adolf érsek a polgárokkal támadt ellentétei miatt visszavonta a város kiváltságait. 1477-ben megalapította II. Adolf az egyetemet.

1793-ban megtartották az első szabad választást a városban. A Mainzi Köztársaság az első volt a németek által lakott területeken.

Napóleon seregeinek megérteztével a város Donnersberg tartomány (franciául: Départements du Mont-Tonnerre) székhelye lett.

1816. június 30-án a poroszoké lett a város. Ekkor csatolták Hessen-Darmstadt tartományhoz. A párizsi békekonferencia határozata alapján a mainzi erődöt (Luxemburghoz és Landauhoz hasonlóan) a Német Szövetség fennhatósága alá rendelték, mint szövetségi erődöt (Bundesfestung). Ez a státusz 1866-ban, a Német Szövetség felbomlásakor szűnt meg, az erőd porosz kézbe került, majd a várossal együtt a Német Császárság részévé vált.

1933. január 30-án a Führer megválasztásakor a városban hatalmas tüntetés volt. Közel 3000 zsidót deportáltak ezután a városból.

[szerkesztés] Vallás

A város vallásainak alakulása

Év	Lakosok száma	Katolikus	arány	Protestáns	arányuk	zsidó	arányuk	Egyéb	arányuk
Felekezeti és vallási hovatartozás Mainzban
1800	21.200	18.850	89,0	750	3,5	1.600	7,5
1816	25.251	22.066	87,4	1576	6,2	1606	6,4	3
1824	28.409	23.880	84,1	2892	10,2	1.633	5,7	4
1834	31.535	26.399	83,7	3388	10,7	1.740	5,5	8
1840	32.142	25.562	79,6	4813	14,9	1.756	5,5	11
1846	36.656	28.529	77,9	5943	16,2	2.134	5,9	50
1852	35.140	27.633	78,4	5037	14,3	2.128	6,0	342	1,0
1852	36.741	28.823	78,4	5317	14,5	2.125	5,8	476	1,3
1871	60.837	39.706	65,3	17.483	28,7	3.064	5,0	584	1,0
1895	76.566	46.100	60,2	26.930	35,2	3.166	4,1	370	0,5
1900	84.251	49.414	58,6	31.151	37,0	3.104	3,7	580	0,7
1905	106.338	63.001	59,2	39.418	37,1	3.101	2,9	818	0,8
1925	108.537	65.914	60,7	37.053	34,1	2.738	2,5	2.832	2,6
1933	142.627	80.777	56,6	51.937	36,4	2.609	1,8	7.304	5,2
1946	75.020	46.006	61,3	23.764	31,7	59	0,08
1961	134.375	71.904	53,5	54.335	40,4	130	0,09	8.136	6,1
1970	172.195	94.394	54,8	64.941	37,7	142	0,1	12.781	7,4
1987	172.529	87.986	51,0	54.952	31,9	162	0,09	29.591	17,1
1997	200.392	87.367	43,6	53.254	26,6	203	0,1	59.568	29,7

[szerkesztés] Városrészek

Altstadt
Bretzenheim
Drais
Ebersheim
Finthen

Gonsenheim
Hartenberg-Münchfeld
Hechtsheim
Laubenheim
Lerchenberg

Marienborn
Mombach
Neustadt
Oberstadt
Weisenau

[szerkesztés] Polgármesterek

1800 – 1814: Franz Konrad Macké
1814 – 1831: Franz Freiherr Gedult von Jungenfeld
1831 – 1834: Franz Konrad Macké
1834 – 1836: Stephan Metz
1837 – 1838: Johann Baptist Heinrich
1839 – 1841: Stephan Metz
1842 – 1860: Nikolaus Nack
1861 – 1864: Karl Schmitz
1865 – 1871: Franz Schott

1871 – 1872: Karl Racké
1872 – 1877: Carl Wallau
1877 – 1885: Alexis Dumont
1885 – 1894: Georg Oechsner
1894 – 1905: Heinrich Gassner
1905 – 1919: Karl Göttelmann
1919 – 1931: Karl Külb
1931 – 1933: Wilhelm Ehrhard
1934 – 1942: Robert Barth

1942 – 1945: Heinrich Ritter
1945: Rudolph Walther
1945 – 1949: Emil Kraus
1949 – 1965: Franz Stein
1965 – 1987: Jockel Fuchs
1987 – 1997: Herman-Hartmut Weyel
1997 óta: Jens Beutel

[szerkesztés] Lakosság

Év	Lakosság (fő)
50	16.000
450	5.000
750	5.000
1180	10.000
1300	24.000
1463	5.750
1545	10.000
1648	7.500
1700	20.000
1771	26.753
1782	32.482
1799	21.000
1814	23.202
1822	26.800
1828	28.439
1852. december 3. ¹	36.741
1856. december 3. ¹	37.100

Év	Lakosság (fő)
1861. december 3. ¹	41.300
1864. december 3. ¹	42.700
1867. december 3. ¹	43.100
1871. december 1. ¹	53.900
1875. december 1. ¹	56.400
1880. december 1. ¹	60.905
1885. december 1. ¹	65.852
1890. december 1. ¹	71.395
1895. december 2. ¹	76.946
1900. december 1. ¹	84.251
1905. december 1. ¹	91.179
1910. december 1. ¹	110.634
1916. december 1. ¹	96.894
1917. december 5. ¹	99.151
1919. október 8. ¹	107.930
1925. június 16. ¹	108.552
1933. június 16. ¹	142.627

Év	Lakosság (fő)
1939. május 17. ¹	158.533
1945. december 31.	73.556
1946. október 29. ¹	75.020
1950. szeptember 13. ¹	88.369
1956. szeptember 25. ¹	115.812
1961. június 6. ¹	134.375
1965. december 31.	146.224
1970. május 27. ¹	172.195
1975. december 31.	183.880
1980. december 31.	187.392
1985. december 31.	188.571
1987. május 25. ¹	172.529
1990. december 31.	179.486
1995. december 31.	183.720
2000. december 31.	182.870
2005. december 31.	194.372