James Horner
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
James Horner (Los Angeles, 1953. augusztus 14.) Oscar és Golden Globe-díjas, amerikai filmzeneszerző.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] James Horner, a zeneszerző
[szerkesztés] Iskolái
James Horner, a kétszeres Oscar-díjas díszlet- és látványtervező Harry Horner fia, Londonban nőtt fel. (Harry Horner 1910-ben az Osztrák–Magyar Monarchia – ma Szlovákia – területén fekvő Holics városban született.) 5 éves korában kezdett zongorázni, és kb. 9-10 évesen eldöntötte, hogy zeneszerző lesz. A londoni Királyi Zeneakadémián (Royal Academy of Music) Ligeti Györgynél kezdte tanulmányait. Az 1970-es évek közepén visszatért az Egyesült Államokba, ahol a University of Southern California, majd a UCLA (University of California Los Angeles) hallgatója volt, s PhD fokozatot szerzett zeneszerzés és zeneelméletből.
[szerkesztés] A kezdetek
James Horner első szimfonikus művét (Spectral Shimmers) 1978-ban írta, melyet egyetlen alkalommal játszott el az Indianapolis Symphony Orchestra kb. 400 fős közönség előtt. További előadások pénzhiány miatt nem kerülhettek sorra. Horner ezek után gyorsan kiábrándult a klasszikus zenei világból, és úgy érezte, egyetlen módon szerezhet publicitást: ha filmekhez ír zenét. Pályafutása az American Film Institute (AFI) tanulófilmjeihez írt zenékkel kezdődött (The Drought, Fantasies, Gist and Evans, Landscapes, Just for a Laugh, The Watcher, mind 1978), melyeket a Roger Corman vezette New World Pictures alacsony költségvetésű mozijai követtek (Up From The Dephts, 1979; The Lady In Red, 1979; Battle Beyond The Stars, 1980; Humanoids From The Deep, 1980).
[szerkesztés] Hollywoodi karrierje
Zenéire, melyeket Corman B-kategóriás filmjeihez írt, Hollywoodban is felfigyeltek, s 1982-ben felkérték a Star Trek II: Khan haragja aláfestésének megírására. Ez az első „igazi” nagy költségvetésű hollywoodi produkció karrierjének fordulópontját jelentette. 1983-ban a Támadás a Krull bolygó ellen című filmhez írt zenéjét a Londoni Szimfonikus Zenekar játszotta el. A kilenc napos felvételsorozat végén a zenészek felállva ünnepelték az alig 30 éves művészt, aki ezzel a legfiatalabb karmester a zenekart valaha vezénylők sorában. 1984-től kezdődően Ron Howard filmrendezővel alkotott Horner igen termékeny párost; közös produkcióik sorába tartozik: Selyemgubó (1984); Willow (1988); Apollo 13 (1995); Váltságdíj (1996); A Grincs (2000); Egy csodálatos elme (2001); Az eltűntek (2003).
1986-ban A bolygó neve: Halál című film zenéjéért a 33 éves zeneszerző elkönyvelhette élete első Oscar-jelölését. A filmet James Cameron rendezte (ő is Cormannél kezdett, mint operatőr), s mivel csúszott a vágásokkal, Hornernek a zene megírására igen kevés ideje maradt. Cameron nem is igazán volt megelégedve névrokona alkotásával, s innentől kezdve a két filmes nagy ívben kerülte egymást.
Az 1980-as, ’90-es években Horner rajzfilmekhez is írt zenét (Egérmese, 1986; Őslények országa, 1988; Egérmese 2 – Egérkék a vadnyugaton, 1991; Once Upon a Forest, 1993; Négy dinó New Yorkban, 1993; Könyvek parancsnoka, 1994; Balto, 1995), melyek közül az Egérmese betétdala (Somewhere Out There) Grammy-díjat nyert, s jelölték Golden Globe-ra és Oscarra is.
A további jelölésekre sem kellett túl sokat várnia: 1990-ben Az 54. hadtest zenéjét Golden Globe-ra, a Baseball álmok zenéjét Oscarra jelölték. 1996-ban egyszerre két filmzenéje is szerepelt a Filmakadémia díjának várományosai között: az Apollo 13 és A Rettenthetetlen (mindkettő 1995), ám az aranyszobrot végül Luis Bacalov vitte haza az Neruda postása (Il Postino) című mozihoz írt alkotásáért. Legutóbbi Oscar-jelölése 2004-ben volt a Ház a ködben (2003) című film zenéjéért.
1993 igen termékeny év volt Horner életében; összesen tíz filmhez írt zenét, köztük olyanokhoz, mint A bajnok, A Pelikán ügyirat, Az arc nélküli ember. A művész manapság is szívesen elvállalja kis költségvetésű filmek zenéjének megírását; a 2005-ös Elrabolva is ezek közé tartozik.
A 2000-ben elkészült Viharzóna után 2004-ben ismét együtt dolgozott Wolfgang Petersen rendezővel; bekerülése a Trója stábjába meglehetősen furcsán történt. A film zenéjének megírását eredetileg Gabriel Yaredre bízták, s ő a lehető legjobban igyekezett is teljesíteni a feladatot. A Warner Bros. embereinek mégsem tetszett alkotása, s szerződést bontottak vele. Mivel a tervezett bemutatóig már nagyon kevés idő volt hátra, s mert elhalasztani semmiképp nem szerették volna, nagyon gyorsan kellett új zeneszerzőt találniuk. A választás James Hornerre esett, akinek ilyenformán alig két hete volt a zene megírására és felvételére.
A 2005-ös év is hozott számára egy kissé ellentmondásosra sikerült projektet: szerződött Terrence Malick Az új világ című mozijához, ám igen nehézkesen jutott közös nevezőre a rendezővel. Malick folyton újravágta készülő filmjét, jeleneteket rendezett át vagy éppen hagyott ki teljes egészében, jelentősen megnehezítve ezzel a zeneszerző dolgát. A film végleges változatában Horner zenéjét részben Wagner- és Mozart-darabokkal helyettesítette, ellenben a New Line Records gondozásában megjelent CD Horner eredeti művét tartalmazza, melynek nagy része a filmben nem is hallható.
Horner alkotása Mel Gibson Apocalypto (2006) című filmjéhez a szokásostól eltérően nem szimfonikus zenekarra íródott. A legkülönfélébb egzotikus fúvós és ütős hangszerek kaptak benne helyet, némi szintetizátoros hangzással kiegészítve. Az Apocalypto a rendező és a zeneszerző harmadik közös produkciója. James Horner neve kezdetben A passió alkotógárdájában is szerepelt, de mivel Gibson végül nem volt megelégedve Horner elképzelésével, John Debneyre bízta a zene megírását.
A zeneszerző 2008 februárjában megjelent műve Mark Waters rendező családi kalandfilmjéhez (A Spiderwick-krónikák) készült, mely Holly Black és Tony DiTerlizzi azonos című regényének filmes adaptációja.
Soron következő alkotása a Budapesten forgatott A csíkos pizsamás fiú címet viselő, a Holokauszt idején játszódó dráma zenei aláfestése lesz. A film az ír John Boyne regényén alapul, és egy kilencéves német kisfiú, Bruno szemszögéből mutatja meg a világot, akinek apja német tiszt és az auschwitzi koncentrációs tábor frissen kinevezett vezetője. Brunónak fogalma sincs, mi az, hogy koncentrációs tábor; csak azon kesereg, hogy gyönyörű, ötszintes berlini villájukból valahova vidékre, egy háromemeletes házba kell költöznie. Az unatkozó fiú hamarosan felfigyel a szögesdrót túloldalán élő „csíkospizsamás” emberekre, és egyikükkel, a vele egyidős Shmuellel titokban barátságot is köt.
Horner ezenkívül 2009-ben várhatóan ismét együtt dolgozik majd James Cameronnal; a rendező Avatar címmel ismét sci-fit forgat.
[szerkesztés] Zenei stílusa
A zeneszerző gyakran írja igaz történeteken alapuló filmek zenéit, mint például a 2002-ben Oscar-díjra jelölt Egy csodálatos elme (2001) aláfestését is. Hornert felkérték ekkortájt a Harry Potter és a Gyűrűk Ura zenéjének megírására is, ám ő inkább Ron Howard filmjét választotta, mondván: „Az ilyen filmek alapvetően nagyon sokat jelentenek nekem. Az ilyen filmek valójában inkább művészfilmek, szemben a kommersz filmekkel.”
Az 1980-as években stílusára a szintetizátorok teremtette elektronikus hangzásvilág és néhány főből álló zenekar alkalmazása volt jellemző, a későbbiekben már teljes szimfonikus zenekarra írta műveit. Horner zenéi hangszerelésében minduntalan törekszik az adott film hangulatának, történetének megfelelő, olykor igen különleges hangszerek használatára. Az 1994-es, Golden Globe-ra jelölt Szenvedélyek viharában című filmben a Willow után ismét felbukkant Kazu Matsui és a shakuhachi, a japán fúvós hangszer ezt követően szerepelt még a két Zorro-filmben is (Zorro álarca, 1998; Zorro legendája, 2005). A Viharzóna (2000) hangzásvilágát az elektromos gitár teszi teljessé, A Rettenthetetlenét (1995) a kelta dobok, sípok és duda; indián síp és dallamok jelennek meg A fegyverek szavában (2002); balalajka az Ellenség a kapuknál (2001) című filmben, kasztanyett és flamenco táncosok a két Zorro-ban. Gyakran szerepeltet szólistát műveiben (Apollo 13 – Annie Lennox, 1995; Titanic – Sissel Kyrkjebo, 1997; Egy csodálatos elme – Charlotte Church, 2001; A gyávaság tollai – Rahat Nusrat Fateh Ali Khan, 2002; Határok nélkül – Caseline Kunene, 2003; Trója – Tanja Tzarovska, 2004; The New World – Hayley Westenra, 2005), és nem egyszer kórust (Támadás a Krull bolygó ellen – Ambrosian Singers, 1983; Őslények országa – King's College Choir, 1988; Az 54. hadtest – Boys Choir of Harlem, 1989). Nem idegen tőle a betétdalok írása sem (I Want To Spend My Lifetime Loving You – Zorro álarca; Then You Look At Me – A kétszáz éves ember; Yours Forever – Viharzóna; Where Are You Christmas – A Grincs). Az általában rézfúvós hangszeren megjelenő négyhang-motívuma úgyszólván minden albumáról elmaradhatatlan. Akciózenéinek szinte állandó szereplője a pergődob, míg a lassúbb, érzelemgazdag tételekben a vonósok mellett az oboa, a kürt, a fuvola és nem utolsó sorban a zongora kap kitüntetett szerepet.
[szerkesztés] A Titanic Oscar-díja
Cameron és Horner A bolygó neve: Halál óta kerülték egymást, ám a legendás hajó tragikus története mégis összehozta őket. A zeneszerző hallott Cameron készülő filmjéről, s úgy érezte, mindenképpen ő szeretné a zenéjét megírni, a rendező pedig elismerte, hogy Horner legutóbbi két Oscar-jelölt darabja valóban nagyszerű alkotás. Rossz emlékeiket tehát félretették, s nekiláttak a közös munkának. Első lépésként Cameron odaadta Hornernek a Titanic teljes, vágatlan változatát, melynek hossza 36 órát tett ki, s a zeneszerzőnek három napjába tellett megnézni. A film utómunkálatai az előzetes tervekhez képest rengeteget csúsztak, a pénz fogyott, a legpesszimistábbak ezt látva óriási bukást jósoltak. Cameron le is mondott a rendezői honoráriumáról. Ő és Horner számtalanszor megvitatták elképzeléseiket a zenéről; a szerző végül négy főtémát írt a filmhez, s tekintettel a hajó ír eredetére (a Titanicot Belfastban építették), tradicionális ír hangszereket is felhasznált művéhez. Az újravágások miatt egypár jelenet zenéjét persze újra kellett írnia; a felvételek a Todd-AO Scoring Stage-en kb. másfél hónapig tartottak, míg végül 2 óra 15 percnyi zeneanyag keletkezett a filmhez.
A pesszimistáknak nem lett igazuk: a film közismerten elképesztő sikert aratott világszerte, 14 kategóriában jelölték Oscar-díjra, melyből 11-et valóra is váltott 1998. március 23-án, a 70. Oscar-gálán. James Horner mindjárt két aranyszobrot is hazavihetett: övé lett a legjobb eredeti filmzene és a legjobb betétdal díja is (utóbbit a dalszövegíró Will Jenningsszel megosztva kapta). Az Oscar mellé a Golden Globe-ot is megnyerte Cameron filmjéhez írt művével, s a betétdalt, a Céline Dion által előadott My Heart Will Go On-t Grammy-díjjal is kitüntették.
[szerkesztés] Személyisége
A zeneszerző saját bevallása szerint igen félénk; olykor még a zenekart vezényelni is lámpalázat okoz neki. Filmjei bemutatójára általában nem megy el – nem szívesen sétál végig a piros szőnyegen annyi fotós szeme láttára. Zenéi „utóéletét”, az azokról írt kritikákat sem követi szorosan nyomon. Feleségével, Sarah-val és két lányával a Los Angelestől néhány tíz kilométerre északnyugatra fekvő Calabasas városban lakik.
[szerkesztés] Díjai és jelölései
James Horner eddig kilenc Oscar-jelölést kapott, melyek közül kettőt sikerült elnyernie: mindkettőt a Titanic című filmért vihette haza a Legjobb eredeti filmzene (dráma) és Legjobb betétdal kategóriákban. Golden Globe-ra nyolc alkalommal jelölték, s szintén a Titanic zenéjével nyert 1998-ban.
|
|
|
|
[szerkesztés] Művei
[szerkesztés] Filmográfia
[szerkesztés] Mozifilmek
|
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997 1996
1995
1994
1993
|
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
1984
1983
1982 1981
1980
1979
1978 (az AFI számára)
|
[szerkesztés] Elutasított filmzenék
2006
1988
- A vadnyugat fiai
1984
- Ha eljönnek a bomberek
[szerkesztés] TV filmek
|
2000
1992
1990
1985
|
1983
1982
1981
|
[szerkesztés] Rövidfilmek
|
1991
1989
|
1986
1985
|
[szerkesztés] Szimfonikus művek
- Spectral Shimmers (1977)
- Forest Passage (2000) – Az ohioi Cuyahoga Valley National Recreational Area 25 éves fennállásának alkalmából a Cleveland Orchestra adta elő
[szerkesztés] Egyéb művek
- CBS Evening News
- A Universal Pictures és az Icon Productions logó-zenéje
- THX-Trailer „Cimarron“
[szerkesztés] Érdekességek
- James Horner néhány másodpercre megjelenik a Star Trek II: Khan haragja című filmben, mint az űrhajó legénységének egyik tagja.
- A Titanicból több, mint 27 millió darab fogyott az egész világon.
- A CBS televízió megújult esti híradója (Evening News – Katie Couric vezetésével) 2006. szeptember 5-e óta van adásban James Horner főcímzenéjével. Horner azóta a CBS több más műsorához is készített átdolgozást a híradó főtémájából.
- Horner szabadidejében repülőgép-maketteket és egyéb játékokat készít, emellett ritka kőzeteket és ásványokat gyűjt.
[szerkesztés] Idézetek
"Ez volt az a darab, mely után elhatároztam, hogy otthagyom az akadémiát, és filmzenéket fogok írni. Nagyon sok munkámba került megírni, és még többe, hogy elérjem, érdekeljen valakit, hogy találjak zenekart, helyet és időt előadni. Elmentem Indianapolisba, és minden követ megmozgattam, hogy időt kapjak próbálni, és mindezek után egyetlen este játszották el. És akkor ott állsz és azt kérdezed: És most? Úgy éreztem, csak annak a négyszáz embernek mondott valamit, akik ott voltak. Nekik nagyon tetszett, de ez ahhoz nem volt elég, hogy több előadás lehessen. Nagyon sokba került, mert ez egy nagyzenekarra írott darab volt, amellett egy modern darab, s elég sokminden hatott az ilyen darabok ellen. Akkor azt mondtam, az egyetlen hely, ahol én igazán tudok zenét írni, a filmek. Sehol máshol nincs lehetőség arra, hogy megírsz valamit, aztán négy héttel később ott állsz a város legjobb zenészei előtt, és saját füleddel hallod, amit leírtál." (A Spectral Shimmersről; Cinemascore #10, 1982)
"Az ír zene megszállottja vagyok. Szeretem a hangulatát, hangzását és időtlenségét. […] Nem vagyok olyan, mint néhány más zeneszerző, mert én nem úgy tekintek erre, mint pusztán munkára. Úgy gondolok a zenére, mint művészetre. […] A mai világban komolyzenét írónak a filmek a „festővászna”. Ennek az a hátránya, hogy főnököm van, aki elvárásainak meg kell felelnem. […] Meg vagyok elégedve azzal, hogy filmzenéket írok. Ilyen módon ki tudom fejezni az érzelmeimet." (Scoring, Not Sinking – Soundtrack!, Vol. 16/No. 64, 1997. december)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Rajongói oldalak
- The James Horner Shrine (angol nyelven)
- JamesHorner.de: When Music Becomes Experience (német nyelven)
[szerkesztés] Kritikák
- Filmzene.net
- Filmtracks Tribute to James Horner (angol nyelven)
- Movie Music UK (angol nyelven)
- Music from the Movies (angol nyelven)
- Soundtrack F-M (angol nyelven)
- MovieWave (angol nyelven)
- Soundtrack.net (angol nyelven)
- Soundtrack Express (angol nyelven)
[szerkesztés] Videó
- Az eltűntek című filmről (angol nyelven)
- A fegyverek szava című filmről (angol nyelven)
- A Légcsavar című filmről (angol nyelven)
- A Grincs című filmről (angol nyelven)
- A Testamentum című filmről (angol nyelven)
- A bolygó neve: Halál című filmről (angol nyelven)
- Az Egy csodálatos elme című filmről (angol nyelven)
- A Viharzóna című filmről (angol nyelven)
- A Baseball álmok című filmről (angol nyelven)
- Az Ellenség a kapuknál című filmről (angol nyelven)
- CBS News: Hogyan készült az új híradó-főtéma (angol nyelven)
- CBS News: Interjú az új híradó-főtémáról (angol nyelven)
- Tony Hinnigan beszél az Apocalyptoról (angol nyelven)
[szerkesztés] Audió
- AOL – interjú (angol nyelven)
- WCBS News Radio – interjú (angol nyelven)
- Soundtrack.net: Audioklipek és elemzés az Apocalyptoról (angol nyelven)
- Soundtrack.net: Audioklipek és elemzés az All The King's Menről (angol nyelven)
- Soundtrack.net: Audioklipek és elemzés a Zorro legendájáról (angol nyelven)
[szerkesztés] Cikkek
- The Wall Street Journal: A CBS-zenéről (angol nyelven)
[szerkesztés] Egyebek
- Soundtrack Collector: James Horner teljes diszkográfiája (angol nyelven)
- The Gorfaine/Schwartz Agency (angol nyelven)
- Sony Classical: Hivatalos weboldal (angol nyelven)
- James Horner a Soundtrackguide.net-en (angol nyelven)
- Clayton Haslop a CBS-zenéről (angol nyelven)
[szerkesztés] További információ
- PORT.hu
- Internet Movie DataBase (angol nyelven)
[szerkesztés] Források
Zeneportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
