Hajnalmadár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
Tichodroma muraria Linnaeus, 1766 |
|||||||||||||||||||||
Az elterjedési területe
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
A hajnalmadár (Tichodroma muraria) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó Tichodroma nem egyetlen faja.
Egyes rendszerbesorolások szerint a Tichodromadidae család egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Dél-Európa magas sziklás hegységeiben, a Kárpátokban, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban a Himaláján, Kína nyugati részén és Mongóliában fészkel. Sziklafalakon él.
[szerkesztés] Alfajai
- Tichodroma muraria muraria
- Tichodroma muraria nepalensis
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 27-32 centiméter, testtömege 15-20 gramm.
[szerkesztés] Életmódja
Sziklák között keresi rovarokból, százlábúakból, pókokból és azok petéiből álló táplálékát. Ősszel alacsonyabb fekvésű helyekre vonul.
[szerkesztés] Szaporodása
Függőleges sziklafalak repedéseibe készíti fűszálakból és mohából laza szerkezetű fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyeken 18-19 napig kotlik. A fiókák 21-23 nap után válnak röpképessé.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon ritka vendég szeptembertől októberig. A legtöbbször a Bükk hegységben észlelték.
[szerkesztés] Védettsége
Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint.
[szerkesztés] Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2008. 05. 24.)
- A Biolib szerint külön családba tartozik
[szerkesztés] Külső hivatkozás