Hámbor
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Hámbor (Brezovička) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Kistérség | Felső-Tarcamente |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1320 |
| Polgármester | Pavol Tomčufčík |
| Irányítószám | 082 74 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Népesség | 421 (2006) |
| Népsűrűség | 47 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 467 m |
| Terület | 8,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Hámbor
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hámbor, (szlovákul Brezovička, korábban Hamborek, németül Hamburg) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. 2001-ben 422 lakosából 407 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Eperjestől 39 km-re, Kisszebentől 23 km-re északnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
A települést a 13. század közepén alapították, 1320-ban "Haynburg" alakban említik először. A hagyomány szerint területén állt egykor Zámcsiszkó vára és a 14. század elején karthauzi kolostora is volt. Ma már nincs nyoma. 1427-ben 36 porta után adózott. A 15. század közepén a kolostort elhagyták a szerzetesek. Lakói a 16. században reformátusok lettek és a templomot csak 1713-ban sikerült a katolikusoknak visszafoglalni. 1787-ben 63 ház állt a településen. 1828-ban 84 házában 624 lakos élt, akik földműveléssel, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.
Vályi András szerint "HAMBURG. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Berzeviczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Berzeviczével által ellenben, és az Uraságnak kastéllyával díszesíttetik. Hajdan a’ Veres Barátoknak Klastromáról nevezetes vala, határja hegyes, de jó gabonát termõ, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelõje, fája, mind a’ két féle van." [1]
Fényes Elek szerint "Hamburg, Hanboreck, tót falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez délre 1/4 órányira, a Farkasvölgye alatt: 543 római, 40 g. kath., 5 evang., 30 zsidó lak. Kath. plebánia. Régi kastély. Fürész- és lisztmalmok. Szép erdõ, sok vörös fenyõvel. Határa ámbár hegyes, de jó rozsot terem; legelõje sok. F. u. a Berzeviczi nemz. Hajdan vörös barátok zárdája volt itt. Ut. p. Eperjes." [2]
1910-ben 399, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. Lakói erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak és Kassa, valamint Igló üzemeiben dolgoztak.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. 1713-ban barokk stílusban építették át. 1857 és 1859 között bővítették.
- A Berzeviczy család kastélyai, az ún. felső kastély 1620 körül épült reneszánsz stílusban, az alsó kastély 1700 körül épült.
- Klasszicista kápolnája 1830-ban épült.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1652. november 1-jén Berzeviczy Henrik jezsuita szerzetes, bölcseleti és teológiai doktor.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
| A Kisszebeni járás települései |
|
|---|---|
|
Kisszeben (Sabinov) Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) ·Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Fazekasrét (Lúčka) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove) |
|
