Bajorvágás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Bajorvágás | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Polgármester | Juraj Kundrát |
| Népesség | |
| Népesség | 313 (2005) |
| Népsűrűség | 26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 679 m |
| Terület | 11,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Bajorvágás
|
|
| Bajorvágás weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bajorvágás, (szlovákul Bajerovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. 2001-ben 354 lakosából 293 szlovák és 60 ruszin volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Eperjestől 43 km-re, Kisszebentől 27 km-re északnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
A falut 1330 körül a német jog alapján alapították. A falut 1366-ban "Bayorwagasa" néven említik először. 1475-ben "Beyrhaw" alakban szerepel. A tarcai uradalomhoz tartozott, majd a 15. századtól a palocsai uradalom része lett. 1427-ben 13 portával adózott. Birtokosai a Palocsay, a Berzeviczy és a Dessewffy családok voltak. Az 1570-es években ruszinokat telepítettek ide. 1787-ben 68 háza és 463 lakosa volt. 1828-ban 89 háza volt 681 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglakoztak.
Vályi András szerint "BAJOR VÁGÁS. Bajerovtze tót falu Sáros Vármegyében, birtokos Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Palotsától egy mértföldnyire. Határja a’ hegyeken sovány, de réttyeik jók, és legelőjök hasznos, ’s marha kereskedéssel élnek, mind a’ két féle fája elég, harmadik Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Bajorvágás, orosz falu, Sáros vgyében, Palocsához dél-nyugotra 1 mfd. 12 r., 670 g. kath. lak. Gör. paroch. templom. Fenyvese derék; földje hideg és sovány. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Eperjes." [2]
1910-ben 608, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. 1959-ben egy tűzvészben 80 ház égett le.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Minden év júniusában ruszin folklórfesztivált rendeznek.
- A faluban három ásványvízforrás található.
- Görög katolikus temploma.
- Római katolikus temploma.
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Kisszebeni járás települései |
|
|---|---|
|
Kisszeben (Sabinov) Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) ·Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Fazekasrét (Lúčka) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove) |
|
