Polony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Polony, (szlovákul Poloma) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. 2001-ben 946 lakosából 942 szlovák volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Külső hivatkozások 5 Források

[szerkesztés] Fekvése

Eperjestől 32 km-re északnyugatra fekszik.

[szerkesztés] Története

Német telepesek alapították a német jog alapján a 13. század végén, vagy a 14. század elején. 1330-ban "Polom" néven említik először, mint a tarcai uradalomhoz tartozó önálló plébániát. 1427-ben "Polon", 1689-ben "Polyom" néven szerepel az írott forrásokban. 1427-ben 27 portáig adózott a község, ezzel Sáros vármegye közepes nagyságú falvaihoz tartozott. A 16. században lecsökkent a lakosság száma. 1600-ban néhány új család érkezése után 28 parasztház állt a faluban. 1691-ben megszabadult adóterhei alól, német lakossága időközben elenyészett. A 16. és 17. század fordulóján itt is teret nyert a reformáció. Remete Szent Pál tiszteletére szentelt régi temploma is a protestánsok kezére került, katolikus plébániája pedig megszűnt. A templomot csak 1746-ban tudták a katolikusok visszaszerezni. A rekatolizáció fő támogatója Szinyei Merse Zsigmond sárosi főispán volt. A templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel újra. A község lakossága a 18. századtól újra nőtt, 1787-ben 58 háza és 338 lakosa volt. 1828-ban már 69 házban 529-en éltek a faluban.

Vályi András szerint "POLOM. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Berzeviczi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szenvicshez nem meszsze, mellynek filiája, Palocsához fél mértföldnyire, határjának 1/3 része nem igen termékeny, réttye, legelõje, és fája van, a’ fuharozást is nagyon gyakorollyák lakosai, második osztálybéli." ^[1]

Fényes Elek szerint "Polom, tót falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez északra 1/4 órányira: 461 kath., 48 evang. lak. Legelõje, rétje, erdeje elég; földe sovány. F. u. Berzeviczy. Ut. p. Eperjes. " ^[2]

1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Római katolikus temploma 1330-ban már állt, ebből az időből ismert Pál nevű plébánosa is. A gótikus templom nyújtott hajójú, sokszögzáródású szentélyű épület volt. 1851-ben klasszicista stílusban építették át. 1899-ben és 1924-ben megújították, utoljára 1992-ben javították és bővítették. 1520-ban készített későgótikus szobra ma a pozsonyi Nemzeti Galériában látható, a templomban csak másolata tekinthető meg.
• Havasboldogasszony tiszteletére szentelt klasszicista utikápolnája 1892-ben egy korábbi kápolna helyén épült.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• E-obce.sk
• Községinfó
• Polony Szlovákia térképén

[szerkesztés] Források

A Kisszebeni járás települései

Kisszeben (Sabinov) Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) ·Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Fazekasrét (Lúčka) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove)