Gus Van Sant

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

ifj. Gus Van Sant (1952. július 24. – ) amerikai filmrendező, fényképész, zenész és író. Függetlenfilmesként indult, de Good Will Hunting c. filmjével betört a hollywoodi filmek világába is.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Filmjei
3 Jegyzetek
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Van Sant 1952-ben született Louisville-ben. Apja utazó ügynök volt, emiatt gyermekkora utazással telt. Korán érdeklődni kezdett a festészet és a filmezés iránt, ezért 1970-ben a Rhode Island School of Designba iratkozott be. Itt ismerkedett meg az avantgárd filmezés olyan kiemelkedő képviselőivel, mint Andy Warhol, Stan Brakhage vagy Jonas Mekas.

Rövid európai kitérő után Ken Shapiro asszisztense lett Los Angelesben. Ezután New Yorkba költözött, ahol egy reklámügynökségnél kezdett dolgozni. Az itt megkeresett 20 000 dollárból forgatta le első filmjét, a Malat Noche-t, amely egy meleg bolti eladó és egy mexikói bevándorló történetét meséli el. A film jó kritikákat kapott, a Los Angeles Times az Év legjobb független filmjének-nek választotta. A Universal stúdió szerződést ajánlott neki, ám ötleteit (amelyeket később a stúdió nélkül meg is valósított) elutasították.

A Universallal való sikertelen tárgyalások után Portlandba költözött, ahol rögtön neki is kezdett egyik ötletének, a Drugstore Cowboy-nak a forgatásába. A gyógyszertárakat kiraboló drogos fiatalok története szintén elnyeri a kritikusok tetszését. Következő filmje, az Otthonom, Idaho szintén a társadalom peremére szorult emberek, két férfi prostituált életét meséli el, a film főszerepét River Phoenix és Keanu Reeves játszotta. Következő filmje a Néha a csajok is úgy vannak vele óriási bukás volt, mind anyagilag, mind a kritikusok körében. Karrierjén esett csorbát következő filmje, a Majd megdöglik érte köszörülte ki.

Az igazi áttörést az 1997-ben forgatott Good Will Hunting hozta neki Matt Damon és Ben Affleck főszereplésével. A munkás származású zseni történetét feldolgozó film több Oscar-díjat is nyert. A film sikere után Van Sant különleges feladatba vágta a fejszéjét, újraforgatta Alfred Hitchcock 1960-ban készült klasszikusát, a Psychot. A fergeteges szereposztás ellenére a kísérlet nem bizonyult sikeresnek. Bukásnak ugyan nem ítélhető, de az elvárásokhoz képest rosszabbul teljesített következő filmje, a Fedezd fel Forrestert! is.

A nagy költségvetésű közönségfilmek után Van Sant újra a művészfilmek felé fordult, a két fiatal céltalan sivatagi bolyongását bemutató Gerry! a rendező saját bevallása szerint is Tarr Béla és John Cassavetes hatásának nyomait viseli magán. Az HBO felkérésére a columbine-i iskolában történt mészárlást feldolgozó játékfilm forgatásába kezdett. Az Elefánt megosztotta a kritikusokat: egyesek támadták, mások egekig magasztalták a film töredezett felépítését, és a mészárláshoz vezető okok feltárásának hiányát. Mindezek ellenére – vagy pont emiatt – a film elnyerte a Cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját.

A 2005-ös Az utolsó napok c. filmjét a Halál trilógia (Gerry, Elefánt, Az utolsó napok) befejező részeként emlegeti. A film Kurt Cobain halála előtti utolsó napjainak történéseit eleveníti fel, fikciós formában.

Van Sant homoszexualitását nyíltan vállalja,^[1] filmjeiben gyakori téma a homoszexualitás.