Görög ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Görög ábécé
Típus:	ábécé
Nyelvek:	görög
Időszak:	Kr. e. 800-tól napjainkig
Felmenők:	ókánaánita föníciai Görög ábécé
ISO 15924 kód:	`Grek`
Megjegyzés: Ez az oldal Unicode-ban kódolt IPA fonetikai jeleket tartalmazhat. Lásd az IPA szócikket további információkért.

A görög ábécét a görög nyelv írására használják. Fejlődése i. e. IX. században kezdődött és napjainkig is tart. Ez a világ legidősebb olyan ábécéje, amit még ma is használnak. Az ősi görögben egyes betűket számokként is használtak, ezeket görög számoknak hívjuk, hasonlóan a római számokhoz. Ezeket manapság már csak a matematikában és más tudományokban használjuk. A görög ábécé a föníciai írásból fejlődött ki, és alapja volt más írásrendszereknek, mint például a latin írás és a cirill írás is.

[szerkesztés] Történet

Korai görög ábécé egy vázán

A görög ábécé volt az első ábécé, amely írott magánhangzókat tartalmazott, eredetileg csak az alfát, epszilont, iótát, omikront és üpszilont, később keleti-görög hatásra az ómegát és étát is (hosszú ó és é jelölésére). Hasonlóképpen új mássalhagzókat is bevezetett: a khít, a fít és a pszít.

A fejlődés során egyes betűket meg is szüntettek, ilyen volt a szan, a digamma és a koppa. Ez utóbbi kettő megmaradt a Jón-számrendszerben, sőt a 900 jelölésére új betűt vezettek be, a szampit. Az ezreseket a betű előtt a bal felső sarokban aposztróffal jelölték.

Eredetileg több változata létezett az ábécének, legjelentősebb a keleti (Jón) és a nyugati (Khalkidiai) volt. Az athéni dialektus a Jón írást használta, ami végül is kiszorította a nyugati változatot, és standarddá vált (i. e. 403). Ettől kezdve a görögök balról jobba írtak, bár előtte előfordult jobbról balra folyó írás, sőt a vegyes irányú folyam is fellelhető.

A középkorban megváltozott az íráskép is, uralkodóvá vált a kisbetűs írás. Ekkor alakult ki a végszigma különálló formája. Ezzel a fejlődéssel szemben a szannak nem található a forrásokban kisbetűs alakja.

Ugyanekkor a kisbetűs alakokat használták a számok jelölésére is. A 6 jelölésében a sztigma (Ϛ, ϛ; esetleg, ha ez nem elérhető, a στ kapcsolatát használják) felváltotta a digammát. A 60 jelölésére a modern z-alakú koppát (Ϟ, ϟ) használják.

[szerkesztés] Az ábécé

A görög betűk és származékaik a következők (kiejtés jelölése az IPA szerint):

Betű	Név				Kiejtés			Szám- érték	Megfelelő héber betűk	HTML	Latin átírás
	Görög	Magyaros átírás	Kiejtés		Kiejtés
	Görög	Magyaros átírás	klasszikus	modern	archaikus	klasszikus	modern
Α α	ἄλφα	alfa	[ˈalpʰa]	[ˈalfa]		[a] [a:]	[a]	1	א alef	α	a
Β β	βῆτα	béta	[ˈbɛːta]	[ˈvita]		[b]	[v]	2	ב bét	β	b
Γ γ	γάμμα	gamma	[ˈgamma]	[ˈɣama]		[g]	[ʝ] [e], [i] előtt; [ɣ] egyébként	3	ג gimel	γ	g
Δ δ	δέλτα	delta	[ˈdelta]	[ˈðelta]		[d]	[ð]	4	ד dalet	δ	d
Ε ε	ἒ ψιλόν	epszilon	[ˈe psiˈlon]	[ˈepsilon]		[e]	[e]	5	ה he	ε	e
Ϝ ϝ ¹	Ϝαυ ?	digamma	[ˈwau] ?	[ˈðiɣama]	[w]	-	-	6	ו vav	Ϝ	w
Ζ ζ	ζῆτα	zéta	[ˈzdɛːta]	[ˈzita]		[zd], később [zː]	[z]	7	ז zajin	ζ	z
Η η	ἦτα	éta	[ˈɛːta]	[ˈita]	[ɛː] [h]	[ɛː]	[i], hangsúlytalanul magánhangzó mellett általában [ʝ] vagy [ç]	8	ח het	η	ē, e, ê
Θ θ	θῆτα	théta	[ˈtʰɛːta]	[ˈθita]		[tʰ]	[θ]	9	ט tet	θ	th
Ι ι	ἰῶτα	ióta	[ˈiɔːta]	[ˈjota]		[i] [iː]	[i], hangsúlytalanul magánhangzó mellett általában [ʝ] vagy [ç]	10	י jod	ι	i
Κ κ	κάππα	kappa	[ˈkappa]	[ˈkapa]		[k]	[k], [e], [i] előtt lágyul	20	ך כ kaf	κ	k
Λ λ	λάμβδα	lambda	[ˈlabda] [ˈlambda]	[ˈlamða]		[l]	[l], [e], [i] előtt lágyul	30	ל lamed	λ	l
Μ μ	μῦ	mű	[myː]	[mi]		[m]	[m]	40	ם מ mem	μ	m
Ν ν	νῦ	nű	[nyː]	[ni]		[n]	[n], [e], [i] előtt lágyul	50	ן נ nun	ν	n
Ξ ξ	ξῖ	kszi	[ksiː]	[ksi]		[ks]	[ks]	60	ס szamekh	ξ	x, (ks)
Ο ο	ὄ μικρόν	omikron	[ˈo miˈkron]	[ˈomikron]		[o]	[o]	70	ע `ajin	ο	o
Π π	πῖ	pi	[piː]	[pi]		[p]	[p]	80	ף פ pe	π	p
M (Ϻ ϻ) ¹		szan			[z]	-	-	-	ץ צ cadeh	Ϻ ϻ	s
Q (Ϙ ϙ) ¹		koppa			[k]	-	-	90	ק kof	Ϙ ϙ	q
Ρ ρ	ῥῶ	ró	[r̥ɔː]	[ro]		[r], [r̥]	[r]	100	ר res	ρ	r, rh (szó elején), rrh (kettőzve)
Σ σ	σῖγμα	szigma	[ˈsiːgma]	[ˈsiɣma]		[s]	[s]	200	ש sin	σ	s
ς	σῖγμα	szigma (szóvég)	[ˈsiːgma]	[ˈsiɣma]		[s]	[s]	6 (modern)	ש sin	&sigmaf;	s
Τ τ	ταῦ	tau	[tau]	[taf]		[t]	[t]	300	ת tav	τ	t
Υ υ	ὒ ψιλόν	üpszilon	[ˈyː psiˈlon]	[ˈipsilon]	[u]	[y] [yː]	[i], hangsúlytalanul magánhangzó mellett általában [ʝ] vagy [ç]	400	ו vav	υ	u, y (mássalhangzók között)
Φ φ	φῖ	fi	[pʰiː]	[fi]		[pʰ]	[f]	500	eredete bizonytalan	φ	ph
Χ χ	χῖ	khi	[kʰiː]	[xi]	[kʰ] [ks]	[kʰ]	[ç] [e], [i] előtt; [x] egyébként	600		χ	ch, kh
Ψ ψ	ψῖ	pszi	[psiː]	[psi]		[ps]	[ps]	700		ψ	ps
Ω ω	ὦ μέγα	ómega	[ɔːˈmega]	[oˈmeɣa]		[ɔː]	[o]	800		ω	o, ô
Ϡ ϡ ¹		szampi			[ss] [ks]	-	-	900		Ϡ ϡ

¹: A betű korán kikerült az ábécéből, még az úgynevezett "klasszikus" kor előtt. Csak a kisbetűs formáját használták, nagybetűs alakját csak később, a középkor során alakították ki.

[szerkesztés] Betűkombinációk és kettőshangzók

Betűk	Kiejtés			Latin átírás
Betűk	archaikus	klasszikus	modern	Latin átírás
αι		[aɪ]	[ɛ]	æ, ae
ει	[eɪ] [e:]	[e:]	[i]	i
οι		[oɪ]	[i]	œ, oe, i (szóvégi)
υι		[yɪ]	[i]	ui
ωι		[ɔɪ]	[ɔ]	o
αυ		[aʊ]	[av] zöngés hang előtt [af] zöngétlen hang előtt	au, av
ευ		[eʊ]	[ev] zöngés hang előtt [ef] zöngétlen hang előtt	eu, ev
ηυ		[ɛ:ʊ]	[iv] zöngés hang előtt [if] zöngétlen hang előtt	eu
ου	[oʊ] [o:]	[u:]	[u]	u, ou
γγ ²		[ŋg]	[ŋɡ]	ng
γκ ²		[ŋk]	[ɡ] szó elején [ŋk] egyébként	nc, nk
γξ ²		[ŋks]	[ŋks]	nx, nks
γχ ²		[ŋx]	[ŋç]	nch, nkh
μπ	-	-	[b] szó elején [mb] egyébként	mp
ντ	-	-	[d] szó elején [nd] egyébként	nt

²: Egyes iskolák az agmát (ŋ) önálló fonémának tartják.

[szerkesztés] Ligatúrák

A görög nyelv helykímélés szempontjából – más nyelvekhez hasonlóan – számos ligatúrát használt a nyomtatás megjelenése előtt. Az egyik legismertebb, az ου (mely egy o betű feletti v-re hasonlít: Ȣ ȣ), amit ritkán még ma is láthatunk. Lásd még: Ou.

[szerkesztés] Írásjelek

A görög írás a központozásra a latin nyelvtől eltérő karaktereket használ, melyek a következők:

írásjel	latin megfelelő	elnevezés
;	?	erotimatiko (kérdőjel)
.	.	telia (pont)
·	;	ano telia (pontosvessző)
:	:	ano-kato telia (kettőspont)
,	,	komma (vessző)
’	’	aposztofosz (aposztróf)
‿	-	enotikon (kötőjel)

[szerkesztés] A görög ábécé átírásai

A következő táblázat görög ábécé ismertebb átírásait tartalmazza:

nagybetű	kisbetű	magyaros átírás^[1]			ELOT 743^[2]	UN^[3]	ISO 873^[4]		ALA-LC^[5]	BGN/PCGN^[6]	Cirill^[7]
		ógörög		újgörög			transz- literáció	transz- kripció
		magyaros	tudományos	újgörög			transz- literáció	transz- kripció
Α	α	a	a	a^[8], á^[9]	a	a	a	a	a	a	а
	αι	ai	ai	e	ai	ai	ai	ai	ai	e	е
	άι	ai	ai	é	ái	ái	ái	ái	ai	é	е
	αϊ	ai	ai	ai	aï	aï	aï	aï	ai	aï	аи
	αυ	aü	ay	af^[10], av^[11]	af^[10], av^[11]	af^[10], av^[11]	ay	af^[10], av^[11]	au	av	ав
	αϋ	aü	ay	ai	ay	ay	ay	ay	au	au	аи
Β	β	b	b	v^[12]	v	v	v	v	v^[13], b^[14]	v	б^[15], в^[16]
Γ	γ	g	g	j^[17], g^[18]	g	g	g	g	g	y^[17], g^[18]	г
	γγ	ng	ng	ng	ng	ng	gg	ng	ng	ng	нг
	γι	gi	gi	j^[19], ji^[8], jí^[9]	gi	gi	gi	gi	gi	yi	ги
	γκ	nk	nk	g^[20], ng^[21], nk^[22]	nk	nk	gk	nk	nk	g^[23], nk^[21]	нк
	γκι	nki	nki	gy^[19], ngi^[8], ngí^[9]	nki	nki	gki	ngi	nki	nki	нки
	γξ	nx	nx	nksz	nx	nx	gx	nx	nx	nx	нкс
	γυ	gü	gy	j^[19], ji^[8], jí^[9]	gi	gi	gy	gy	gy	yi	ги
	γχ	nkh	nch	nh	nch	nch	gch	nch	nch	nkh	нх
Δ	δ	d	d	d	d	d	d	d	d	d^[24], dh^[25]	д
Ε	ε	e	e	e^[8], é^[9]	e	e	e	e	e	e	е/э
	ει	ei	ei	i	ei	ei	ei	ei	ei	i	и
	έι	ei	ei	í	éi	éi	éi	éi	ei	í	и
	εϊ	ei	ei	ei	eï	eï	eï	eï	ei	eï	еи
	ευ	eü	ey	ef^[10], ev^[11]	ef^[10], ev^[11]	ef^[10], ev^[11]	ey	ef^[10], ev^[11]	eu	ev	ев
	εϋ	eü	ey	ei	ey	ey	ey	ey	ey	eï	еи
Ζ	ζ	z	z	z	z	z	z	z	z	z	з
Η	η	é	é	i^[8], í^[9]	i	i	ī	i	ē	i	е/э^[15], и^[16]
	ηυ	éü	éy	if^[10], iv^[11]	if^[10], iv^[11]	if^[10], iv^[11]	īy	if^[10], iv^[11]	ēu	iv	ев/эв^[15], ив^[16]
	ηϋ	éü	éy	ii	iy	iy	īy	iy	ēu	iï	еи/эи^[15], ии^[16]
Θ	θ	th	th	th	th	th	th	th	th	th	т^[15], ф^[16]
Ι	ι	i	i	i^[8], í^[9]	i	i	i	i	i	i	и
Κ	κ	k	k	k^[12]	k	k	k	k	k	k	к
Λ	λ	l	l	l^[12]	l	l	l	l	l	l	л
Μ	μ	m	m	m^[12]	m	m	m	m	m	m	м
	μπ	mp	mp	b^[20], mb^[21], mp^[22]	b^[23], mp^[21]	b^[23], mp^[21]	mp	b^[23], mp^[21]	b^[23], mp^[26]	b^[23], mp^[26]	мп
Ν	ν	n	n	n^[12]	n	n	n	n	n	n	н
	ντ	nt	nt	d^[20], nd^[21], nt^[22]	nt	nt	nt	nt	d^[23], nt^[26]	d^[23], nd^[26], nt^[27]	нт
Ξ	ξ	x	x	x	x	x	x	x	x	x	кс
Ο	ο	o	o	o^[8], ó^[9]	o	o	o	o	o	o	о
	οι	oi	oi	i	oi	oi	oi	oi	oi	i	и
	όι	oi	oi	í	ói	ói	ói	ói	oi	í	и
	οϊ	oi	oi	oi	oï	oï	oï	oï	oi	oï	ои
	ου	u	u	u	ou	ou	oy	ou	ou	ou	у
	οϋ	ou	ou	ou	oy	oy	oy	oy	oy	oï	ои
Π	π	p	p	p^[12]	p	p	p	p	p	p	п
Ρ	ρ	r	r	r^[12]	r	r	r	r	r	r	р
Σ	σ/ς	sz	s	sz^[10], z^[11]	s	s	s	s	s	s	с
Τ	τ	t	t	t^[12]	t	t	t	t	t	t	т
	τζ	dz	tz	dz	tz	tz	tz	tz	tz	dz	тз
	τσ/τς	tsz	ts	tsz	ts	ts	ts	ts	ts	ts	тс
Υ	υ	ü	y	i^[8], í^[9]	y	y	y	y	y	i	и/ю
	υι	üi	yi	i^[8], í^[9]	yi	yi	yi	yi	yi	i	ии
Φ	φ	ph	ph	f	f	f	f	f	ph	f	ф
Χ	χ	kh	ch	h	ch	ch	ch	ch	ch	kh	х
Ψ	ψ	psz	ps	psz	ps	ps	ps	ps	ps	ps	пс
Ω	ω	ó	ó	o^[8], ó^[9]	o	o	ō	o	ō	o	о

^ Erről lásd még a magyar Wikipédia egyik irányelvét
^ Greek Standardization Organization, 1987
^ United Nations Group of Experts on Geographical Names (UNGEGN). (www.eki.ee/wgrs), 2003
^ ISO 843:1997 International Organisation for Standardisation. (www.iso.ch), 1997
^ American Library Association/Library of Congress, Transliteration Schemes for Non-Roman Scripts. Randal K. Barry (ed.). (lcweb.loc.gov/catdir/cpso/roman.html), 1997
^ United States Board on Geographic Names and the Permanent Committee on Geographical Names for British Ofﬁcial Use, 1962
^ Az orosz Wikipédia alapján.
^ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k Hangsúlytalan helyzetben
^ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k Hangsúlyos helyzetben
^ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m Zöngétlen mássalhangzó (θ, κ, ξ, π, σ, τ, φ, χ, ψ) és magánhangzók előtt
^ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m Zöngés mássalhangzó (β, γ, δ, ζ, λ, μ, ν, ρ) előtt és szó végén
^ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h Kettőzött betűket nem írjuk át duplán
^ Újgörög forrásból (1453 után)
^ 1453 előtti forrásban
^ ^a ^b ^c ^d ^e A latin nyelv alapján
^ ^a ^b ^c ^d ^e Az egyházi szláv nyelv alapján
^ ^a ^b Magas magánhangzó (αι, ε, ει, η, ι, οι, υ) előtt
^ ^a ^b Mély magánhangzó, mássalhangzó előtt, valamint szó végén
^ ^a ^b ^c Hangúlytalanul, magánhangzók előtt
^ ^a ^b ^c Szó elején és nem görög eredetű szavakban
^ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g Szó belsejében
^ ^a ^b ^c Ógörög eredetű szavakban, valamint szótaghatáron
^ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h Szó elején
^ Az νδρ kapcsolatban
^ Minden más esetben
^ ^a ^b ^c ^d Szó belsejében és végén
^ Az ντζ kapcsolatban

[szerkesztés] Unicode

A Unicode rendszerben a görög karakterek két fő csoportba vannak osztva. Az első a "Görög és kopt" csoport (U+0370 – U+03FF), mely az ISO 8859-7 szabványon alapul, és lefedi a mai modern görög helyesírás karaktereit. Ezen kívül ez a csoport tartalmazza a görög alapbetűktől eltérő kopt karaktereket is.

A másik csoport ("Kiterjesztett görög"; U+1F00 – U+1FFF) tartalmazza az ógörög és katharevusza politonikus és diakritikus karaktereket.

[szerkesztés] Görög és kopt

	0	1	2	3	4	5	6	7	8	9	A	B	C	D	E	F
0370					ʹ	͵					ͺ	ͻ	ͼ	ͽ	;
0380					΄	΅	Ά	·	Έ	Ή	Ί		Ό		Ύ	Ώ
0390	ΐ	Α	Β	Γ	Δ	Ε	Ζ	Η	Θ	Ι	Κ	Λ	Μ	Ν	Ξ	Ο
03A0	Π	Ρ		Σ	Τ	Υ	Φ	Χ	Ψ	Ω	Ϊ	Ϋ	ά	έ	ή	ί
03B0	ΰ	α	β	γ	δ	ε	ζ	η	θ	ι	κ	λ	μ	ν	ξ	ο
03C0	π	ρ	ς	σ	τ	υ	φ	χ	ψ	ω	ϊ	ϋ	ό	ύ	ώ
03D0	ϐ	ϑ	ϒ	ϓ	ϔ	ϕ	ϖ	ϗ	Ϙ	ϙ	Ϛ	ϛ	Ϝ	ϝ	Ϟ	ϟ
03E0	Ϡ	ϡ	(Koptok betűk)
03F0	ϰ	ϱ	ϲ	ϳ	ϴ	ϵ	϶	Ϸ	ϸ	Ϲ	Ϻ	ϻ	ϼ	Ͻ	Ͼ	Ͽ

[szerkesztés] Kiterjesztett görög

	0	1	2	3	4	5	6	7	8	9	A	B	C	D	E	F
1F00	ἀ	ἁ	ἂ	ἃ	ἄ	ἅ	ἆ	ἇ	Ἀ	Ἁ	Ἂ	Ἃ	Ἄ	Ἅ	Ἆ	Ἇ
1F10	ἐ	ἑ	ἒ	ἓ	ἔ	ἕ			Ἐ	Ἑ	Ἒ	Ἓ	Ἔ	Ἕ
1F20	ἠ	ἡ	ἢ	ἣ	ἤ	ἥ	ἦ	ἧ	Ἠ	Ἡ	Ἢ	Ἣ	Ἤ	Ἥ	Ἦ	Ἧ
1F30	ἰ	ἱ	ἲ	ἳ	ἴ	ἵ	ἶ	ἷ	Ἰ	Ἱ	Ἲ	Ἳ	Ἴ	Ἵ	Ἶ	Ἷ
1F40	ὀ	ὁ	ὂ	ὃ	ὄ	ὅ			Ὀ	Ὁ	Ὂ	Ὃ	Ὄ	Ὅ
1F50	ὐ	ὑ	ὒ	ὓ	ὔ	ὕ	ὖ	ὗ		Ὑ		Ὓ		Ὕ		Ὗ
1F60	ὠ	ὡ	ὢ	ὣ	ὤ	ὥ	ὦ	ὧ	Ὠ	Ὡ	Ὢ	Ὣ	Ὤ	Ὥ	Ὦ	Ὧ
1F70	ὰ	ά	ὲ	έ	ὴ	ή	ὶ	ί	ὸ	ό	ὺ	ύ	ὼ	ώ
1F80	ᾀ	ᾁ	ᾂ	ᾃ	ᾄ	ᾅ	ᾆ	ᾇ	ᾈ	ᾉ	ᾊ	ᾋ	ᾌ	ᾍ	ᾎ	ᾏ
1F90	ᾐ	ᾑ	ᾒ	ᾓ	ᾔ	ᾕ	ᾖ	ᾗ	ᾘ	ᾙ	ᾚ	ᾛ	ᾜ	ᾝ	ᾞ	ᾟ
1FA0	ᾠ	ᾡ	ᾢ	ᾣ	ᾤ	ᾥ	ᾦ	ᾧ	ᾨ	ᾩ	ᾪ	ᾫ	ᾬ	ᾭ	ᾮ	ᾯ
1FB0	ᾰ	ᾱ	ᾲ	ᾳ	ᾴ		ᾶ	ᾷ	Ᾰ	Ᾱ	Ὰ	Ά	ᾼ	᾽	ι	᾿
1FC0	῀	῁	ῂ	ῃ	ῄ		ῆ	ῇ	Ὲ	Έ	Ὴ	Ή	ῌ	῍	῎	῏
1FD0	ῐ	ῑ	ῒ	ΐ			ῖ	ῗ	Ῐ	Ῑ	Ὶ	Ί		῝	῞	῟
1FE0	ῠ	ῡ	ῢ	ΰ	ῤ	ῥ	ῦ	ῧ	Ῠ	Ῡ	Ὺ	Ύ	Ῥ	῭	΅	`
1FF0			ῲ	ῳ	ῴ		ῶ	ῷ	Ὸ	Ό	Ὼ	Ώ	ῼ	´	῾

[szerkesztés] Diakritikus jelek

betűvel	magában	példa	leírás
U+0300	U+0060	( ̀ )	"varia / tompa ékezet"
U+0301	U+00B4, U+0384	( ́ )	"oxia / tonosz / éles ékezet"
U+0304	U+00AF	( ̄ )	"makron (hosszúsági jel)"
U+0306	U+02D8	( ̆ )	"vrakhü / brevis (rövid hang jele)"
U+0308	U+00A8	( ̈ )	"dialütika / tréma"
U+0313		( ̓ )	"pszili / felülvonás" (spiritus lenis)
U+0314		( ̔ )	"daszia / fordított felülvonás" (spiritus asper)
U+0342		( ͂ )	"periszpomeni" (tetős ékezet)
U+0343		( ̓ )	"koronisz" (= U+0313)
U+0344	U+0385	( ̈́ )	"dialütika tonosz" (= U+0308 U+0301)
U+0345	U+037A	( ͅ )	"hüpogegrammeni / iota subscriptum".

[szerkesztés] Külső hivatkozások

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.