Erdei pinty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Erdei pinty

Státusz: nem veszélyeztetett

Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 100 000 Ft

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes)
Család:	Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád:	Valódi pintyformák (Fringillinae)
Nem:	Pinty (Fringilla)
Faj:	F. coelebs

Tudományos név

Fringilla coelebs
Linnaeus, 1758

A Wikifajok tartalmaz
Erdei pinty témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Erdei pinty témájú médiaállományokat.

Tojó

Hím erdei pinty

Az erdei pinty (Fringilla coelebs) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

[szerkesztés] Előfordulása

Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában él. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Erdőkben, ligetekben és gyümölcsösökben található. Fellelhető mindenütt, ahol legalább néhány fa koronája védelmet nyújthat számára.

Betelepítették Ausztrália, Új-Zéland, a Dél-afrikai Köztársaság, Kanada és az Egyesült Államok területére.

[szerkesztés] Alfajai

Fringilla coelebs coelebs – magányos erdei pinty – Európától Libanonig;
Fringilla coelebs madeirensis – Madeira;
Fringilla coelebs africana – Marokkó;
Fringilla coelebs tintillon avagy Fringilla coelebs canariensis: – Kanári-szigetek;
Fringilla coelebs ombriosa: hierro-szigeti erdei pinty (Hierro-sziget),
Fringilla coelebs palmae: palmai erdei pinty (Las Palmas),
Fringilla coelebs moreleti: Morelet erdei pintye (Azori-szigetek),
Fringilla coelebs sarda: szardíniai erdei pinty (Szardínia),
Fringilla coelebs solomkoi: krími erdei pinty (Krím-félsziget),
Fringilla coelebs spodiogenys: tuniszi erdei pinty (Tunézia),
Fringilla coelebs transcaspica: kaszpi erdei pinty (a Kaszpi-tenger vidéke).
Fringilla coelebs alexandrovi: iráni erdei pinty (Észak-Irán),

[szerkesztés] Megjelenése

Teste 14–16 centiméter hosszú, farka 63–68 mm, csüdje 17–19 mm. Szárnyának fesztávolsága 24–29 centiméter, testtömege 18–29 gramm. Csőre 13–14 mm-es. . .

Díszes, nagyon szépen éneklő madarunk; jókedvében pink-pink-nek hangzó hangokat, röptében pjü-pjü kiáltásokat hallat. A hím revírt jelző, ún. esőhívó hangja egyénileg nagyon eltérő. Változatos futamokból áll, amelyekben a szakemberek szigorú szabályokat mutattak ki.

A hím olyan, mintha kékesszürke sapkát viselne: a homloka koromfekete, fejteteje, nyakszirtje kékes palaszürke. Szeme környéke, pofája világos rozsdabarna, begye és melle vörhenyes. Dolmánya vörhenyesbarna, felső háta és farcsíkja élénk sárgazöld. A test alsó része borpiros. Szárnyán a színek csíkokban váltakoznak: a középső szárnyfedőtollak fehérek, a két szélső kormánytoll csaknem fehér, a többi szürke.

[szerkesztés] Életmódja

Magokkal, gyümölcsökkel, hernyókkal, rovarokkal és pókokkal táplálkozik. Fiókái számára leginkább a földön gyűjt rovarokat; a magvakra főleg télen fanyalodik.

Rövidtávú vonuló, néha áttelel. Ha nem, március 10-e tájt érkezik hazánkba. Évente 2-3-szor költ, és ilyenkor 12–13 napig kotlik – egyszerre 4–6 tojáson. A barnásvörös rajzolatú tojás alapszíne kékesszürke. Fészkét előszeretettel álcázza zuzmóval vagy pókhálóval. Az első fészekalj áprilisban, az utolsó június végén röpül ki.

[szerkesztés] Éneke

Viszonylag könnyen tartható. A szakemberek a madarakat strófáik, a "verésük" szerint osztályozzák; minden jellegzetes strófábnak megvan a maga neve. Az erdei pinty verése februárban kezdődik és júliusig tart – ezt januárban a beszéd, a "dichtolás" előzi meg.

A 19-20 század fordulóján komoly hagyományai voltak a pinty énekversenyeknek. A jó verésű hímeket felhasználták a (szomszédos kalitkában nevelt) fiatalok tanítására, és nagy értékként becsülték meg őket. Manapság ezzel a módszerrel próbálják elterjeszteni néhány, háttérbe szorult dallamot (amit már csak nagyon kevés hím énekel), és próbálkoznak egyes, kihalt dallamok újratanításával is – az erdei pinty öröklött hangutánzó képessége ugyanis jelentős, de csak a sajátos faji énekéhez illeszkedő dallamokat tanulja el.