Encyclopædia Britannica
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
[[Kép: |]] |
|
| Az Encyclopædia Britannica tizenegyedik kiadásának címoldala | |
| Szerző | 4,411 megnevezett szerző; szerkesztőség |
|---|---|
| Ország |  Egyesült Királyság (1768–1901) Egyesült Államok (1901–től napjainkig) |
| Nyelv | angol |
| Témá(k) | általános |
| Műfaj(ok) | enciklopédia |
| Kiadó | Encyclopædia Britannica, Inc. |
| Kiadás ideje | 1768–tól napjainkig |
| Média típusa | 32 keményfedeles kötet |
| ISBN | ISBN 1-59339-292-3 |
Az Encyclopædia Britannica egy általános, angol nyelvű enciklopédia, a chicagói központú, magántulajdonban lévő Encyclopædia Britannica, Inc. adja ki. A Britannica cikkei négyezer szakértő bevonása mellett egy tizenkilenc főt teljes munkaidőben alkalmazó szerkesztőségben készülnek képzett felnőtt olvasók számára. Széles körben a legelismertebb tudományos alaposságú enciklopédiának tartják[1][2].
A Britannica a legrégebbi még nyomtatásban lévő enciklopédia[3]. Először Edinburghban adták ki 1768 és 1771 között, a népszerűségével együtt a méret is nőtt, 1801-ben a harmadik kiadás már húsz kötetes volt[4][5]. A javuló pozíciónak köszönhetően sikerült elsőrendű szakértőket toborozni, a 9. (1875-1889) és a 11. (1911) kiadás a tudományosság és az irodalmi stílus mérföldköveként van nyilvántartva[4]. A 11. kiadástól kezdve a Britannica az érthetőség érdekében rövidíteni és egyszerűsíteni kezdte cikkeit, így az észak-amerikai piacot is tudta bővíteni[4]. 1933-ban a Britannica elsőként vezette be a folyamatos revízió politikáját, mely szerint az enciklopédiát folyamatosan újranyomják és minden egyes cikket rendszeresen frissítenek[5].
A jelenlegi, 15. kiadásnak különleges, három részből álló struktúrája van: a tizenkét kötetes rövid, rendszerint 750 szónál kevesebbet tartalmazó cikkekből álló Micropædia; a 17 kötetes, hosszú (kettőtől 310 oldal terjedelemig) cikkeket tartalmazó Macropædia; és az egyetlen kötetből álló, az emberi tudás hierarchikus áttekintését adó Propædia. A Micropædia adatok gyors ellenőrzésére alkalmas és bevezetőként szolgál a Macropædiához; a Propædia olvasása segít megérteni az adott téma kontextusát, és elvezet más, részletesebb cikkekhez[6]. A Britannica mérete viszonylag állandó maradt az elmúlt hetven év során, fél millió témában mintegy negyven millió szóval[7]. Noha a művet 1901 óta az Egyesült Államokban adják ki, a Britannica megőrizte hagyományos brit helyesírását[1].
Az idők során a Britannica kiadójának - más enciklopédiák szerkesztőségeihez hasonlóan -, komoly nehézségei támadtak a profit elérését illetően[3]. Néhány korábbi kiadás komoly kritikát kapott pontatlanság, torzítás vagy nem kellően képzett szerzők miatt[4][8]. A jelenlegi kiadás bizonyos részeinek pontossága is kérdéses[1][9], noha a kritikákra a kiadó vezetése válaszolt[10]. Mindezek ellenére a Britannica megbízható forrásként őrzi hírnevét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Áttekintés
A Britannica tulajdonosi szerkezete sokszor változott az idők során, a régi tulajdonosok közé tartozott az A & C Black skót kiadó, Horace Everett Hooper, Sears Roebuck és a William Benton. Jelenleg az Encyclopædia Britannica, Inc. tulajdonosa Jacqui Safra, svájci milliárdos és színész. Az információs technológia fejlődése, az Encartához és a Wikipédiához hasonló elektronikus enciklopédiák megjelenése csökkentették a nyomtatott enciklopédiák iránti igényt[11]. A versenyképesség növelése érdekében a cég hangsúlyozza a Britannica hírnevét, csökkentette az árat és a termelési költségeket, kiadta a CD-ROM, a DVD és az internetes verziókat. Az 1930-as évek óta a társaság bevezetett az enciklopédiáról leválasztott önálló szakmai műveket is[5].
[szerkesztés] Kiadások
A Britannica hivatalosan tizenöt kiadásban jelent meg, a harmadikhoz és az ötödikhez több pótkötettel. Szigorúan véve a a tizedik csak a kilencedik kiegészítése volt, ahogyan a tizenkettedik és a tizenharmadik kiadás is csak a tizenegyedik pótkötetei voltak. A tizenötödik kiadás 1985-ben komoly átdolgozáson esett át, de a jelenlegi verzió még mindig tizenötödik kiadásként ismert.
Története során a Britannicát két cél teljesítésére szánták: kiváló kézikönyvnek és arra, hogy a tanulni vágyóknak oktatási anyagot biztosítson[3]. 1974-ben, a tizenötödik kiadással egy új célt is megfogalmaztak: a teljes emberi tudás rendszerezését[6]. A Britannica története öt fő korszakra osztható, a vezetés változása és az enciklopédia komolyabb átdolgozásai alapján.
Az első korszakban (1768-1826, a hatodik kiadásig) a Britannicát az alapítók, Colin Macfarquhar és Andrew Bell irányították, továbbá barátaik és rokonaik, például Thomas Bonar, George Gleig és Archibald Constable. A Britannicát először Edinburghban 1768 és 1771 között adták ki Encyclopædia Britannica, or, A dictionary of arts and sciences, compiled upon a new plan (Encyclopædia Britannica, avagy a művészetek és tudományok egy új terv szerint összeválogatott szótára) címen. A francia Denis Diderot 1751 és 1766 között kiadott, a még korábbi Chambers Cyclopaedia által inspirált provokatív Encyclopédie című művére adott konzervatív válasznak szánták. A Britannica elsősorban skót vállalkozás volt, ezt jelezte a bogáncs logo is, mely Skócia nemzeti jelképe. Az enciklopédia megalapítása a skót felvilágosodás egyik leghíresebb és legmaradandóbb öröksége[12]. Ebben a korszakban a Britannica egy egy szerkesztő, William Smellie[13] által összeállított háromkötetes műből szaktekintélyek által megírt húsz kötetes sorozattá vált. Noha számos más enciklopédia versenyzett a Britannicával, például a Ree's Cyclopaedia és a Coleridge's Encyclopaedia Metropolitana, ezek vagy csődbe mentek vagy szerzőik vitái miatt befejezetlenek maradtak. Ezen korszak végére a Britannica elsősorban a Constable és Gleig által kötött személyes barátságok révén jeles szerzők hálózatát mondhatta magáénak.
A második korszakban (1827-1901, a hetediktől a kilencedik kiadásig), a Britannicát az edinburgh-i A & C Black kiadó menedzselte. Sok szerzőt ismét a főszerkesztők, leginkább Macvey Napier személyes barátságai révén sikerült megnyerni, másokat a mű növekvő elismertsége vonzott. A szerzők gyakran külföldről érkeztek és területük szaktekintélyeinek számítottak. A szócikkek tartalomjegyzékét először a hetedik kiadásban lehetett megtalálni, ez maradt a gyakorlat 1974-ig. Az első angol születésű főszerkesztő Thomas Spencer Baynes volt, ő felügyelte a híres kilencedik kiadás létrejöttét; „A Tudós Kiadás”-nak nevezett kilencediket sokan a valaha készült legtudományosabb Britannicának tartják[1][4]. Ennek ellenére a 19. század végére a kiadás idejétmúlttá vált és a cégnek komoly pénzügyi gondokkal kellett szembenéznie.
A harmadik korszakban (1901-1973, a tizediktől a tizennegyedik kiadásig) a Britannicát amerikai üzletemberek vezették, akik agresszív marketinget alkalmaztak, például a direkt marketing módszerét és ügynököket, hogy növeljék a bevételt. Az amerikai tulajdonosok a szócikkeket is egyszerűsítették, kevésbé tudományossá, de a tömegek számára érthetőbbé téve az enciklopédiát. A tizedik kiadás egy gyorsan készített, a kilencedikhez fűzött pótkötet volt, de a tizenegyediket ma is dicsérik kiválóságáért; a tulajdonos, Horace Hooper rengeteget áldozott a tökéletesség eléréséért[4]. Amikor Hoopernek pénzügyi nehézségei támadtak, a Britannicát kb. 18 évig (1920-1923, 1928-1943) a Sears Roebuck irányította. 1932-ben a Sears elnökhelyettese, Elkan Harrison Powell vállalta a Britannica elnöki pozícióját; 1936-ban indította el a ma is gyakorolt folyamatos revízió politikáját, mely szerint egy évtizedben legalább kétszer ellenőriznek és esetleg javítanak minden egyes szócikket. Ez komoly mértékben eltért az addigi gyakorlattól; a cikkeket ugyanis korábban kb. huszonöt évenként, csak új kiadás megjelenése esetén módosították, néhány cikket pedig változatlanul emeltek át a régi sorozatból.[5]. Powell a Britannica elsimertségén alapuló új oktatási termékeket fejlesztett ki. 1943-ban a Sears Roebuck átadta a Britannica tulajdonjogát William Bentonnak, aki 1973-ban bekövetkezett haláláig irányította a céget. 1996-ig a Benton Foundation (Benton Alapítvány) tette ezt. 1968-ban ünnepelték a Britannica bicentenáriumát.
A negyedik korszakban (1974-1994, tizenötödik kiadás) megjelent a Britannica tizenötödik kiadása, melynek három része volt: a Micropædia, a Macropædia and a Propædia. Mortimer J. Adler (az Encyclopædia Britannica Szerkesztőségi Bizottságának tagja annak 1949-es indításától, 1974-től elnöke; a Britannica tizenötödik kiadása szerkesztési tervezésének igazgatója 1965-től)[14] befolyása alatt az enciklopédia nemcsak jó kézikönyv és oktatási eszköz lett, de szerkesztői próbálkoztak a teljes emberi tudás rendszerezésével is. A külön tartalomjegyzék hiánya és a cikkek két külön enciklopédiába történő szervezése (Micro- és Macropædia) kezdetben a tizenötödik kiadás erős kritikájához vezetett[1][15]. Válaszul 1985-ben a tizenötödik kiadást teljesen átalakították és új tartalomjegyzéket írtak hozzá. Ezt a második változatot adják ki és javítják, a legutóbbi verzió a 2007-es nyomtatott változat. A tizenötödik változat hivatalos neve New Encyclopædia Britannica, de Britannica 3 néven is terjesztik[1].
Az ötödik korszakban (1994-től napjainkig) kifejlesztették a digitális változatot, mely megjelent az interneten. 1996-ban Jacqui Safra a cég pénzügyi helyzete miatt mélyen becsült értéke alatt vette meg a Britannicát a Benton Foundationtől. A Encyclopædia Britannica, Inc. céget 1999-ben két részre osztották. Az egyik rész megtartotta a nevet és a nyomtatott változaton dolgozik, a Britannica.com Inc. pedig a digitális verzión. 2001 óta mindkét cég elnök-vezérigazgatója Ilan Yeshua, aki folytatja Elkan Harrison Powell expanzív stratégiáját, Britannica márkanéven újabb és újabb termékeket fejleszt ki.
[szerkesztés] Ajánlások
1788-tól 1901-ig a Britannicát a brit uralkodónak ajánlották. Miután a cég amerikai tulajdonba került az előbbi mellett az amerikai elnöknek is[1]. Így a tizenegyedik kiadást „Őfelsége V. Györgynek, Nagy-Britannia, Írország és a Tengerentúli Brit Domíniumok Királyának, India kormányzójának, és William Howard Taftnek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének ajánlották.”[16]. A két ajánlás sorrendje az Egyesült Államok és Nagy-Britannia relatív erejének és a Britannica megfelelő eladási adatainak függvényében változott; a tizennegyedik kiadás 1954-es verzióját „a két angol nyelvű nép vezetőjének, Dwight D. Eisenhowernek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének és Őfelsége II. Erzsébet brit királynőnek ajánlották”[17]. Ezen hagyománynak megfelelően a jelenlegi tizenötödik kiadás 2007-es verzióját „az Amerikai Egyesült Államok elnökének, George W. Bushnak, és Őfelsége II. Erzsébetnek ajánlják”[18].
[szerkesztés] Források
- ^ a b c d e f g Kister, Kenneth F. (1994). Kister's Best Encyclopedias: A Comparative Guide to General and Specialized Encyclopedias, 2nd ed., Phoenix, AZ: Oryx Press. ISBN 0-89774-744-5.
- ^ Hiba a forráshivatkozásban: Érvénytelen
<ref>tag; nincs megadva szöveg a(z)sader_1995nevű ref-eknek - ^ a b c "Encyclopedias and Dictionaries". Encyclopædia Britannica (15th edition) 18. (2007). Encyclopædia Britannica, Inc.. 257–286.
- ^ a b c d e f Kogan, Herman (1958). The Great EB: The Story of the Encyclopædia Britannica. Chicago: The University of Chicago Press. Sablon:LCCN.
- ^ Hiba a forráshivatkozásban: Érvénytelen
<ref>tag; nincs megadva szöveg a(z)encyclopedia_1954nevű ref-eknek - ^ a b (2007) The New Encyclopædia Britannica, 15th edition, Propædia, 5–8. o.
- ^ (2007) The New Encyclopædia Britannica, 15th edition, Index preface.
- ^ Hiba a forráshivatkozásban: Érvénytelen
<ref>tag; nincs megadva szöveg a(z)burr_1911nevű ref-eknek - ^ Hiba a forráshivatkozásban: Érvénytelen
<ref>tag; nincs megadva szöveg a(z)Giles_Nature_study_2005nevű ref-eknek - ^ Hiba a forráshivatkozásban: Érvénytelen
<ref>tag; nincs megadva szöveg a(z)fatally_flawednevű ref-eknek - ^
- ^ Herman, Arthur (2002). How the Scots Invented the Modern World. Three Rivers Press. ISBN 978-0609809990.
- ^ Krapp, Philip; Balou, Patricia K. (1992). "Collier's Encyclopedia". 9. New York: Macmillan Educational Company. p. 135. Sablon:LCCN. A Britannica első kiadását helyenként „szánalmasan pontatlanként és tudománytalanként” festik le.
- ^ Mortimer J. Adler, A Guidebook to Learning: for the lifelong pursuit of wisdom. MacMillan Publishing Company, New York, 1986. 88. oldal
- ^ Baker, John F.. „[{{{url}}} A New Britannica Is Born]”, Publishers Weekly, 1974. január 14, 64–65. oldal).
* Wolff, Geoffrey. „[{{{url}}} Britannica 3, History of]”, The Atlantic, 1974. június 1, 37–47. oldal).
* Cole, Dorothy Ethlyn. „[{{{url}}} Britannica 3 as a Reference Tool: A Review]”, Wilson Library Bulletin, 1974. június 1, 821–825. oldal). „A Britannica 3 használata nehézkes … A Micropædia és Macropædia közötti tartalommegosztás miatt az esetek szükségében egy másik kötetben is utána kell nézni; valóban, saját tapasztalatunk szerint még egyszerű kereséseknél is nyolc vagy kilenc kötetre lehet szükség.”
* Davis, Robert Gorham. „[{{{url}}} Subject: The Universe]”, The New York Times Book Review, 1974. december 1, 98–100. oldal).
* Hazo, Robert G.. „[{{{url}}} The Guest Word]”, The New York Times Book Review, 1975. március 9, 31. oldal).
* McCracken, Samuel. „[{{{url}}} The Scandal of 'Britannica 3']”, Commentary, 1976. február 1, 63–68. oldal). „Ezt az elrendezést kereskedelmi újdonságán kívül semmi sem indokolja.”
* Waite, Dennis V.. „[{{{url}}} Encyclopaedia Britannica: EB 3, Two Years Later]”, Publishers Weekly, 1976. június 21, 44–45. oldal).
* Wolff, Geoffrey. „[{{{url}}} Britannica 3, Failures of]”, The Atlantic, 1976. november 1, 107–110. oldal). „Micropædiának hívják, ami ebben az esetben szó szerint kicsi tudást jelent. Groteszk módon elégtelen mutatóként, komolyan csökkenti a Macropædia használhatóságát.” - ^ (1910) Encyclopædia Britannica, 11th edition, p.3. o.
- ^ (1954) Encyclopædia Britannica, 14th edition, p.3. o.
- ^ The New Encyclopædia Britannica, 15th edition, Propædia, p.3. o.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
