Dendermonde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Dendermonde
A dendermondei városháza épülete
Földrajz
Ország	Belgium
Régió	Flandria
Közösség	Flamand Közösség
Tartományok	Kelet-Flandria
Arrondissement	Dendermonde
Koordináták	é. sz. 51°02′ k. h. 04°06′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Területe	55.67 km²
Népesség (Forrás: NIS)
Lakosság – Férfi – Nő - Népsűrűség	43 521 (01/01/2007) 48,85% 51,15% 782 fő/km²
Kor szerinti eloszlás 0–19 év 20–64 év 65 év felett	(2006.01.01.) 21.07% 60.77% 18.16%
Más nemzetiségűek	1,92% (2007.01.01.)
Gazdaság
Munkanélkülségi ráta	8,24% (2006. január 1-I adat)
Átlagos éves jövedelem	13,324 €/fő (2003)
Kormányzat
Polgármester	Piet Buyse (CD&V/N-VA)
Kormányzó pártok	CD&V/N-VA, SP.A-Spirit
Egyéb információk
Irányítószám	Résztelepülések
9200 9200 9200 9200 9200 9200 9200 9200	Dendermonde Appels Baasrode Grembergen Mespelare Oudegem Schoonaarde Sint-Gillis-bij-Dendermonde
Körzetszám	052
weboldal	www.dendermonde.be

Az azonos nevű közigazgatási körzetért lásd Dendermonde (arrondissement)

Dendermonde (holland, francia: Termonde, németül: Dendermünde) belga város, amely Flandria régióban, Kelet-Flandria tartományban található. A városhoz tartozik még hét környező résztelepülés: Appels, Baasrode, Grembergen, Mespelare, Oudegem, Schoonaarde és Sint-Gillis-bij-Dendermonde. Mint az neve is mutatja, a város a Dender folyó torkolatánál található, ahol a folyó a Scheldt folyóba ömlik.

Dendermonde lakossága 43 000 fő, a város teljes területe 55,67 km².

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Az őskortól a 15. szd-ig 1.2 A 16. szd-tól napjainkig 2 Turizmus 2.1 Látnivalók 2.2 Érdekességek 3 Résztelepülések 3.1 Appels 3.2 Sint-Gillis-bij-Dendermonde 3.3 Baasrode 3.4 Grembergen 3.5 Mespelare 3.6 Oudegem 3.7 Schoonaarde 4 Események 4.1 Dendermonde 4.2 Sint-Gillis-bij-Dendermonde 4.3 Baasrode 4.4 Oudegem 5 Híres lakosok 6 A város szülöttei 7 Testvérvárosai 8 Források és jegyzetek 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Az őskortól a 15. szd-ig

Appel településen egyedülálló maradványokat tártak fel a La-Tène -kultúra idejéből, ami arról tanúskodik, hogy a Scheldt folyó környéke már a vaskorban lakott volt. Az i. sz. 2. és 6. szd-ből feltárt temetkezési helyek is jelzik, hogy a környék sűrűn lakott volt a római hódítás és a Meroving-dinasztia alatt is. A 843-ban aláírt verduni szerződés, amely három részre osztotta Nagy Károly birodalmát, Dendermonde-t I. Lothárnak (I. Jámbor Lajos frank császár legidősebb fiának) juttatta és a Lotaringiai Királyság része lett. A 883-as viking invázió után, miután a támadókat sikerült visszaszorítani, II. Balduin flamand gróf foglalta el a környéket és Dendermonde-t is a Flamand Grófság részévé tette.

A 10. szd-ban II. Ottó német-római császár épített erődöt a városban, hogy elősegítse a környék betelepülését és biztosítsa a hajóforgalmat a Scheldt folyón. A város 1233-ban kapott szabad városi státusz és ezután jelentős fejlődésnek indult a textilipar fellendülésének köszönhetően. Ebben az időszakban számos jelentős középületet, zárdát, templomot, kápolnát építettek. A 14. szd-ban készült el a textilkereskedők csarnoka és a hozzá csatlakozó harangtorony, amely ma az UNESCO világörökség) része.^[1] A város természetesen mindig is versengett a többi flamand várossal, mint pl. Gent és Brugge és nemegyszer esett áldozatul a szomszédok támadásának. 1384-ben a város és környéke a burgundi hercegek birtokába került. Az utolsó herceg, Merész Károly halála után annak lánya, Burgundi Mária örökölte a hercegséget, amely házassága révén a Habsburg-család birtoka lett.

[szerkesztés] A 16. szd-tól napjainkig

V. Károly német-római császár uralkodását követően a németalföldi tartományok a spanyol királyok fennhatósága alá kerültek. A 16. szd-ban Dendermonde-től elpártolt a szerencse, 1572-ben a várost elfoglalták és jórészt lerombolták Párma hercegének spanyol katonái, akik a függetlenségükért harcoló északi, protestáns tartományok ellen harcoltak. Egy évtized múltán a spanyolok felépítették saját erődjüket a Dender és Scheld folyók találkozásánál. 1667-ben azután XIV. Lajos francia király katonái vették be a várost, de a legtöbb pusztítást mégis a spanyol örökösödési háború során, 1706-ban a John Churchill parancsnokága alatt álló angol-holland haderő okozta.

A háború befejeztével az osztrák Habsburgok kapták meg a németalföldi tartományokat, és jelentősen megerősítették Dendermonde-t a további francia támadások elhárítása érdekében. 1717-ben a második határszerződés értelmében a várost félig elfoglalták a hollandok. Az osztrák örökösödési háború során, 1747-ben még egy további francia ostromot kellett a városnak kiállni, de pár évtizeddel később helyzete annyira biztonságos volt, hogy a várost védő falakat elbontották.

A háborúk ellenére a 18. szd. második fele jólétben telt a város lakói számára, akik jelentős hasznot húztak az ipari forradalom következtében megnövekvő ipari és kereskedelmi aktivitásból, elsősorban a helyi textilipar ismételt fellendülésétől. 1800 után Dendermonde felépítette modern kikötőjét és az 1840-es években vasútvonal kötötte össze a várost Belgium többi részével. Ennek köszönhetően újabb iparágak jelentek meg, mint az olajfinomítás, bőrfeldolgozás, cipőipar, stb.

Az első világháború 1914-től jelentős törést jelentett a város életében, hiszen a város épületeinek több, mint fele és a város levéltára leégett. A második világháború után Dendermonde ismét fejlődésnek indult. 1971-ben egyesült a szomszédos Appels és Sint-Gillis-bij-Dendermonde, majd 1976-ban Baasrode, Grembergen, Mespelare, Oudegem és Schoonaarde településekkel. Ma Dendermonde Kelet-Flandria egyik jelentős adminisztratív, kereskedelmi, oktatási és egészségügyi központja.

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Látnivalók

• A helyi beginázs, a Sint-Alexiusbegijnhof területén 61 17. szd-i lakóház található, amelyek 1998-tól szintén az UNESCO világörökség részei.^[2]
• A városháza és a hozzá csatlakozó harangtorony 1999-ben nyerte el az UNESCO világörökségi) ^[3] védelmét élvezi. A harangtoronyban, amely korábban a textilkereskedők csarnokának volt része, egyedülálló harangjáték található.
• A város központjában található még egy 19. szd-i bencés rendi apátság, 1902-ben épült templomával.
• A 13. szd-i gótikus stílusú Onze-Lieve-Vrouwekerk
• A Dender folyó partján áll az 1927-ben épült városi bíróság épülete
• A Sint-Gillis-Binnenkerk a 18. sdz-ban épült, de tornya a 15. sdz-ból származik
• 1822-ben épült a Mecheleni és a Brüsszeli Kapu (Mechelse en Brusselse Poort)
• A ciszteri Zwijveke apátság épülete a 18.szd-ban, a kolostor kerengője 1690-ben épült

Egyéb jelentős épületek:

• Az Arzenál 1825-ből
• A belga csendőrség kaszárnyája, és 22 lakóház, 1879-ből
• A dendermondei börtön épülete 1863-ből (ld. lent)
• A helyőrség kaszárnyája 1830-ban épült, és itt szolgált 1836-ig a híres flamand író, Hendrik Conscience.
• A feketenővérek (Zwarte Zusters) kolostora 1923-ban épült.
• A királyi akadémia (Koninklijke academie) és a kereskedelmi bank Art Deco stílusú épülete
• A Kerkstraat és a Koningin Astridlaan-Statieplein háza neotradicionális stílusban épültek
• A dendermondei vasútállomás épülete a modernista stílus képviselője

[szerkesztés] Érdekességek

• 2006. augusztus 19-én 28 fogoly szökött meg a dendermonde-i börtönből. Közülük heten órákon belül elfogtak, többségük Belgiumban rejtőzött el, de néhányuknak sikerült Olaszországig és Oroszországig eljutni. A foglyok szökését az tette lehetővé, hogy zárkájuk ajtaján a zár öreg, rozsdás volt. A zár feltörése után összekötötték a lepedőket, leereszkedtek a börtön falán és egy telefonfülke tetején landoltak.

• Max Dendermonde az írói álneve Henry Hazelhoff írónak.

• A belga posta egy időben a dendermonde-i városháza képével díszített bélyegeket adott ki, 65 cent értékben. A bélyegek egy részén bizonyos részletek hiányoztak és a városháza képét megfordították - a sorozat a "fordított Dendermonde" (de omgekeerde Dendermonde) néven ismert, rendkívül ritka és ennek megfelelően értékes.

[szerkesztés] Résztelepülések

[szerkesztés] Appels

Dendermonde része 1971-től, lakossága 2900 fő.

Szent Apollónia egyik búcsújáró helye

Itt ömlik a Schelde folyóba az Appels-Berlare, amely az egyik utlsó mellékfolyó, amielőtt eléri a tengert.

[szerkesztés] Sint-Gillis-bij-Dendermonde

Szintén 1971-ben csatolták Dendermonde-hoz. Lakossága 12.708 fő (2005), vagyis többen laknak itt, mint eredetileg Dendermonde városában. Legnagyobb nevezetessége az évente megrendezett virágkarnebál, amely során virággal díszített vonulnak fel a városban minden év szeptemberében

[szerkesztés] Baasrode

Dendermonde része 1977-től, lakossága akkor 6342 fő.

A turizmus szempontjából jelentős a Vlassenbroek, a Scheldt folyón épült gát közelében lévő falu, valamint a késő-gótikus St.-Gertrudiskerkje (Szt. Gertrúd-templom, 17. szd) és a St.-Ursmaruskerk 1677-ben épült tornya, valamint a hajózási múzeum.

[szerkesztés] Grembergen

Dendermonde része 1977-től, amikor lakossága 6100 fő volt.

Nevezetessége a barokk stílusú St.-Margarethakerk (18. szd.) és a Groot Schoor természetvédelmi terület.

[szerkesztés] Mespelare

Dendermonde része 1977-től, lakossága akkor 540 fő.

A Dender folyó mellett fekszik, nevezetessége a kora-gótikus St.-Adegondiskerk (13. szd.), amelynek egyes részei megőrizték a római stílus elemeit. Itt áll a Spanyol Udvar (Spaans Hof) néven ismert palota (1643), illetve egy 17. szd-i szégyenfa.

[szerkesztés] Oudegem

Dendermonde része 1977-től, lakossága akkor 3950 fő

A Dender és a Scheldt folyók között fekszik, nevezetessége a Miasszonyunk-templom és kora-gótikus tornya, 18. szd-i zárda és

Gelegen aan de Dender en Schelde heeft het de Onze-Lieve-Vrouwekerk met vroeg-gotische toren en met een 13de-eeuwse kruisbeuk. Kloosterhoeve en Bokkenhof (beide 18e eeuw).

[szerkesztés] Schoonaarde

Dendermonde része 1977-től, lakossága akkor 2190 fő, a Scheldt folyó mentén fekszik.

[szerkesztés] Események

Dendermonde egyik büszkesége a kétévente megrendezett felvonulás a hősies hátas, Ros Beiaard emlékére. A legenda szerint a ló mentette meg lovasát és három testvérét, hogy Nagy Károly elfogja őket.

[szerkesztés] Dendermonde

• Óriások felvonulása: Minden évben augusztus utolsó csütörtöként rendezik, a felvonulásban 1000 hatalmas figura vesz részt, amely a hárokm utazó, Mars, Goliath és az Indiaan figuráját veszik körül.
• Honky Tonk Jazzfesztivá
• Begijnhoffeesten - a beginázs környkén rendezett zenei fesztivál
• M'Eire Morough zenei fesztivál (minden évben július utolsó vasárnapján)
• Parkhappening
• Alternatív éjszaka - alternatív zenei fesztivál
• Az iskolások éjszakája
• City Sounds
• De Vierzustersteden kerékpáros verseny

[szerkesztés] Sint-Gillis-bij-Dendermonde

• Flandria nyílt rögbibajnoksáa (nemzetközi csapatok részvételével)
• Virágfesztivál

[szerkesztés] Baasrode

• Scheldefeesten: Minden évben szeptember 3 hétvégéjén a Scheldt folyó mentén megtartott családi rendezvény
• Tuningday: korábban a Scheldefeesten része volt, de most már önálló zenei fesztivál
• Mosselrock: szerény, de hangulatos zenei fszetivál, szintén a Scheldefeesten keretén belül
• A vasút hétvégéje: kétnapos fesztivál, gőzmozdonyok részvételével, a Baasrode Noord állomáson.

[szerkesztés] Oudegem

• Fiësta Aaghem

[szerkesztés] Híres lakosok

• Rosiana Coleners, költő
• Franz Courtens, festő
• Pierre-Jean De Smet, észak-amerikai misszionárius
• Joyce De Troch, Inge Moerenhout-al és Katia Alens-el együtt az Opium nevű lányzenekar tagja, az 1990-es években működtek.
• Eddy De Mey, a flamand VTM tévécsatorna időjárásjelentője.
• Vanessa Chinitor, az 1999-es Euroviziós dalfesztiválban Belgiumot képviselte.
• Harold Van de Perre, művész
• Kurt Rogiers, színész, jelenleg Grembergen lakosa

[szerkesztés] A város szülöttei

• Guy Verhofstadt, Flamand politikus, a VLD tagja, kétszeres belga miniszterelnök
• Norbert De Batselier, hosszú ideig a város polgármestere és a Flamand Parlament (Vlaams Parlement) elnöke
• Louis De Lentdecker, (1924-1999), újságíró
• Marc Verwilghen, VLD-politikus
• Jan Lenssens, a CVP párt politikusa, a flamand regionális kormány tagja
• Tanja Dexters, modell, énekes és médiaszemélyiség, 1998-ban Miss Belgium, a VT4 tévécsatorna Mediamadammen c. műsorának vezetője
• Timothy Derijck, focista
• Geert De Vlieger, focista
• Tim de Meersman, focista
• Jef Van Extergem, politikis, a Flamand Kommunista Párt alapítója (Vlaamse Kommunistische Partij)
• Jan Verhas, (1834-1896), festő
• Franz Verhas, (1827-1897), festő

[szerkesztés] Testvérvárosai

• NDL: Geldrop
• GER: Nienburg, Lower Saxony
• BUL: Blagoevgrad

[szerkesztés] Források és jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Dendermonde hivatalos weboldala
• Denderend - kulturális információk
• Szent Péter és Pál-apátság
• Dendermonde csendőrei
• A dendermondei elővárosi villamosvonalak oldala