Csíkos fűegér
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||
 Lemniscomys barbarus
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Lásd a szövegben!
|
|||||||||||||||||
A csíkos fűegerek (Lemniscomys) nemébe tíz faj és több alfaj tartozik. Az egyes fajok életmódja megegyezik, és első ránézésre a külső megjelenésük is nagyon hasonló egymáshoz.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulásuk
A csíkos fűegér Afrika füves területeinek lakója, fajai szinte az egész kontinensen megtalálhatóak.
[szerkesztés] Megjelenésük
Teste a házi egérénél jóval nagyobb. (Az egyes fajokról lásd lejjebb!) Színe csíkos, fajonként eltérő számú csíkkal. Ez a mintázat nagyon jó rejtőszín a füves szavannán. Szőre durva. Farka csupasz, hossza a test hosszával azonos.
[szerkesztés] Életmódjuk
Nappali állat, kora reggel és késő délután a legaktívabb. Nagy hőségben megbújik az árnyékban. Legtöbbet a földön tartózkodik, de gyakran mászik fel bokrokra, fákra a termésekért. Fészkét a törpeegérhez hasonlóan fűszálakból készíti. A fűegér nagy kolóniákban él. Gyorsan fut, és hatalmasat ugrik. Álló helyzetből is egy méter távolra és 70 cm magasra tud elugrani.
A csíkos fűegér főként fűfélékkel, hajtásokkal, különféle magokkal táplálkozik. Emellett gyakran fogyaszt rovarokat is.
[szerkesztés] Szaporodásuk
A csíkos fűegér évente kétszer szaporodik. A szaporodási időszak a száraz évszak letelte után kezdődik, amikor a növények újra kihajtanak, biztosítva a táplálékot az egerek számára. A nőstény 21 napos vemhesség után 4-8 kölyköt vet. A kölykök csupaszon és vakon születnek, de a csíkok már felismerhetők a bőrükön. Szemük 1 hetesen nyílik ki.2 hetesen kezdenek szilárd táplálékot enni. Kb. 3 hetes korukig szopnak utána már elválaszthatók.a fiúk 2,5 a lányok 5 hónapos korukra válnak ivaréretté.A nőstények ivarszerve sokkal közelebb van a végbél nyíláshoz,így már kis korban is meglehet különböztetni a nemeket. A kis fűegerek 2,5-5 hónapos korukban válnak ivaréretté.Amikor a hímek ivarérettek lesznek, a fenekük ˝kicsúcsosodik˝, ami tulajdonképpen a heréjük.Fogságban 2,5-3 évig él.A szakirodalom szerint eddigi rekord 5 év volt.
[szerkesztés] Veszélyeztetettség
A Lemniscomys mittendorfi szűk élőhelye miatt veszélyeztetett, a Lemniscomys roseveari mérsékelten veszélyeztetett. A többi faj nem veszélyeztetett.
[szerkesztés] Terráriumi tartás
A Lemniscomys barbarus és Lemniscomys striatus újabban díszállatként is elterjedt. Népszerűségét több vonzó tulajdonságának köszönheti: nappal aktív, sok más kisállatként tartott egérfélével ellentétben nincs kellemetlen szagú váladéka, szinte soha nem harap. Az egyetlen nehézséget különleges mozgékonysága és hatalmas ugrásai jelentik.
[szerkesztés] Rendszerezés
- Lemniscomys barbarus – Élőhelye Észak-Afrika (Marokkó, Tunézia) és a Szahel-övezet. A legkisebb faj. Testhossza 9-12 cm (a farka még egyszer ugyanennyi), testsúlya 30 gramm. Színe barna alapon világossárga csíkos. Ez az egyik faj, amely újabban elterjedt mint kedvtelésből tartott territóriumi kisállat. Számos alfaja ismert.
- Lemniscomys bellieri – Élőhelye Guinea, Elefántcsontpart, Ghána (Nyugat-Afrika).
- Lemniscomys griselda – Elterjedési területe Angola (Dél-Afrika).
- Lemniscomys hoogstraali – Szudán délkeleti részén, a Felső-Nílus vidékén él (Kelet-Afrika).
- Lemniscomys linulus – Élőhelye Szenegál és Elefántcsontpart (Nyugat-Afrika).
- Lemniscomys macculus – Elterjedési területe a Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti része, Etiópia és Kenya (Kelet-Afrika).
- Lemniscomys mittendorfi – Elterjedése csupán Kamerun (Nyugat-Afrika) egy kis részére, az Oku-hegyre korlátozódik. Veszélyeztetett faj.
- Lemniscomys rosalia – Élőhelye egész Dél-Afrika és Kenya déli része (Kelet-Afrika). Testhossza 24-30 cm (a farka még egyszer ugyanennyi), testsúlya 51-74 gramm.
- Lemniscomys roseveari – Élőhelye Zambia két területe (Nyugat-Afrika), mérsékelten veszélyeztetett.
- Lemniscomys striatus – Észak-Afrika és Dél-Afrika kivételével az egész afrikai kontinensen megtalálható. Testhossza 14 cm (a farka még egyszer ugyanennyi), testsúlya 70 gramm. Ez a másik territóriumi kisállatként tartott csíkosfűegérfaj.
- Lemniscomys zebra [1]
[szerkesztés] Források
- http://www.jirds.cwc.net/rag/profiles/stms.htm
- A német és a holland Wikipédia cikkei.
- Apps, P. (ed.) 1997. Smithers' Mammals of Southern Africa: A Field Guide. Shrewsbury, England: Swan Hill Press, xvi+364 pp. ISBN 1 85310 910 X (lásd a holland Wikipédia szócikkét és alcikkeit)
